VGF&HKL szaklap

Fábián Attila

 214 | |

Fábián Attila cikkei

Minőség és a vevő

2014. szeptember 5. |  3557

Központifűtés-szerelőként végzett negyedévvel korábban, mint osztálytársai, mivel az első hatban végzett a Szakma Kiváló Tanulója elnevezésű országos versenyen. Technikusi képesítést szerzett, amit egy egri kisvállalatnál alkalmazotti státusz, németországi vendégmunka, majd kényszervállalkozás követett, ami mára egy több mint 20 fős, kivitelezéssel, karbantartással és szervizeléssel foglalkozó céggé terebélyesedett.

Fürdővíz gyűjtés és hasznosítás

2014. szeptember 5. |  5571
1

A neves iF Design Award pályázaton nyert díjat a „Gris” névre hallgató magyar találmány Hannoverben. A spanyolul szürkét (szürkevizet) jelentő Gris lényege, hogy könnyen és egyszerűen összegyűjti a fürdővizet, amit utána szürkevízként újrahasznosíthatunk, például WC-öblítésre. A koncepcióról, a lehetőségekről és a piacképesség esélyeiről beszélgettünk a tervezővel.

Horganyzott acélcsövek

2014. szeptember 5. |  12 372
Társszerző: Szemán Róbert
2

Kétségbeesett egyéni vállalkozó kereste meg szerkesztőségünket történetével, egy olyan kolléga, akinek egész egzisztenciája veszélybe került egy bírósági döntés után, amely több tízmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte. Mi aztán több hasonló esetre is fényt derítettünk.

A ház mindent visz!

2014. június 3. |  4741

Először egy szivattyú romlott el, majd kilyukadt egy kazán, aztán még kettő egy társasházban. Az érintettek nem tudtak megegyezni egymással, ezért perre vitték az ügyet, ahol a bíróság és az illetékes szakértő szerint a hibákat a vízlágyító, iszapleválasztó és hőcserélő hiánya okozta, tehát a kivitelezőt tették felelőssé a történtekért.

Teszteltük olvasóinkat a Construmán

2014. május 6. |  2113

Április elején a választások tartották lázban az országot, vagy legalábbis annak egy részét. Ennek megfelelően a szintén az áprilisi Hungexpo szakmai kiállításon, a standunkon mi is megszavaztattuk az oda érkező szakembereket, de nem politikai szimpátiájukról, hanem arról, hogy milyen szerepet tölt be az életükben egy szaklap, mik a kiemelkedően érdekes témák számukra, milyennek képzelik az ideális újságot, illetve mennyire figyelik a piacot, az újdonságokat.

A Termomax-sztori

2014. május 6. |  17 117
1 4 (1)

Egy évvel ezelőtt számoltunk be arról, hogy megszűnt egy újabb magyar kazángyártó, a Termomax. Akkor a csődhöz vezető út miértjeire kerestük a válaszokat. Most a történet egy másik szemszögét szeretnénk bemutatni, azt, hogy miképp élte meg a magyar kazángyár sikerét és bukását a szervi-zese, szerelője. Annak jártunk utána, hogy hogyan látta egy volt szervizes a cég sikerét, műszaki eredményeit, hozzáállását, felelősséget, a minőséget és a munkamorált.

Arról, hogy mi az a heatplump

2014. március 13. |  2196

Biztos angol szakmai nyelvtudással kevesen rendelkeznek. Égni, beégni viszont sokkal kellemetlenebb és könnyen ráragadhat az emberre egy-egy olyan hülyeség, mint a heatplump. Ennek ellenére, ahogy Douglas Adams írta a Galaxis útikalazus stoposoknak című művében: don't panic. Van megoldás.

Népi építészet modern technológiával

2014. március 4. |  4441

Dévényi Tamás építész tervei alapján, Sóskúton megépült ház nyerte a 2013-as Év háza díjat, amelyet hagyományosan az Építészet Világnapján, az Építészek Háza Kós Károly termében adnak át. Ezen az eseményen az Év háza díj mellett kiosztásra került még a Magyar Építész Kamara (MÉK) különdíja, melyet a Bulcsu Tamás, Fortvingler Éva és Móser Balázs tervei alapján felépült szigligeti nyaraló kapott meg, míg a Magyar Építőművészek Szövetsége különdíját egy Kővágószőlősön található hétvégi ház nyerte el, Borsos Ágnes és Bachman Zoltán tervezésében. Bemutatjuk a három házat és a hozzájuk tartozó épületgépészetet.

