Energiatakarékos és/vagy környezetbarát?
2012/4. lapszám | Kazinczy Gyöngyvér | 3265 |
Figylem! Ez a cikk 14 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Egy ház tervezésénél és megépítésénél az esztétika, a funkció, a gazdaságosság mellett a környezetbarát anyagok használatára és az energiatakarékosságra is gondot kell fordítani. Az energiatakarékosságról manapság sok szó esik, de a környezetbarát és egészséges építőanyagok megválasztásáról, a valóban passzív „épületgépészeti” megoldásokról, a szelíd technológiákról már kevésbé. Pedig a fenti szempontok együttes figyelembevételével megtervezett és kivitelezett épület nevezhető valóban fenntarthatónak.
Manapság a csapból is a fenntarthatóbb, egészségesebb életmódra való ösztönzés folyik, ami nem csoda, hiszen a magas energiaárak, a klímaváltozást jelző, egyre tomboló természeti erők, a mind gyakrabban jelentkező betegségek (rák, allergia stb.) mindenkit valamiféle megoldás keresésére ösztökélnek. Természetesen az élet minden területén változásra, szemléletmód-váltásra van szükség. A kiút mégis azért keresendő leginkább az építészetben, mert világszerte az épületek felelősek az ivóvíz-felhasználás 17%-áért, a fafelhasználás 25%-áért, a CO2-kibocsátás 33%-áért, az energiafelhasználás 30-40%-áért, valamint az összes nyersanyag-felhasználás 40-50%-áért. Minden újabb épület a természet egy részét szorítja ki. Az építésnél az építőanyagokkal természeti kincseket használunk fel, amelyek az épület életének végén építési törmelékként kerülnek vissza a természet körforgásába.
 |
| 1. ábra: Vályogház a helyben fellelhető anyagokból, kivitelezés közben. |
Minden egyes épület megépítésével a környezetet terheljük, így ezt a terhelést olyan alacsony szinten kell tartani, amennyire lehetséges. Az energiatudatos szemlélet és a környezetbarát építőanyagok használata ma már elengedhetetlen szempontjai a fenntartható tervezésnek az esztétika, a funkció és a gazdaságosság figyelembevétele mellett. Nagyon fontos tisztázni azt, hogy az energiatakarékos ház nem minden esetben jelent egészséges, környezetbarát épületet. Gondoljunk csak egy vastag műanyag hőszigeteléssel burkolt, vasbeton falazatú, műanyag nyílászárókat alkalmazó épületre. Bizonyára kedvező értékeket fogunk kapni az épület energiafogyasztását tekintve, ennek ellenére az épület anyagainak környezetterhelése (előállítása, helyszínre szállítása, beépítése, elbontása, megsemmisítése) igen jelentős terhet ró a környezetre, nem beszélve arról, hogy a vasbeton, a műanyag hőszigetelés élettani hatása is kedvezőtlen. (A habosított műanyagok az előállítás után folyamatosan mérgező sztirolt bocsátanak ki magukból. A poliuretánból készített termékeknél szintén elővigyázatosságra van szükség, ugyanis ezekből allergén izocianát szabadul föl. A műanyagból készült tárgyak legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy egy esetleges tűznél rendkívül mérgező füst keletkezik.)
