VGF szaklap

Ha­lá­los gon­­dat­lan­ság

2012. november 26. | VGF online |  5141 | |

Az alábbi tartalom archív, 7 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Történetünkben a lakásszigetelések és a fokozott légzárású nyílászárók, illetve a konyhai elszívók modern kori reneszánsza óta a legtöbb CO-mérgezést előidéző légellátás, füstgáz-visszaáramlás kérdésköre kerül terítékre. Itt hibázott a tervező, a beruházó (aki egyben műszaki vezető is volt) és a gázszolgáltató meósa is. Ám a felelősség különbözőképpen oszlik meg. A ház épületgépészeti tervei elkészítésére az I. rendű vádlott (eztán Vezető Józsefnek nevezzük) a II. rendű vádlottnak (Tervező Zsombor) adott megbízást. A megbízás nyílt égésterű kazánokra szólt a lakások fűtésére és melegvíz-ellátásának biztosítására, a szellőzést pedig gravitációs úton kívánta megoldani. Tervező Zsombor észlelte, hogy a gravitációs szellőzés komfortossági szempontból a kor követelményeit nem elégíti ki, ezért a gázkazán szempontjából összeszellőztetett helyiségként kezelendő konyhában elhelyezendő szagelszívónak önálló légcsatornát tervezett, annak ellenére, hogy az ekkor hatályos 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 77. §-a ezt kifejezetten tiltotta.

Halálos gon­datlanság

Történetünkben a lakásszigetelések és a fokozott légzárású nyílászárók, illetve a konyhai elszívók modern kori reneszánsza óta a legtöbb CO-mérgezést előidéző légellátás, füstgáz-visszaáramlás kérdésköre kerül terítékre. Itt hibázott a tervező, a beruházó (aki egyben műszaki vezető is volt) és a gázszolgáltató meósa is. Ám a felelősség különbözőképpen oszlik meg.

A tervezés

A ház épületgépészeti tervei elkészítésére az I. rendű vádlott (eztán Vezető Józsefnek nevezzük) a II. rendű vádlottnak (Tervező Zsombor) adott megbízást. A megbízás nyílt égésterű kazánokra szólt a lakások fűtésére és melegvíz-ellátásának biztosítására, a szellőzést pedig gravitációs úton kívánta megoldani.

Tervező Zsombor észlelte, hogy a gravitációs szellőzés komfortossági szempontból a kor követelményeit nem elégíti ki, ezért a gázkazán szempontjából összeszellőztetett helyiségként kezelendő konyhában elhelyezendő szagelszívónak önálló légcsatornát tervezett, annak ellenére, hogy az ekkor hatályos 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 77. §-a ezt kifejezetten tiltotta. Tervező Zsombor az épületgépészeti szerelési munkáról szóló műszaki leírást Vezető József útján az építésztervező rendelkezésére bocsátotta, aki a 2001. november 20-i építési engedélyezési tervben ezt szerepeltette, és ez ellen Vezető József megrendelő sem emelt kifogást. A gépésztervekben a kazán működéséhez szükséges légpótlást a tervező a bejárati ajtón keresztül kívánta biztosítani, és meghatározta az összeszellőztetett, egy légtérként kezelendő helyiségeket. A gázterveken azonban, és azok műszaki leírásában – szakmai szabályt szegve – nem jelölte meg a légpótlást biztosító nyílászárók minőségét, azaz azt, hogy a légpótló nyílászáró légzáró kivitelű nem lehet.

Ezt az alapvető műszaki adatot a gáztervet érintően a gázszolgáltató a 186/2003. számú szakhatósági véleményében pótolta, s 2003. március 14. napján előírta, hogy a természetes szellőztetéssel nem rendelkező konyháknál az égéstermék-elvezetéssel rendelkező készülékek miatt közös légteret kell létesíteni a lakóelőtérben. Az összeszellőztetett légtereknél fokozott légzárású nyílászárót nem lehet alkalmazni. Az ezen kikötéssel engedélyezett gáztervet Tervező Zsombor átadta Vezető Józsefnek anélkül, hogy az abban foglaltakra a figyelmét külön felhívta volna. Pedig ekkor már a beruházó részéről gyakorlatilag légzárónak tekinthető műanyag bejárati ajtók kerültek beszerzésre, amire tekintettel az építésztervező 2003. március 2-án készített fennmaradási tervben az építésztervet módosította is.

