Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Teszteltük olvasóinkat a Construmán

2014/5. lapszám | Fábián Attila |  2203 |

Az alábbi tartalom archív, 7 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Április elején a választások tartották lázban az országot, vagy legalábbis annak egy részét. Ennek megfelelően a szintén az áprilisi Hungexpo szakmai kiállításon, a standunkon mi is megszavaztattuk az oda érkező szakembereket, de nem politikai szimpátiájukról, hanem arról, hogy milyen szerepet tölt be az életükben egy szaklap, mik a kiemelkedően érdekes témák számukra, milyennek képzelik az ideális újságot, illetve mennyire figyelik a piacot, az újdonságokat.

A körülmények és a létszám befolyásol

Tesztünk kis mintaszámú, tehát nem reprezentatív, de az olvasási szokásokat ügyesen feltérképezni hivatott kérdőívet tölttettek ki a VGF, és testvérlapunk, a Villanyszerelők Lapja kollégái. A szaklapra és szakemberekre vonatkozó teszt mellett megkérdeztük a laikus a fogyasztókat is egy külön kérdőívben arról, hogy mennyire energiatudatosak. Sok olyan válasz született, amire számítottunk, de akadtak meglepetések is. A konkrétumokra rátérve, a megkérdezett szakemberek 51 százaléka az épületgépészet területén dolgozik, 49 százalékuk pedig épületvillamossági szakember, tehát kb. fele-fele arányban látogattak ki a szakterületek képviselői a Construmára. Az épületgépészek nagy része víz-, gáz- és fűtéstechnikával, kis részük (13%-uk) klímaszereléssel, hűtéssel és légtechnikával foglalkozik. Az épületvillamossági szakemberek 57%-a foglalkozik erősárammal, míg a fennmaradó 43% gyengeárammal. A megkérdezettek 94%-a kivitelezéssel, 6%-uk tervezéssel foglalkozik. Ennyit az előzményekről és a körülményekről.

 

egy cikk
legyen jó

a hossza nem fontos igazán.
Az egyik régi és népszerű kávémárka reklámja jutott eszembe arról a kérdésünkről, hogy milyen terjedelműek legyenek az írások szaklapunkban. A megkérdezettek ennek megfelelően szavaztak. A válaszadók 51%-a szerint mindegy, milyen hosszú egy cikk, ha az jó. 42%-nak viszont az az igénye, hogy a cikkek legyenek rövidek, fél-egyoldalasak, lényegre törők. Csupán a válaszadók 6%-a szereti kifejezetten a hosszabb, 5-6 oldalas írásokat.

 

 

Csak a szakmai újdonság

Tesztünk egy markáns kérdéssora volt, hogy vajon miről is tájékozódnak vagy tájékozódnának a legszívesebben olvasóink, előfizetőink. A sorrendbe állítható válaszok közül toronymagasan emelkedtek ki a szakmai újdonságokra, új technológiákra, termékekre adott voksok. A válaszadók 82%-a tartotta ezt a legfontosabbnak. Utána következtek a szabványismertetésekről, -magyarázatokról szóló írások, a harmadik helyre pedig a tanulságos történetek című rovatunk írásai futottak be. Ezután nem sokkal lemaradva voksot kaptak az olyan írások, melyek technológiák elemző összehasonlításairól szólnak (például nyílt és zárt égésterű gázkészülékek előnyei és hátrányai, vagy négyszög és kör keresztmetszetű légcsatornák).

 

PR vagy nem PR?

Régóta nagy kérdése az újság szerkesztőinek, hogy egy adott szakcikk szerzőjének neve mellé odaírják-e a gyártó-kereskedő cég képviselőjének nevét, vagy sem?

A kérdés úgy merült fel, hogy az olvasók burkoltan reklámtartalmúnak találják-e az ilyen jellegű írásokat, vagy nem. A probléma azért valós, mert az igazán gyakorlatias cikkeket a piac szereplői jegyzik. A válaszadók 43%-a szerint úgy lenne hiteles egy szerző, ha a neve mellé odaírnák az általa képviselt gyártó-kereskedő cég nevét is. A voksolók 31%- a gondolta úgy, hogy fontos a cég- és a termék-, típusnév, amiatt, hogy az olvasó tudja, hol keresse az adott terméket. A válaszok 17%-a szerint, ha ott van a cégnév, akkor az olvasó legalább tudja, hogy el akarnak adni neki valamit, és kritikával olvassa a cikket, illetve ennek ellenére úgy, hogy az információt megkapja belőle. Csak a maradék 9% gondolja úgy, hogy a cég- és terméknév nélküli cikkek hitelesebbek, mert függetlenek a kereskedelmi érdekektől.