 |
| 2. ábra: Környezetbarát és energiatudatos lakópark Londonban. |
Tehát ezek az épületek, mint például a ma annyira divatossá váló, vasbetonból és műanyag hőszigetelésből felépülő passzívház-rendszerek energiatakarékosak ugyan, de semmi esetre sem nevezhetők egészséges és környezetbarát épületeknek. Szintén megtévesztők azok a beruházások, amelyeket zöldként próbálnak eladni, bár egy avatottabb szem észreveszi, hogy a tervezőjük figyelmen kívül hagyta az öko-építészet legalapvetőbb szabályait. Egy épület nem lesz öko csupán attól, ha növényeket rakunk a homlokzatára vagy a tetejére, illetve ha fával álcázzuk az acélszerkezetet, vagy az építkezés végén felcsapunk a tetőre pár napkollektort vagy napelemet. A fenntartható építészet ennél jóval összetettebb, és nagyon sok szempontot kell figyelembe venni már a tervezés első lépésénél is. Így nem mindegy a telek fekvése, és a helyi építési szabályzat kötöttségeivel is jó idejében tisztába kerülni, mert előfordulhat, hogy nem tudunk a déli oldalon ablakot nyitni, vagy nem lesz alkalmas tetőfelületünk a kollektorok optimális elhelyezésére. Gondot kell fordítani az épület helyes tájolására, a klímazónás alaprajzi tervezésre, a kompakt tömegformálására. A tető és a falazat sokféle ki- és beugró szárny nélküli, zártabb formája kisebb lehűlő felületet jelent. Szintén már a tervezésnél oda kell figyelni a betervezett anyagok szén-dioxidban kifejezett „árára” (embodied energy), ami a kitermelés-előállítás technológiáján és azon múlik, hogy milyen messzire kellett szállítani az építőanyagot a kitermelés, előállítás helyétől. Célszerű tehát a természetes, minél kevesebb energiával előállítható, tartós, közelben fellelhető anyagok mellett dönteni. Ügyelni kell a festékekre és a fakezelő szerekre is.
 |
| 3. ábra: A jól szigetelt családi ház egészét (120 m²) a képen látható cserépkályha fűti ki. |
Olyan termékeket kell választani, amelyeknek nincsen káros kibocsátásuk (emissziójuk), kipárolgásuk vagy kisugárzásuk. Ökológiai vizsgálatok számos anyagról kiderítették, hogy toxikus, mérgező kihatásuk van a környezetre, ezért biológiailag ártalmasak. A hatások nagy része érzékszerveinkkel nem érzékelhető, de tudat alatt szervezetünk reagál ezekre a hatásokra. A biológiai reakció szervezetünk energiájának egy részét leköti, az immunrendszerünket nem kívánatos mértékben terheli. Az anyagok megválasztásánál figyelni kell arra is, hogy azok „lélegző”, porózus, pára- és nedvességgazdálkodó anyagok legyenek. Az épület szerkezeteinek tervezésénél ügyelni kell a megfelelő hőtároló–hőcsillapító tömeg kialakítására, a hőszigetelés optimális vastagságára, a hőhidak kerülésére. Kedvező a zöldtetők és zöldhomlokzatok alkalmazása számos előnyük miatt, de különösen a nyári hővédelem szempontjából. A természetes megvilágítás biztosítására nem csak energiatakarékossági, hanem élettani szempontból is szükséges ügyelni. Fontos része a fenntartható épületnek a természetes épületgépészet. A passzív napenergia-hasznosítás építészeti integrálásán (pl. télikert) kívül az alternatív energiaforrások felhasználását kell preferálni.
 |
| 4. ábra: Környezetbarát szigetelőanyagok. |
A legáltalánosabb kérdés a fűtési mód megválasztása szokott lenni. Egyre inkább divatossá kezd válni a hőszivattyú alkalmazása, azonban jelentős elektromos áramigénye miatt inkább a hagyományosabb és egyszerűbb rendszerű fatüzelést (pellet-, faapríték-, hasábfa-tüzelésű kazán, faelgázosító kazán, cserépkályha) szoktam ajánlani, ami egyben bizonyos függetlenséget is biztosít a szolgáltatóktól. Használati meleg víz előállítására a legjobb a síkkollektorok alkalmazása, elektromos áramigényünket pedig napelemmel tudjuk a leghatékonyabban biztosítani. Fontos hangsúlyozni azonban azt, hogy a megújuló energiák alkalmazása akkor lesz csak igazán hatékony, ha energiaszükségleteinket a korábban felsorolt módokkal már a minimálisra csökkentettük. A megfelelő szellőzésre, klimatizálásra is vannak természetes megoldások, amelyeket építészeti eszközökkel (napkémény, „fekete-padlás” stb.) a tervezés során könnyen biztosíthatunk.
| A munka szakmai tartalma kapcsolódik a „Minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia, valamint működési modell kidolgozása a Műegyetemen” c. projekt szakmai célkitűzéseinek megvalósításához. A projekt megvalósítását az ÚMFT TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0002 programja támogatja. This work is connected to the scientific program of the « Development of quality-oriented and harmonized R+D+I strategy and functional model at BME” project. This project is supported by the New Hungary Development Plan (Project ID: TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0002). |