Az installálás

Vezető József a gázszolgáltató fenti számú kikötését figyelmen kívül hagyva légzáró műanyag bejárati ajtót épített be, és ezzel nem biztosította kellően a gázfogyasztó berendezés légellátását. Ezen túlmenően pedig a gépésztervben szereplő gravitációs szellőzés ellenére a villanyszerelési munkálatokat végző vállalkozónak az 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 77. §-a megsértésével elszívó ventilátor vezetékrendszerének kiépítésére és a lakók igénye szerint a ventilátor tényleges beépítésére adott szóbeli megrendelést. A lakásbelső vonatkozásában villamos tervet nem készíttetett. A 11/260. számú lakás tulajdonosát pedig a fürdőszobába és a WC-helyiségbe az elszívó ventilátor beszerelésére hívta fel – annak méreteit is megadva –, mely rövidesen a villanyszerelők által beépítésre is került a fürdőszoba- és a WC-helyiségbe úgy, hogy az a világítás felkapcsolásával egyidejűleg működésbe lépett.

A gázmeó

A ventilátorok beépítése előtt, de azok vezetékrendszerének kiépítése után, 2003. június 16-án jelent meg a III. rendű vádlott, Átvevő Géza a gázszolgáltató, mint szakhatóság részéről, s hálózati üzemeltetőként és műszaki ellenőrként ellenőrizte és átvette a gázszerelési munkálatokat. Az 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 7. Fejezet 8. § (4) bekezdése értelmében ellenőrizni volt köteles többek között a berendezés terv szerinti kivitelét, a beépített készülékek elhelyezését, a légellátás és az égéstermék elvezetésének szabályosságát, a gázvezetékek, gázfogyasztó berendezések és más vezetékek, berendezések egymáshoz viszonyított helyzetét, minden olyan helyszíni körülményt, amely a szabályos üzemet gátolja vagy a műszaki előírásokat sérti.

Átvevő Géza azonban e szabályokat megsértve nem vizsgálta és így nem is észlelte azt, hogy a fürdőszobában – szabálytalanul – az elszívó ventilátor vezetéke kiépítésre került, annak ellenére, hogy ez a ház összes lakásában megtörtént, és ezen lakásoknál is Átvevő Géza volt a műszaki átvevő. A bejárati ajtó légáteresztő képességét – melyet munkáltatója kifejezetten előírt és a gázterv részét képezte – szintén nem vizsgálta.

A gázkészülék légellátási és biztonsági megfelelőségéről is szóló nyomáspróba és műszaki átvételi jegyzőkönyveket 2003. június 16-án kiadta, amelynek alapján a gázszolgáltató 2003. június 24. napján a használatbavételi engedély kiadásához hozzájárult. Ezt követően Vezető József, mint a kivitelezés felelős műszaki vezetője, az építésügyi hatóságnak címzett, a használatbavételi engedély kiadásához szükséges nyilatkozatában rögzítette, hogy az épületet a vonatkozó szakmai minőségi előírások megtartásával szakszerűen építették meg, az a rendeltetésének megfelelő, és biztonságos használatra alkalmas. Tette ezt annak ellenére, hogy tudott a súlyos veszélyt jelentő elszívó ventilátorok folyamatban lévő beszereléséről, és a gázberendezések légellátását biztosító bejárati ajtók légzáró voltáról. Ezzel megszegte az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 40. § (2) bekezdésében foglaltakat, amely előírja, hogy a felelős műszaki vezető felel az építménynek, az építményrésznek, szakmunkának a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályokban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és a munkálatok végzésének szakszerűségéért.

A halálos baleset

2003 nyarán történt meg a lakók beköltözése a házba. N. B. és családja a ház II. emeleti, 260-as számú lakásába költözött be. N. B. a fürdőszobai ajtót lecserélte, és mivel az új ajtón szellőzőnyílás nem volt, ezért annak ajtaján kb. 1 cm-es csíkot levágott. Egyéb változtatást a fürdőszobában nem végzett.

2005. január 18. napján este 22.00 óra körül N. B.-né a lakásuk fürdőszoba-helyiségében zuhanyozott, amelynek során a vizet folyamatosan folyatta. A fürdőszobában tartózkodása alatt a villany felkapcsolásával egyidejűleg folyamatosan működött az elszívó ventilátoros szellőzés is. A fürdőszoba bejárati ajtaja résnyire nyitva volt, mert az ajtó zárszerkezete nem működött. Körülbelül 1 óra elteltével N. B. benyitott a fürdőszobába, ahol feleségét a kádban fekve, holtan találta, a zuhanyból pedig folyt a víz, tehát a gázkazán működött.