 

Dizájn és külcsín

A „Milyen megjelenésű cikkek keltik fel a figyelmét leginkább?” című kérdésünkre a megkérdezettek 57%-a válaszolta, hogy „Egy szaklapban lényeg a könnyű olvashatóság, a jó áttekinthetőség.” Ez egy olyan válasz volt, amit a kérdező fogalmazott meg és ajánlott fel. Emellett a válaszadók 16%-ának fontos az egységes megjelenés, például a táblázatoknál, ábráknál. További 12%-uk érdeklődését kelti fel a színes, szép grafika, és ami számunkra is meglepő adat volt, hogy csupán a válaszadók 8%-ának volt fontos a blikkfangos, figyelemfelhívó cím.

 

Résen vannak

Utolsó kérdésünk arra vonatkozott, hogy a szakemberek mennyire figyelik a piacot, követik az újdonságok megjelenését. Jó hír, hogy a válaszadók 62%-a mindig figyelemmel követi a piac mozgásait, keresi a jobb lehetőségeket.

 

milyen
egy energia-
tudatos
végfel-
használó?

Második kérdőívünk a végfogyasztókat vette célba, azt vizsgáltuk, hogy mennyire gondolkodnak tudatosan, mennyire tájékozottak épületgépészetileg.

Még vezetnek a szakemberek, népszerűek a kondenzációs kazánok

Tesztünk szerint a fogyasztók 38%-a szerzi be az információit szakemberektől, 24%-uk az internetről, 23%-uk pedig kiállításokon tájékozódik, 10%-uk viszont szaklapokban keres megfelelő választ a kérdéseire. Jó hír az épületgépészeknek és az épületvillamossági szakembereknek, hogy egy új építés esetén ők a második, illetve harmadik legfontosabbnak ítélt szakemberek a kőművesek után. A klímaszerelők szomorkodhatnak, ők jóval hátrébb kerültek a fontossági listán. Azon kérdésünkre, hogy milyen hőtermelőt alkalmaznának otthonukban, a válaszadók 36%-a említette a kondenzációs gázkazánt vagy napkollektort és hőszivattyút, ha lehetősége lenne rá, 28%-uk pedig vegyes tüzelésű kazánt vagy kandallót. A hőleadási módok tekintetétben a válaszadók 32%-a alkalmazna radiátorokat, 26%-uk fal- és padlófűtést, -hűtést, 21%-uk padlófűtést, 16%-uk hővisszanyerős légkezelőt, ám mindössze 5%-uk fűtene klímaberendezéssel az otthonában.

Még mindig kevés a CO-érzékelő

A tesztet kitöltött végfelhasználók mindössze 10%-ának van jó minőségű CO-érzékelője. A válaszadók 30%-ának nincs CO-vészjelzője, és nem is szeretne, további 30%-uknak van, de nem tudja, milyen, és szintén 30%-knak nincs, de tervezi, hogy vesz.

Hűtsünk-e, és ha igen, mivel?

A válaszadók 40%-a, ha tehetné, monosplit klímaberendezéssel hűtené otthona helyiségeit, 30%-uk ugyanezt légcsatornázható klímaberendezéssel oldaná meg, 20%-uk a hőszivattyú és felületfűtés-hűtés kombinációját alkalmazná, 10% pedig kazán és folyadékhűtő, valamint fan-coilok kombinációját építtetné ki.

Légellátás, víztakarékosság, tervezők

A válaszadók 90%-a használ víztakarékos (perlátoros) csaptelepeket, WC-tartályokat otthonában, 30%-uk az átfolyós rendszerű vízmelegítést, 70 pedig a tárolós rendszert részesíti előnyben. A fogyasztók legtöbbje még ma is az ablaknyitásos szellőztetéssel oldja meg a levegő bevezetését (40%), de emellett szintén 40% épített be vagy tervez légbevetőket beépíteni. Csak 20%-uknak van vagy (inkább) gondolkodik a hővisszanyerős központi szellőztetőn. A végfogyasztók 70%-a nem tudja, hogy mit jelent a fűtési rendszer hidraulikus beszabályozása, a maradék 30%, bár tudja, de nála nem volt ilyen. A válaszadók mindössze 30%-a keresett már fel épületgépész vagy villamos tervezőt, 30% pedig azt állította, hogy a kivitelezőtől kimerítő tájékoztatást kapott.

 


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem