Fűtés villamos kazánnal

2012/12. lapszám | Jeckel János |  7726 |

Figylem! Ez a cikk 14 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Napjainkban az épületek hőszigetelésének fokozásával, a hővisszanyerés elterjedésével gyorsan növekszik az olyan lakások, épületek száma, amelyeknek néhány (2-5) kW a fűtési hőigénye. Mivel ragaszkodunk a komforthoz és szeretünk kényelmesen élni, egyre többször találkozunk olyan központi fűtéskorszerűsítésekkel, amelyek hőtermelője villamos árammal működtetett kazán.

Döntés fűtéskorszerűsítéskor

Kényelem szempontjából a teljesen automatikusan, tárolást nem igénylő fűtőanyaggal működő rendszereket (földgáz, villany, napenergia) előnyben részesítjük a helyszíni tárolást igénylő rendszerekkel (cseppfolyós gáz, olaj, pellet) szemben. A korszerű, sorozatban gyártott villamos kazánok ma már hazánkban is kereskedelmi forgalomban vannak, mintegy 4-5 márka áll rendelkezésre 4-30 kW-ig terjedő névleges teljesítménnyel. A kazánok vezérlése vagy eleve alkalmas indirekt fűtésű tárolóval történő melegvíz-ellátásra, vagy külön típust forgalmaznak erre a célra.

A fűtéskorszerűsítéseknél a helyi adottságokból, konkrét igényből kiindulva az alábbi kérdésekre keressük a választ:

• Mennyibe kerül a beruházás, mennyi pénzt tudok erre szánni, és esetleg milyen támogatáshoz juthatok?
• Mennyi gondom, munkám lesz a megvalósítással, majd az új fűtéssel?
• Mennyire éri meg nekem a beruházás, mit mutat a gazdaságossági számítás?

A villamos kazán

A most ismertetett meleg vizes központi fűtési rendszer hőtermelője az elektromos árammal működtetett kazán. A villamos kazán a háztartásokban is alkalmazott 400/230, 50 Hz-es hálózatról működik. A kazánok falra szerelt változatban készülnek, méretükben közel azonosak, vagy kisebbek a hasonló célt szolgáló és kompakt méretű gázkazánokhoz képest.

A kazán hőcserélőjében elhelyezett fűtőpatronok szolgáltatják a hőt, és adják azt át a hőközvetítő víznek. Szivattyú szállítja a fűtővizet a hőt termelő kazántól a hőleadó berendezésekhez (radiátor, padlófűtés stb.). A kazánok tartalmazzák mindazokat az egységeket, amelyek a központi fűtési rendszer biztonságos működéséhez szükségesek (szivattyú, légtelenítő, biztonsági szelep, tágulási tartály, hő- és nyomásmérők, nyomáskapcsolók stb.). A gyártók a készülékeket háromfázisú villamos hálózatról való működtetésre javasolják, de 8 vagy 9 kW teljesítményig egyfázisú hálózatról is üzemeltethetők. Többnyire fűtőkazánok, amelyek összeépíthetők indirekt fűtésű tárolókkal meleg víz készítése céljából. A fűtésszabályozás helyiségtermosztátról és időjáráskövető szabályozóval egyaránt működtethető. A kazánok több fokozattal készülnek, és egyesek 1, illetve 2 kW-os teljesítménylépcsőkben való folyamatos modulálásra is képesek. A vezérlésben megoldott, illetve megoldható az, hogy a kazán visszaveszi a teljesítményt, vagy leáll, ha valamilyen nagyobb teljesítményű más fogyasztó belép.

Árak, költségek

A villamos kazánnak a más energiára épülő megvalósítással szemben sok előnye van, amelyek részben vagy teljes mértékben ellensúlyozhatják a magasabb áramdíj miatt jelentkező nagyobb üzemeltetési költséget.

Az elektromos kazánnak egyetlen hátránya az, hogy viszonylag magas az üzemeltetési költsége. Ez fokozottan igaz Magyarországon, ahol a villanyáram drága, az egyik legdrágább egész Európában. Előreláthatólag a jövőben az európai uniós államok között az energiaárak kiegyenlítődnek. Míg Magyarországon a villamos áram ára várhatóan stagnálni fog vagy kevésbé fog emelkedni, addig a gázáraknál változatlanul gyors növekedéssel kell számolni. Jelenleg hasznos teljesítményre számítva, azaz a hatásfokokat is figyelembe véve, az elektromos fűtés jóval drágább a Magyar-országon széles körben elterjedt vezetékes földgázzal vagy szilárd tüzelőanyagokkal történő fűtéssel szemben, ugyanakkor közel azonos költséget képvisel az olajjal vagy folyékony gázzal történő fűtéssel összehasonlítva.