A sértett halálának oka légzési elégtelenség, szén-monoxid-mérgezés volt, vérében a szén-monoxid hemoglobin-tartalma 67 relatív százalék volt.

Okok és következmények

A baleset együttes oka az volt, hogy N. B. lakásának fürdőszoba-helyiségében a tervben szereplő gravitációs szellőzés nyílásába elszívó ventilátoros szellőzőberendezést építettek, amely a világítás felkapcsolásával egyidejűleg működésbe lépett, és a fürdőszoba és az összeszellőztetett légterek levegőit szívta el működése során. A nyílt égésterű kazán üzemeltetése közben elhasznált, illetve a ventilátor által elszívott levegő a bejárati légzáró nyílászáró miatt nem pótlódott. A kiegyenlítődés egyetlen módja az volt, hogy a kéményben az égéstermék áramlási iránya megfordult, a szén-monoxid a fürdőszobába jutott, és a koncentrációja oly mértékben megnőtt, hogy az ott tartózkodó és zuhanyozó N. B.-né halálát eredményezte.

A nagyobb veszélyt a ventilátor beépítése jelentette, önmagában a szabálytalanul beépített légzáró bejárati ajtó – a fürdőszobai elszívó ventilátor installálása nélkül – halálos mértékű szén-monoxid-koncentrációt valószínűleg nem okozott volna.

Az ítélet

A városi bíróság ítéletével az I. rendű vádlottat halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt 1 év 10 hó – 3 évi próbaidőre felfüggesztett – fogházra és 500 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Végleges hatállyal eltiltotta attól, hogy felelős műszaki vezetői tevékenységet fejtsen ki.

A III. rendű vádlottat halált okozó, foglalkozás körében elkövetet gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt 1 év – 2 évi próbaidőre felfüggesztett – fogházra ítélte. 5 évi időtartamra eltiltotta attól, hogy gázkészü-lékekkel kapcsolatos műszaki átvevő tevékenységet fejtsen ki. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint Vezető József tudott arról, hogy légzáró típusú ajtók kerültek betervezésre, azonban fokozottan légzáró ajtók kerültek ténylegesen beépítésre az ő megrendelése alapján, és azt is tudta, hogy ez beleütközik a gázbiztonsági előírásokba [1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 83. § (1) bekezdés], és konkrétan az rt. 186/2003. számú kikötésébe is.

A fürdőszobai elszívó ventilátor vezetékrendszerének kiépíttetésével, N. B.-nek a ventilátor beszerelésére történő felszólításával az akkor hatályos 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 77. § egyértelmű tilalmát szegte meg, és ezzel gondatlanságból a sértett halálát okozta.

Átvevő Géza nem volt tisztában az elkövetéskor hatályos 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 8. § (4) bekezdésében foglalt ellenőrzési feladatával, figyelmen kívül hagyta a hivatkozott rendelet 77. §-ában ír alapvető biztonsági követelményt, amely szerint kéménybe kötött gázfogyasztó berendezés esetén elszívásos szellőzés nem alkalmazható. Átvevő Géza azokat a főtényezőket nem ellenőrizte, amelyek a feladatát képezték volna az adott gázkészülék biztonságos üzemeltetése szempontjából.

Vezető József a gondatlanság magasabb fokát valósította meg, azaz a foglalkozási szabályait szándékosan sértette meg, így magatartása következményeit előre kellett, hogy lássa, de könnyelműen bízott azok elmaradásában. Átvevő Géza esetében a gondatlanság enyhébb foka volt megállapítható.

A másodfokú ítélet

A megyei bíróság a 2007. március 23. napján hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét Átvevő Géza vonatkozásában megváltoztatta, a vádlott cselekményét foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének minősítette. A vele szemben kiszabott felfüggesztett fogházbüntetés tartamát 7 hónapra, a gázkészülékekkel kapcsolatos műszaki átvevő tevékenységére vonatkozó foglalkozástól eltiltás tartamát 1 évre enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét Vezető József és Átvevő Géza vonatkozásában helybenhagyta.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette azzal, hogy Vezető Józsefnek a tényállásban részletezett foglalkozási szabályainak megsértése és a sértett halálát eredményező baleset között közvetlen okozati összefüggés áll fenn. Átvevő Géza a bejárati ajtók légáteresztő képességét és a tervek szerinti légellátás biztonságát teljes körűen nem vizsgálta, ezzel a foglalkozási szabályait megszegte, és magatartásával a lakásban lakók életét és egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek tette ki.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint az 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet időközbeni hatályon kívül helyezése a vádlottakat terhelő foglalkozási kötelezettséget és ezzel összefüggően a büntetőjogi védelmet nem szüntette meg, különös tekintettel arra, hogy a hatályos 1994. évi XLI. törvény a gázszolgáltatásról általános jelleggel meghatározza, hogy a gázszolgáltatást az élet-, az egészség- és vagyonbiztonsági és a műszaki biztonsági előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni. Ugyanakkor a lakások tervezésétől az átadásig terjedő időszakban a szakmai kötelezettségeket meghatározó 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet hatályos volt.