Azért a víz az úr - Mélygarázsok kereszttűzben

2014. március 4. |  5142
Társszerző: Szemán Róbert

Felhőszakadáskor elöntötte a csatorna- és az esővíz egy mélygarázs -2. szintjét egy budapesti társasházban. A kár 15 millió forint volt, emiatt a biztosító pert indított a három épületgépész cég: a generálkivitelező, illetve két gépészkivitelező alvállalkozó ellen, de a szakértő megállapította, hogy a balesetet nem kivitelezési hiba, hanem a rossz tervezés okozta. Egy újabb érdekes történet a magyar építőipar hétköznapjaiból.

Ki fizeti a révészt?

2014. január 31. |  5372

„Csúcstechnológiás fűtési rendszert terveztettem a házamba, melyet egy épületgépész ismerősöm ajánlott. Nem kevés pénzembe került, de alig fél évvel a beüzemelés után kilyukadt a közel kétmillió forintos rendszer kazánteste” – kezdte neve elhallgatását kérő forrásunk kálváriájának történetét.

A sok összetevős siker

2013. december 2. |  2466

Sok szó esik intelligenciáról és annak válfajairól, bár kevésszer értjük, hogy ezek mit is jelentenek pontosan, mit mérnek, mire jók, és mire tudjuk hasznosítani. Arról sincs sok információnk, hogy többféle intelligencia van, és hogy az életben való érvényesülésünket inkább befolyásolja érzelmi intelligenciánk, mint a klasszikus IQ-nk.

Egy ritka siker

2013. december 2. |  2001

Pereknél nem kirívó, hogy elhúzódik az eljárás, nem szokatlan, hogy csak hosszú évek után hoz ítéletet a bíróság. A másodfokú döntésre ezen kívül minimum egy évet várni kell, és akkor még mindig nem tartunk a kifizetéseknél. A cégek 80-90 százaléka belebukik egy ilyen csörtébe. Sok fővállalkozó „életmódszerűen” él abból, hogy nem fizeti ki alvállalkozóit – ezek ellen lehet és kell is lépni. Az építőiparban fellehető anomáliák, simliskedések sok kérdést felvetnek a magyar jogrendszer csigalassúságától kezdve a vállalkozási kultúra elmaradottságán át a teljes körű dokumentációk és hosszú távú gondolkodás hiányáig. Nem mindenre van ráhatásunk, van, hogy a körülmények áldozatai vagyunk, de néhány dologra fel lehet készülni. Fontos óv- és megelőző intézkedéseket hozni, ha azt látjuk, hogy csúsznak a részletkifizetések, ha akadályozzák a munkánkat, vagy a beruházó szerződést szeg. Egy évekig elhúzódott per tükrében szeretnénk bemutatni, hogy mik azok, amikre egy kivitelezőnek figyelnie kell, és jó, ha szem előtt tart.

Politikai pártok épületenergetikai tervei

2013. december 2. |  1943

Fél évvel a választások előtt arra voltunk kíváncsiak, hogy is képzelik a jelenleg ellenzékben vagy a parlamenten kívül tevékenykedő pártok a magyarországi energetikai kérdések megoldását, mire költenének, mit fejlesztenének, hová tennék az uniós pénzeket. Körképünk következik, melyben a megkeresett pártok közül a Jobbik Magyarországért Mozgalom (JOBBIK), a Magyar Szocialista Párt (MSZP) a Párbeszéd Magyarországért (PM) formáció vállalta, hogy válaszol kérdéseinkre. Külön nem kérdeztük meg a Bajnai Gordon féle Együtt 2014 formációt, mivel ők szinte mindenhol a Párbeszéd Magyarországgal együtt indulnak a választásokon, és energiapolitikájuk gondolati holdudvarát a PM adja. Listánk sajnos nem teljes, mivel a Demokratikus Koalíció (DK) nem tartotta olyan fontosnak, hogy több mint egy hónap alatt megküldje válaszait.

Részlegesen indul el az e-napló

2013. november 5. |  511

Bár a szakmai szervezetek elhalasztották volna az e-építési napló bevezetését januárig, ennek ellenére mégis elindult október elsejétől, még úgy is, hogy napokkal az indulás előtt jelentősen szűkítették a kötelező használat körét. Elektronikusan kell vezetni az építési naplót minden 2013. október 1. után induló (a táblázatban meghatározott) építőipari kivitelezésnél a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint, de az október 1. előtt megkezdett építkezéseknél megengedett a papír alapú befejezés. Az elektronikus építési napló bevezetésével az építési napló fogalma és tartalma vezetésének főbb szabályai nem változnak.

