VGF szaklap

VGF szaklap 2012. december

  • Az EU-csatlakozással kapcsolatos feladatok a Termomax Kft.-nél

    A Termomax Kft. 14 év gázkészülék-gyártási tapasztalattal a háta mögött felkészülten áll az EU-csatlakozással kapcsolatos kihívások előtt. Az általuk gyártott gáz-fűtőkészülékek megfelelnek a legszigorúbb biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírásoknak, ezt a megfelelőséget akkreditált tanúsító intézetek bizonylatokkal igazolják. Az összes gázkészülékük rendelkezik európai "CE" tanúsítvánnyal. Gyártmányfejlesztéseik alapjait a tervező, szerelő kollégák és a fogyasztók igényei határozzák meg.

  • Az MBSZ újdonságai

    A Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal közleményben adta tudtunkra, hogy megjelent, és 2012. szeptember 19-től hatályba is lépett a gáz csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések tervezésének, szerelésének új Műszaki Biztonsági Szabályzata. A szabályzatban megjelent legfontosabb változásokat foglaljuk össze ebben a cikkben. Legyen az új szabályzat „neve” MBSZ. Az MBSZ hatályba lépésével a 2008 óta érvényes GMBSZ megszűnt. Kicsit furcsa, hogy az MBSZ csak ajánlás az MKEH közleménye szerint, de mégis kötelező érvényű. Az MKEH szerint év végéig jelenik majd meg egy miniszteri rendelet, aminek melléklete lesz az új szabályzat. Nem rendelkezik a szabályzat arról, hogy a gyakorlatban hogyan válik el a két szabályzat használata. Úgy gondolom, hogy szeptember 19. a gázellátási tervek benyújtásánál a határnap, e dátum után már csak az MBSZ szerinti terv készíthető.

  • A látszat csalhat

    Előző, azaz novemberi lapszámunkban megjelent egy cikk a tollamból, „MÉGSZ: Kiállítás Szervezők Szövetsége?” címmel. Sejtettem, hogy éles vitákat kavar majd, ez így is lett. Valaki elindult, talán jó felé. A Magyar Épületgépészek Szövetsége nehezményezte írásunkat – joggal, hiszen ki szereti a kritikát, főleg, ha jogtalannak érzi? –, és kérte, hogy válaszát minden kommentár nélkül, változatlan formában közöljük le, ez minden további együttműködésük feltétele. Jó szándékunk bizonyítéka, hogy kérésüknek eleget teszünk, és reméljük, néhány alábbi sorunkat nem tekintik kommentárnak, mert nem annak szántuk, inkább egyfajta alapállás-tisztázásnak. Mi is volt a szándékunk a cikk megírásával? Semmiképpen sem az, hogy a szaksajtóban bírt erőfölényünkkel visszaélve lejárassuk a Magyar Épületgépészek Szövetségét, sokkal inkább, hogy felhívjuk a figyelmet egy létező, remélhetőleg orvosolható problémára. Ez, úgy hiszem, sikerült, és talán elindulhat egy folyamat, ami a szövetséget és/vagy a reputációját javítja.

  • Kapcsolt termelés III.

    Cikksorozatunk harmadik, egyben befejező része magával a gyakorlati alkalmazással foglalkozik. A monovalens rendszerről hasznos információkat ad az a terepi adatgyűjtés, amit Németországban végeztek családi házakban telepített kapcsolt energiatermelő berendezésekkel. A gép kéthengeres gázmotorral működik. Névleges teljesítménye: villamos 4 kW, hő 12 kW (arány 1:3). Részterhelésen is működtethető, a legkisebb értékek: 2 és 5 kW. Névleges részhatásfok-adatai kedvezők: 25% villamos és 70% hő, a veszteség mindössze 5%. Az üzemviteli adatok részben rosszabbak a névlegesnél, de ez természetes. Szakaszos üzemben, részterhelések mellett nem érhetők el a próbatermi értékek. A 10% veszteség jónak mondható. A termelt hőenergia helyben elfogyasztásra került. A villamosenergia-termelés télen nagyobb volt a fogyasztásnál, nyáron nem fedezte azt.

  • Ha­lá­los gon­­dat­lan­ság

    Történetünkben a lakásszigetelések és a fokozott légzárású nyílászárók, illetve a konyhai elszívók modern kori reneszánsza óta a legtöbb CO-mérgezést előidéző légellátás, füstgáz-visszaáramlás kérdésköre kerül terítékre. Itt hibázott a tervező, a beruházó (aki egyben műszaki vezető is volt) és a gázszolgáltató meósa is. Ám a felelősség különbözőképpen oszlik meg. A ház épületgépészeti tervei elkészítésére az I. rendű vádlott (eztán Vezető Józsefnek nevezzük) a II. rendű vádlottnak (Tervező Zsombor) adott megbízást. A megbízás nyílt égésterű kazánokra szólt a lakások fűtésére és melegvíz-ellátásának biztosítására, a szellőzést pedig gravitációs úton kívánta megoldani. Tervező Zsombor észlelte, hogy a gravitációs szellőzés komfortossági szempontból a kor követelményeit nem elégíti ki, ezért a gázkazán szempontjából összeszellőztetett helyiségként kezelendő konyhában elhelyezendő szagelszívónak önálló légcsatornát tervezett, annak ellenére, hogy az ekkor hatályos 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 77. §-a ezt kifejezetten tiltotta.