Végső döntés

A felülvizsgálati indítványok nem alaposak.

A felülvizsgálat során a Be. 423. §-a értelmében a jogerős ítéletben megállapított tényállás az irányadó. A jogkérdések kizárólag a tényállásban rögzítettek alapján vizsgálhatók és dönthetők el. Az irányadó tényálláshoz képest viszont nem sértettek anyagi jogszabályt az eljáró bíróságok, amikor az I. és a III. rendű vádlott büntetőjogi felelősségét megállapították. A Btk. 171. § (1) bekezdésébe ütköző foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést az követi el, aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sérülést okoz. A bűncselekmény elkövetési magatartása a foglalkozási szabályszegés, amely lehet akár szándékos, akár a kötelezettség elhanyagolásában jelentkező gondatlan magatartás. A szabályszegés megvalósulhat aktív tevőleges magatartással vagy mulasztással is. A Btk. 171. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményben az elkövető büntetőjogi felelőssége tehát akkor állapítható meg, ha a foglalkozása szabályait szándékosan vagy gondatlanul megszegő tevékenységével okozati összefüggésben áll elő más (mások) életének, testi épségének közvetlen veszélybe kerülése vagy testi sérülése, illetve az elkövető szabályszegő mulasztása folytán – bár erre lehetősége volt – nem akadályozza meg a tényállásszerű eredmény bekövetkezését, feltéve, hogy a káros következmény tekintetében gondatlan bűnössége is fennáll. Az irányadó tényállásból következően Vezető József foglalkozása szabályait szándékosan szegte meg, amikor a gázterv ismeretében és annak tudatában, hogy a szakhatósági véleménnyel ellentétben légzáró bejárati ajtók kerültek beépítésre, a villanyszerelést végző kivitelezőnek – villamos terv készíttetése nélkül – a gravitációs szellőzés mellett tilalmazott elszívó ventilátorok vezetékének kialakítására és a lakók igénye szerint a ventilátorok tényleges beépítésére adott megbízást, és erre a méretek megadásával N. B. lakástulajdonost külön is felhívta.

Vezető Józsefnek, mint felelős műszaki vezetőnek tisztában kellett lenni a ventilátorok levegőelszívó hatásával, és fel kellett ismernie a gázkészülékek ilyen módon történő üzemeltetéséből adódó reális baleseti veszély lehetőségét. Ennek ellenére minderről Vezető József – aki a biztonságos, szakszerű kivitelezésért és a különböző munkafázisok összehangolásáért is felelős volt – a villanyszerelést végző vállalkozót nem tájékoztatta, és nem adott utasítást a villanyszerelőnek a baleseti veszélyt kiküszöbölő, az elszívó ventilátor reteszelt le- állítását biztosító – lehetséges – megoldás alkalmazására. A villanyszerelő felelőssége pedig csak saját szakmája előírásainak megsértése esetén merülhetne fel, a speciális gázbiztonság-technikai szabályok ismerete és alkalmazása tőle nem volt elvárható.

A bűncselekmény eredménye más vagy mások életének, testi épségének vagy egészségének közvetlen veszélynek kitétele, vagy testi sértés okozása. A veszély törvényben megkívánt közvetlensége meghatározott helyzetre és személyre konkretizált veszélyt jelent. Jelen esetben a ventilátorok vezetékrendszerének kiépítése és a légzáró ajtók alkalmazása önmagában közvetlen veszélyt még nem teremtett, de lehetővé tette annak későbbi létrejöttét, amely a lakók beköltözését követően a lakások igénybevételével, a ventilátorok tényleges beszerelésével és működtetésével be is következett. A veszély közvetlensége nyilvánvaló, amikor más életét, testi épségét, egészségét sérelem éri – mint a sértett esetében –, ezért Vezető Józseffel kapcsolatban a veszély közvetlen vagy absztrakt voltát külön vizsgálni már nem kell.