Fennmaradásukért küzdenek a kéményseprők

2013. november 5. |  3035

Körképet készítettünk a hazai kéményseprő-ipari vállalkozások helyzetéről a sokszoros törvénymódosítás és rezsicsökkentés után. Az eredmény lehangoló: vannak, akik már bedobták a törölközőt, és többen is tervezik, hogy befejezik tevékenységüket. A talpon lévők közül is sokan úgy látják, hogy ez nem más, mint lassú enyészet. A fejlesztések helyett maradnak a megszorítások, a költségcsökkentések, és leépítések. Az általános keserűség ellenére vannak, akik még humoruknál maradtak, kitartanak, és közép-hosszú távon bizakodók.

A Lukács gyógyfürdő

2013. szeptember 5. |  2960

A Budapest gyógyfürdőit bemutató sorozatunk utolsó előtti részében a város egyik legnagyobb hírű fürdőjében, a Lukácsban jártunk.A József-hegy lábánál fakadó forrásokat már a rómaiak is ismerték és hasznosították. A XII. században gyógyítással foglalkozó lovagrendek (1178-ban a johannita lovagok, később a máltai és rodoszi lovagrend) telepedtek le itt, akik a kolostoraik mellé fürdőt és kórházat is építettek.

Adóztatják a megújulókat?

2013. augusztus 5. |  6440

Bár eddig évekig nem tették, idén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) folyamatosan ellenőrizte a napkollektorok megfelelőségi igazolását (ÉME), és (legalább) június 30-ig büntette is azokat a gyártókat és forgalmazókat, akiknél hiányosságokat talált. Július 1-től elméletileg életbe lépett az új EU-s direktíva, és a napkollektorokra is kötelezők és elegendők a CE jelölések – elvben. Cikkünk remekül példázza, hogy egy nem megfelelően szabályozott törvényi környezet mennyire negatívan hathat az adott szegmensre.

A FÉG sztori

2013. június 11. |  7936
1 4 (1)

Sokak számára ismert név az épületgépész szakmában a FÉG. Valamikor ez egyet jelentett a hazai kazángyártással. Utánajártunk, hogy alakult a FÉG sztori az utóbbi évtizedekben, miként történt az eredeti cég privatizálása, kik a jogutódok, hogyan érvényesülnek, mi történt a márkanévvel, mit, mennyit és hova gyártanak ma. Kis magyar kazángyár-közelkép.

Budapest gyógyfürdői a Rudas

2013. június 11. |  2902

A Budapest gyógyfürdőit bemutató sorozatunk most következő részében a főváros egyik patinás fürdőjét,a Rudast vesszük górcső alá. A Rudas fürdő 1566-1572 közötti felépítése Szokoli Musztafa budai pasa nevéhez köthető, amely olyan jól sikerült, hogy a fürdőt a mai napig folyamatosan használják, és az idők során csak kisebb javításokat eszközöltek. A Rudas ilidzsa típusú fürdő volt, amely a források vizének hasznosítására épült. Az ilidzsa (termálfürdő) jellegű török fürdők központi részét a medence foglalta el, amelyben termálvíz csobogott, szemben a hamam (gőzfürdő) típusú fürdőkkel, melyek központjában egy izzasztókő volt található.

Hadüzenet a lánc­tartozásoknak

2013. május 6. |  478

Szakértői szervezetet hozott létre az Országgyűlés az építőipari vállalkozások között jellemző lánctartozások elleni hatékonyabb és gyorsabb fellépés érdekében. A kormány szerint az új szervezet képes lesz felgyorsítani a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás polgári jogi eszközökkel történő kikényszerítését.

Magyar gyártók: még egy mínusz

2013. április 11. |  9796
1

Csődöt jelentett a Termomax Kft. 2013. január 31-én. Az egyik vezető kazángyártó cég sok évig volt a magyar piac fajsúlyos szereplője, mégis a gazdasági válság áldozatává vált, mint sokan mások a szakmában. Írásunkban az okoknak és miérteknek igyekeztünk utánajárni, és levonni a következtetéseket és tanulságokat a jövőre nézve. A magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező cég 1991 decemberében alakult, működését egy évvel később, 1992-ben kezdte meg többek között a saját tervezésű és gyártású, továbbá hiánypótlónak szánt gáz hősugárzóival. 

A suszter nem létező lyukas cipőjéről

2013. április 11. |  2550

Rovatunk most következő írásában ismét egy fiatalabb szerelőt mutatunk be. Nem különleges életút az övé, inkább egy olyan ember portréja, aki 18 éves kora óta dolgozik a szakmában, egzisztenciáját, ügyfélkörét önállóan és egyedül építette fel lépésről lépésre. Ahogy ő mondja: cégére a munkája, hitvallása pedig a precizitás és az igényesség iránti elkötelezettség. Az Alföldről származom – kezdte Tar Tibor, miközben helyet foglalunk a nemrégiben épített családi házának gépháza melletti irodában. 