  • A távfűtés átalakítási tényezője

    2012. augusztus 13-án jelent meg és augusztus 28-án lépett hatályba az épületek energetikai követelményeiről szóló 7/2006. TNM rendelet módosítása. A változásokat a felhasználók köréből számos kritika érte, leginkább a távfűtés primerenergia-átalakítási tényezőjének új értékei miatt. Ez az 1. táblázat szerint nézett ki az eredeti rendeletben, augusztus 28. után viszont már a 2. táblázatban jelzett módon kell számolni....

  • Az adaptív fűtési jelleggörbe

    Időjáráskövető szabályozót hosszú évek óta használunk a gyakorlatban, azonban jelentősebb elterjedése csak a kondenzációs hőtermelők térnyerésének köszönhető. Ezt a terméket szerencsére ma már egyre több laikus felhasználó keresi, most azonban egy olyan működési módot mutatunk be, ami remélhetőleg a szakembereket, illetve a fogyasztókat is a modern időjáráskövető szabályozók felé vezeti. Az időjáráskövető szabályozó működésének alapelve, hogy minden időpillanatban egy előre definiált, meghatározott fűtési jelleggörbe segítségével határozza meg a külső léghőmérséklet és az ahhoz hozzárendelt fűtővíz-hőmérséklet viszonyát. A fűtési jelleggörbének tehát csak az időjáráskövető szabályozók esetén van szerepe, mert ott külsőhőmérséklet-érzékelő segítségével mérjük a környezeti hőmérsékletet, ahol a fűtés komfortjára döntő befolyása van a jelleggörbe meredekségének (lásd

  • Tűzbiztonság, munkavédelem

    Időnként nem árt körülnézni az épületgépészethez szorosan kapcsolódó területeken, akár mint üzemeltető, akár mint épületgépész szakember. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a tűz- és munkabiztonsággal, valamint érintésvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket. Minden vállalkozási formában, illetve alkalmazottal rendelkező egyéni vállalkozónak A 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről meghatározza a teendőket, illetve rendelkezik további rendeletek betartásáról, betartatásáról. A jogszabály nem ismerete nem mentesít a jogszabály alól, így a hatóságok a 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról, valamint a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a t

  • A kőolaj fényes karrierje II.

    A kőolaj történetének bemutatása során elérkeztünk a második világ- háborúhoz és az azt követő eseményekhez. A második világ-, avagy olajháború Japán az 1930-as években agresszív területszerző politikát folytatott Kelet-Ázsiában, elsősorban Kína rovására. A domináns angolszász nagyhatalmak ezt nem nézték jó szemmel, és az USA, a világ akkori legnagyobb olajtermelője 1941-ben olajembargót vezetett be Japán ellen. Ez az embargó hónapokkal később a Pearl Harbor elleni támadáshoz és a holland-indonéz gyarmatok Japán általi megszállásához vezetett. Attól kezdve a holland-indonéz szigetvilág olajkútjai biztosították Japán számára a nyersanyagot. 1943-1944-ben az amerikai tengeralattjárók támadásaikkal ezt az utánpótlási útvonalat elvágták. 1944-től a Japán flotta krónikus üzemanyaghiányban szenvedett, ami a hadműveleteket jelentősen korlátozta.<

  • A hamburger bűzlik?

    Közel tíz éve kerültek piacra a vízöblítés nélküli piszoárok, melyek hazánkban is egyre elterjedtebbek. A magyarországi forgalmazók a leghigiénikusabb és legtakarékosabb megoldásként hirdetik víznélküli vizeldéiket, de hogy ez mennyire felel meg a valóságnak, arról már megoszlanak a vélemények a szakemberek körében. Az egyik legnépszerűbb gyorsétteremben sokszor kellemetlen szag várja a mellékhelyiségbe betérőket, de hasonlókat tapasztalhatunk egyes budapesti plázákban is, ahol víznélküli vizeldék működnek. Mondhatnánk, hogy a szag csak a kérdés egyik aspektusa, ha mellette ott a megtakarítás, de nem csak anyagiak, hanem komfortérzet is van a világon. Ez annak fényében különösen lényeges, hogy a víznélküli piszoárt forgalmazó cégek szinte kivétel nélkül úgy hirdetik magukat, hogy termékeik szagtalanok, mivel a bűzt a vizeletnek a vízzel való érintkezése idézi elő. Plusz vonzerő a nulla vízfogyasztás a hosszú távú kifogástalan működés.