Az elektromos kazánnal való fűtés viszont a beruházási és karbantartási költségek terén jóval kedvezőbb adatokat szolgáltat, mint a többi energiafajtával történő megvalósítás. Ugyanakkor hosszú a készülék élettartama, gyakorlatilag alig igényel karbantartást, és nincs semmilyen – költséggel és időrablással járó – időszakos hatósági vizsgálat sem.

A fentiek miatt egy-egy fűtés megvalósításánál, illetve korszerűsítésénél az adottságok birtokában külön-külön meg kell vizsgálni a lehetőségeket az optimális megoldás kiválasztása céljából.

Az alábbi esetekben feltétlenül célszerű elvégezni a vizsgálatot:

• Nincs kémény, és nem, vagy csak nagyon költségesen, körülményesen lehet a biztonságos égéstermék-elvezetést megoldani.
• Nincs vezetékes gázellátás, és nincs lehetőség energiahordozó tárolására.
• Kicsi a lakás vagy a fűtendő épületrész.
• Ha csak időszakosan használjuk a fűtést (pl. hétvégi házak, második lakás stb.).
• Alacsony energiaszintű, jól szigetelt az épület, és kicsi a teljes hőigénye.
• Más fűtési rendszerek, például szilárd tüzelőanyaggal való fűtés kiegészítő hőtermelőjeként alkalmazzuk.

A kazán működése Az általánosan ismert meleg vizes központi fűtési rendszer hőtermelője az elektromos árammal működtetett kazán. A villamos kazán a háztartásokban is alkalmazott 400/230, 50 Hz es hálózatról működik.

1. fűtőtestek 2. hőcserélő 3. hőszigetelés 4. légtelenítő szelep 5. szivattyú 6. tágulási tartály 7. a fűtési rendszer biztonsági szelepe 8. fűtővíz-nyomásérzékelő 9. integrált hidraulikus blokk 10. a hőcserélő légtelenítő szelepe A fűtővíz-bemenet B fűtővíz-kimenet

A fűtésszabályozás helyiségtermosztátról és időjáráskövető szabályozóval egyaránt működtethető. A kazánok több fokozattal készülnek, és egyesek 1, ill. 2 kW-os teljesítménylépcsőkben való folyamatos modulálására is képesek.

A villamos kazán maximális komfortot ad, mivel

• nincs égéstermék-elvezetés, illetve égéslevegő-bevezetés, nem keletkezhetnek kellemetlen szagok, és nem kell tartani az egészségre káros, illetve életveszélyes füstgáz megjelenésétől a lakásban,
• nagyon alacsony a kazán zajszintje,
• az elektromos kazán a lakásban, házban szinte bárhol elhelyezhető,
• a kazán esetleges áramszünet után automatikusan újraindul (ez hétvégi házaknál lehet nagy előny).

 A villamos kazánnal való fűtés kényelmes:

• A villamos energia helyben állandóan rendelkezésre áll. Nem kell foglalkozni a tüzelőanyag beszerzésével, betárolásával. Nem keletkezik semmilyen égéstermék, nem kell annak eltávolításával (kéménytisztítás, hamuzás stb.), illetve lerakásával, elszállításával foglalkozni, és semmi sem szennyezi a környezetet.
• A készülék telepítésénél nem kell kéményseprői szakvélemény és engedélyek után járni.
• Villamos kazán telepítéséhez nem kell tervet készíteni, még akkor sem, ha villamos teljesítménybővítési igény van.
• Az elektromos kazánnal kapcsolatban nincs előírva kötelező időszaki vizsgálat, és minimális a karbantartási igény. Nincs évenkénti kéményseprői vizsgálat és az azzal kapcsolatos kellemetlenségek.
• A szilárd tüzelőanyaggal való fűtésnél napi „kötelező” elfoglaltságot jelent a tűzgyújtás, a tüzelőanyag-rakás és a hamuzás, ami az elektromos kazán estében teljesen elmarad.

 Fűtés a gyakorlatban

A kazánok csendesek, nem bocsátanak ki égéstermékeket, és nem igényelnek égéslevegőt. Az épületen belül gyakorlatilag bármely helyiségben a falon elhelyezhetők, az épület alapterületéből semmilyen helyet nem foglalnak el. Időszakosan nedves helyiségekben (fürdőszoba, zuhanyzó stb.) is elhelyezhetők, de csak a 3. zónába vagy azon kívüli területre, azaz a kád vagy zuhanyzó szélétől 60 cm-en túli távolságra. A fűtési rendszer kialakítására ugyanazok a megoldások állnak rendelkezésre, mint más energiával működő központi fűtések esetében, azaz radiátoros, padló- és fal-, valamint légfűtésnél egyaránt alkalmazhatók a kazánok.