Vezető Józsefnek a tényállásban írt foglalkozási szabályszegő magatartása – a légelszívó ventilátorok reteszelés nélküli szabálytalan felszereltetése – és a sértett szén-monoxid-mérgezéstől bekövetkezett halála között az okozati összefüggés is kétségtelenül fennáll, a foglalkozási szabályszegés nélkül ugyanis a halálos eredmény nem következett volna be, abba más személynek vagy külső körülménynek sem volt elháríthatatlan szerepe. Az eredmény vonatkozásában Vezető József bűnössége is megállapítható.

Átvevő Géza, aki a szakhatóság műszaki ellenőre és a gázszerelési munkák átvevője volt, a műszaki, biztonsági követelmények megtartásának ellenőrzéséért önálló felelősséggel tartozott, függetlenül a műszaki vezető feladatkörétől. Átvevő Géza, mint műszaki ellenőr, foglalkozási szabályok hatálya alatt állt, így a bűncselekmény elkövetője, alanya lehetett. Átvevő Géza foglalkozási szabályait azzal szegte meg, hogy a gázszerelési munkák ellenőrzése és átvétele során a légellátás és az égéstermékek elvezetésének szabályosságát nem ellenőrizte, de nem vizsgálta a gázszolgáltató szakhatósági vélemény kötelező előírása ellenére beépített bejárati ajtók légáteresztő képességét sem. Mulasztása folytán nem észlelte a gáztervben nem szereplő elszívó ventilátor kiépítésének lehetőségét.

Kétségtelen, hogy Átvevő Géza foglalkozási szabályt szegő magatartásától függetlenül indult meg a közvetlen veszélyt eredményező okfolyamat, amelybe azonban nem avatkozott be, holott ez foglalkozásából adódó kötelezettsége lett volna. Ez esetben ugyanis nem a veszélyhelyzet előidézése róható a terhére, hanem az, hogy a foglalkozási szabályok szerint munkaköri kötelessége lett volna a veszélyhelyzet elhárítása, megszüntetése, de ezt nem tette, annak ellenére, hogy lehetősége lett volna az átvétel megtagadásával a veszélyhelyzet elhárítására, és így a használatbavételi engedély kiadására nem kerülhetett volna sor. Átvevő Géza foglalkozási szabályt szegő mulasztásával a lakók életét, testi épségét gondatlanságból közvetlen veszélynek tette ki. Mulasztása és az eredmény között az okozati összefüggés, valamint az eredmény tekintetében gondatlan bűnössége is megállapítható.

anonimitás

Történetünk szereplőit és helyszíneit az azonosíthatatlanság miatt álnevekkel ruháztuk fel. Ahogy a regények előszavában írják: bárminemű hasonlatosság valódi személyekkel és helyekkel csak a véletlen műve – természetesen azt számításba véve, hogy ez egy igaz történet.

szereplők

>> I. rendű vádlott:

Vezető József műszaki főiskolát végzett, építész és épületgépész üzemmérnök. Az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó kft.

ügyvezetője. A kft. volt a beruházója a Netuddhol településen épült háznak, és a lakások értékesítését is a kft. végezte. Vezető József az építkezés során sem generáltervezőt, sem pedig generálkivitelezőt nem alkalmazott, a felelős műszaki vezetői feladatokat pedig ő vállalta.

>> II. rendű vádlott:

Tervező Zsombor. Ő jegyezte az épületgépészeti (benne a gáz-) tervezést.

>> III. rendű vádlott:

Átvevő Géza gép- és gázipari technikumot végzett, műszaki átvevő a gázszolgáltató adott részlegénél.  EBH2010. 2117. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménye kapcsán a terhelt büntetőjogi felelőssége csak az általa folytatott tevékenységre vonatkozó szabályok megsértése esetén merülhet fel (1978. évi IV. törvény 171. §). A mellékelt illusztrációkon egy szellőző-tisztítással foglalkozó cég fotóanyagát közöljük le.


 

a felleb-

bezések

A jogerős határozat ellen Vezető József védője útján, illetve Átvevő Géza meghatalmazott védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 416. § (1) bekezdés a) pontja alapján a vádlottak felmentése érdekében.