  • Víztakarékos WC-k alkal­mazása

    Kevés az olyan épületgépészeti felújítás, amely néhány éven belül megtérül. A legújabb víztakarékos WC-kerámiák és öblítőtartályok beépítése azonban, a magas víz- és szennyvízdíjaknak köszönhetően, még meglévő épületek esetén is rendkívül gyorsan megtérülő beruházás lehet. Az elszabadult energiaáraknak és közmű-költségeknek köszönhetően az épületgépészeti beruházások egyik legfőbb mozgatórugója, legalábbis lakossági részről, a rezsiköltségek csökkentése iránti kielégíthetetlen igény. Mindenki tudja, hogy a legolcsóbb energia az, amit el sem fogyasztunk, a legjobb sárga csekk pedig, amit ki sem küldenek. Ezt az igényt ügyes marketingesek a „természet nem küld számlát, fűtsön ingyen” és hasonló szlogenekkel sikeresen meg is tudják lovagolni. Sokszor azonban a mindenáron kisebb közműszámlák iránti vágy olyan gépészeti beruházásokat is eredményez, amelyek években mért megtérülése néha meghaladja a beruházott eszköz hasznos élettartamát, ezért pusztán gazdasági szempontból értelmezhetetlenek. Valószínűleg egy 50 év körüli megbízó erősen elgondolkodna épületgépészeti beruházásán, ha az általa megvásárolni kívánt termék ismertetője a „fizesse ki fűtésszámláját 50 évre előre” jelszóval reklámozná magát, legyen bármennyire is pozitív a szóban forgó beruházás környezetvédelmi szempontból.

  • Csúcs habbal oltásban

    2010 őszén a Pannonia Ethanol Zrt. egy 240 millió l/év kapacitású bioetanol-üzem létesítését kezdte meg Dunaföldváron. Az üzem ünnepélyes átadására 2012 májusában került sor. A bioetanol (E85) mint üzemanyag 2007-ben jelent meg először Magyarországon, és a hazai bioetanol-termelés ez idáig nem rendelkezett a fent említett kapacitású termelőegységgel. A bioetanol előállítása itt kukoricából történik, erjesztési és desztillálási folyamatok segítségével. A bioetanol, lévén alkohol, nagyon gyúlékony mindkét halmazállapotában: úgy, mint gáz és mint folyadék egyaránt. A technológiai folyamat a legmodernebb berendezésekkel folyik, nagy hangsúlyt fektetve a biztonságos és energiatakarékos üzemeltetésre. Az etanoltárolás kiemelten nagy kockázatot jelent, ezért négy olyan tárolótartály épült, amelyek kármentővel (védőgödörrel) vannak körbevéve, vagyis leválasztva a környezettől, s ez a műszaki megoldás külön kihívást jelentett a hatékony oltórendszer kiépítésében (1. ábra).

  • A Széchenyi

    A Széchenyi Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, Budapest első gyógyfürdője. A XIX. század második felében Zsig-mondy Vilmos bányamérnök kezdeményezésére sikeres mélyfúrásokat végeztek a Városligetben, ahol később, 1881-ben már „Artézi fürdő” működött. Az ideiglenes jellegű fürdő azonban egyre kevésbé felelt meg a kor igényeinek, így épült fel 1913-ban Czigler Győző tervei alapján a Széchenyi Gyógyfürdő. A fürdő 1927-ben férfi és női népfürdőosztállyal és strandfürdővel bővült. A folyamatos és megfelelő vízellátás biztosítására 1936-ban új artézi kút fúrásába kezdtek. A két évig tartó munkát ismét siker koronázta, a kútból 7000 köbméter forró víz (72 0C) tört elő naponta. Ez a mennyiség messze meghaladta a fürdő vízszükségletét, ezért a Főváros Közgyűlése, Szendy Károly polgármester javaslatára szökőkút és ivócsarnok létesítését rendelte el, mivel az időközben elvégeztetett vizsgálatok igazolták a víz gyógyhatását. Az 1960-as évek közepén pedig további átalakításokra került sor, így létesült egy társas fürdőruhás termálosztály.

  • Fűtés villamos kazánnal

    Napjainkban az épületek hőszigetelésének fokozásával, a hővisszanyerés elterjedésével gyorsan növekszik az olyan lakások, épületek száma, amelyeknek néhány (2-5) kW a fűtési hőigénye. Mivel ragaszkodunk a komforthoz és szeretünk kényelmesen élni, egyre többször találkozunk olyan központi fűtéskorszerűsítésekkel, amelyek hőtermelője villamos árammal működtetett kazán.

  • Piszoárok táblázata

    A feltüntetett adatok a gyártók, illetve forgalmazók által ...