A villamos energiáról szóló törvény, valamint a végrehajtására vonatkozó érvényes rendelet szerint a villamos kazánok A1, A2 vagy B tarifáról működtethetők. Egy készülék vagy a vezérelt, vagy a nappali áramról működtethető. Átkapcsoló elektronika nem megengedett. A B GEO, valamint a H tarifa alkalmazására nincs lehetőség.

Ha a szükséges villamos teljesítmény rendelkezésre áll, semmilyen teendő nincs. Amennyiben teljesítménybővítésre van szükség, engedélyt kell kérni az illetékes elektromos műtől. A teljesítménybővítés esetén hálózatfejlesztési díjként amperenként 3600 Ft + ÁFA egyszeri összeget kell fizetni, amennyiben túllépi az érték a törvényben előírt kötelező értéket. Ez az érték egy fázis esetén 32 A, míg három fázisnál 3x10 A, azaz eddig az értékig nem kell külön díjat fizetni.

A B időszakos vagy vezérelt – a régi nevén éjszakai – tarifa az általános egyzónás tarifának mintegy 60-65%-a, azaz jóval kedvezőbb árú. Az érvényes 4/2011. (I. 31). NFM rendelet szerint a szolgáltató naponta összesen minimum 8 óra, nyári időszámítás idején összesen minimum 7 óra időtartamra köteles ezt a villamosenergia-ellátást biztosítani, amelyből munkanapokon legalább 5 és legfeljebb 6 óra, nyári időszámítás idején legalább 4 és legfeljebb 5 óra eshet völgyidőszakra. A csúcsidőszakra eső villamosenergia-ellátás alkalmankénti időtartama nem lehet rövidebb 30 percnél.

Az időszakos B tarifa alkalmazásánál a nap bizonyos szakaszaiban nem működtethető a fűtés, és ez a fűtött részben hőmérsékletcsökkenést jelent. E tarifával való üzemeltetés csak akkor ad megfelelő komfortot, azaz akkor lesz elfogadható az épületben a hőingadozás, ha jó az épület hőszigetelése, vagy puffertárolót építünk a fűtési rendszerbe. A szilárd tüzelőanyaggal történő fűtésnél alkalmazott puffertárolók alkalmasak e célra.

A villamos kazán alkalmazható a más energiaforrásra épülő fűtési rendszerek kiegészítő hőtermelőjeként is. Nemcsak akkor hasznos, ha valamilyen oknál fogva kifogy a szilárd tüzelőanyag, az olaj vagy a folyékony gáz a tartályból (esetleg lefagy a nagy hidegben), hanem átmeneti időjárásnál, kis hőigény esetén is rugalmasan működtethető, így nem kell a nagyobb tehetetlenséggel és főleg szűkebb szabályozási lehetőséggel üzemelő „nagy” kazánt „beugrasztani”.

Gazdaságosság és megtérülési idő

A villamos kazános központi fűtési rendszer gazdaságossága a villamos áram ára mellett nagyon sok tényezőtől függ, így pl. a „konkurens” energiafajtától, annak árától, az ár várható időbeli változásától, a fűtőrendszer kialakításától, a várható inflációtól és sok egyéb más tényezőtől. Vannak olyan tényezők is, amelyek nagyon nehezen vagy egyáltalán nem számszerűsíthetők: 

• környezetbarát megoldás, nincs helyben károsanyag kibocsátás,
• gyorsan és gazdaságosan megvalósítható,
• karbantartási és javítási költsége elenyésző, élettartama viszont nagy,
• maximális komfortot és kényelmet ad.

 Ha megtérülési időt számítunk, akkor ne elégedjünk meg az egyszerűsített megtérülési idővel, amikor a beruházási költségeket elosztjuk az éves üzemelési költségekkel (energiaár, karbantartások, ellenőrzések stb.). Az energiaárak várható változása mellett figyelembe kell venni a beruházásra fordított pénz értékét és annak időbeli változását is. A pénznek – amit ráfordítunk –, mint tőkének van hozama, és ha hitelre valósítjuk meg a beruházást, számottevő nagyságrendű lehet az adott esetben ugrásszerűen megnövő kamatteher is.

---