Fábián Attila

A Széchenyi

A Széchenyi gyógyfürdő története

2012. november 26. |  4029
1 4 (1)

A Széchenyi Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, Budapest első gyógyfürdője. A XIX. század második felében Zsigmondy Vilmos bányamérnök kezdeményezésére sikeres mélyfúrásokat végeztek a Városligetben, ahol később, 1881-ben már „Artézi fürdő” működött. Az ideiglenes jellegű fürdő azonban egyre kevésbé felelt meg a kor igényeinek, így épült fel 1913-ban Czigler Győző tervei alapján a Széchenyi Gyógyfürdő. A fürdő 1927-ben férfi és női népfürdőosztállyal és strandfürdővel bővült.

A hamburger bűzlik?

2012. november 26. |  4140
Társszerző: Bokor András

Közel tíz éve kerültek piacra a vízöblítés nélküli piszoárok, melyek hazánkban is egyre elterjedtebbek. A magyarországi forgalmazók a leghigiénikusabb és legtakarékosabb megoldásként hirdetik víznélküli vizeldéiket, de hogy ez mennyire felel meg a valóságnak, arról már megoszlanak a vélemények a szakemberek körében. Az egyik legnépszerűbb gyorsétteremben sokszor kellemetlen szag várja a mellékhelyiségbe betérőket, de hasonlókat tapasztalhatunk egyes budapesti plázákban is, ahol víznélküli vizeldék működnek. Mondhatnánk, hogy a szag csak a kérdés egyik aspektusa, ha mellette ott a megtakarítás, de nem csak anyagiak, hanem komfortérzet is van a világon. Ez annak fényében különösen lényeges, hogy a víznélküli piszoárt forgalmazó cégek szinte kivétel nélkül úgy hirdetik magukat, hogy termékeik szagtalanok, mivel a bűzt a vizeletnek a vízzel való érintkezése idézi elő. Plusz vonzerő a nulla vízfogyasztás a hosszú távú kifogástalan működés.

Modern gyilkos: a webkereskedelem

2012. október 29. |  2868
Társszerző: Veresegyházi Béla

Az utóbbi tíz évben jelentősen változott a tradicionális kereskedelem, helyét sok esetben a webes piactér veszi át. Az internetről vásárolunk könyveket, háztartási és használati tárgyakat, de nem csak apróbb kütyüket vagy kellékeket, de akár autót vagy gázkazánt is. A pár évvel ezelőtt felburjánzó gazdasági válság csak erősítette ezt a tendenciát, ami az épületgépész szakmában is erősen érezteti hatását. A netes cégek a legtöbbször jóval a hagyományos kereskedések árai alatt tudják forgalmazni termékeiket. Vajon hogy csinálják?

Folytatódik a kazánprogram

2012. augusztus 22. |  2195

A biomassza-felhasználást növelő kazánprogramot a kormány 2011 októberében indította, és márciusban zárult le az első ütem, amelyhez 13 megye 27 – főként hátrányos helyzetű – kistérségének 82 települése csatlakozott. Eddig 109 önkormányzati közintézményben helyeztek üzembe olyan kazánt, amelynek segítségével kevesebb földgázt fogyaszthatnak a települések intézményei. Előrejelzések a megtakarítással kapcsolatban már vannak, de mivel a program még csak most zárult le, így korai a tapasztalatokról beszélni, ám a megkérdezett önkormányzatok vezetői bizakodók.

Meddig terjed a megbízó felelőssége?

2012. június 11. |  5728

Kártérítési pert indított Péli Csaba vállalkozó az OTP ellen, miután cégét nem fizette ki a generálkivitelezéssel megbízott fővállalkozó Kyzover Kft. a mórahalmi bankfiók gépészeti felújítását követően. A Kyzover a többi alvállalkozónak sem fizetett, és a munkálatok befejezése után két hónappal fizetésképtelenséget jelentett, így a felszámoló a pénzbeli követeléseket behajthatatlannak tartja. Péli, aki közel két éve harcol a pénzéért és igazáért, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi törvényben látja a reményt. Egy nyert per esetén a vállalkozó példáján felbuzdulva kártérítési perek lavinája indulhatna el, de az eredményre egyelőre még várni kell.

A szivárgástól a bíróságig

2012. május 9. |  2252

A téli hónapok során újra és újra előkerült a gázrobbanások és szén- monoxid mérgezések témája. A balesetek sok áldozatot követelnek, és az esetek döntő többségében megelőzhető lenne a baj, ha a fogyasztók körültekintőbbek lennének, de nagy a felelősség a szakemberek és a rendvédelmi szervek vállán a megelőzés és a gyors és hatékony kárenyhítés területén. Összefoglalókban bemutatjuk, hogy melyek azok a leggyakoribban előforduló jelenségek, amelyek balesetekhez vezethetnek.