Vezető József arra hivatkozott, hogy a terhére rótt bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Btk.) írt valamennyi tényállási eleme nem valósult meg, hiányzik a foglalkozási szabályt szegő magatartás, és az azzal okozati kapcsolatban álló közvetlen veszélyhelyzet kialakulása. Az a magatartása, hogy a gravitációs szellőzőben lehetővé tette az elszívó ventilátor beépítését, nem szabálysértő, semmiféle normába nem ütközik. A közvetlen veszélyhelyzetet a ventilátorok reteszelés nélküli beszerelése eredményezte, az ily módon történő beépítés azonban nem róható a terhére, ezért a ventilátort beszerelő tartozik felelősséggel.

Átvevő Géza védője a felülvizsgálati indítványban anyagi jogszabálysértésként a közvetlen veszélyhelyzet téves értékelését, valamint Átvevő Géza mulasztása és a közvetlen veszélyhelyzet közötti okozati összefüggés hiányát jelölte meg. Érvei szerint a törvény által megkívánt eredmény a közvetlen veszélyhelyzet, viszont az eljárt bíróságok Átvevő Géza felelősségét a közvetlen veszély kialakulásának reális lehetősége miatt állapították meg. A vádlott legfeljebb absztrakt veszélyhelyzetet idézett elő, amely büntetőjogilag irreleváns. A vádlott mulasztása önmagában a halálos eredmény bekövetkezéséhez vezető okfolyamatot nem indította el, a közvetlen veszélyhelyzet kialakulásához pedig rajta kívülálló többlettevékenységre volt szükség. Így az okozati összefüggés hiánya állapítható meg, a közvetlen veszély, mint eredmény kialakulása tekintetében. 

Arra is hivatkozott, hogy Átvevő Géza az ellenőrzésnek nem volt jogszabályi felelőse, így a bűncselekmény elkövetője, alanya nem lehet. A jogszabály értelmében az építésért és ellenőrzésért a felelősség a felelős műszaki vezetőt terheli, nem pedig a műszaki átvevőt. Sérelmezte a szakmai szabály kiüresedése folytán a Btk. 2. § alkalmazásának elmulasztását, utalva a Legfelsőbb Bíróság 1/1999. Büntető jogegységi határozatára. Álláspontja szerint az elkövetéskor hatályos 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet az elbíráláskor már nem volt hatályban, és annak helyébe lépő tervezet a mai napig nem került elfogadásra. Az elbíráláskor tehát nem volt olyan jogszabályi előírás, amely az 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet szabályaihoz hasonló kötelezettséget vagy tilalmat felállítana, így büntetőjogilag értékelhető keretdiszpozíciót létrehozna, háttérnorma hiányában pedig a büntetőjogi felelősség nem állapítható meg.

A Legfőbb Ügyészség átiratában és az ügyész a nyilvános ülésen is a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.A védők a nyilvános ülésen az írásbeli indítvánnyal azonos tartalommal szólaltak fel, és a vádlottak felmentését kérték.


 

a korrupció kérése

Szerkesztői hozzáfűzésünk:

Tudvalevő, hogy a meós „szakmában” a korrupció szinte intézményesült. Tájegységtől függően néhány ezer forintos az „alapdíj”, amit úgymond kötelező jelleggel átad a kivitelező, és ennek többszöröse is lehet, ha külön kérése van (például gyorsaság). A meósnak ez egy természetesnek vett fizetés-kiegészítése, ami nem azt jelenti, hogy nem végzi el tisztességesen a munkáját!

De a jatt, a régi kapcsolat stb. mégis hanyagságra csábíthat: „Ó, a Józsi biztos rendesen megcsinálta!”


 

a tervező felelőssége

Történetünkben nem esik szó a másodrendű vádlottról, a tervezőről, aki pedig, mint ahogy azt „besorolása” is mutatja, szintén nagyokat hibázott. Hogy miért nem történik róla említés, nem tudjuk, viszont felveti a Magyarországon uralkodó érdekes állapotok kérdését. Mikor felelős a tervező a gyakorlatban? Akkor, ha a tervét változtatás nélkül végrehajtják, kiépítik, vagy ha a változásokat szignózza, azaz végigköveti a kivitelezés folyamatát, és áldását adja a módosításokra. Nos, nálunk se az első változat nem működik, se a második, mivel a tervezőt, miután leadta a terveket, szinte mindig kihagyják a továbbiakból. Ennek oka legtöbbször az elvtelen olcsósítás. Így viszont a tervező felelőssége megszűnik, és átkerül a kivitelező vállaira. Valamit valamiért…


 

 


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem