Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Hadüzenet a lánc­tartozásoknak

2013/5. lapszám | Fábián Attila |  592 |

Az alábbi tartalom archív, 8 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Szakértői szervezetet hozott létre az Országgyűlés az építőipari vállalkozások között jellemző lánctartozások elleni hatékonyabb és gyorsabb fellépés érdekében. A kormány szerint az új szervezet képes lesz felgyorsítani a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás polgári jogi eszközökkel történő kikényszerítését.

Hadüzenet a lánctartozásoknak

Szakértői szervezetet hozott létre az Országgyűlés az építőipari vállalkozások között jellemző lánctartozások elleni hatékonyabb és gyorsabb fellépés érdekében. A kormány szerint az új szervezet képes lesz felgyorsítani a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás polgári jogi eszközökkel történő kikényszerítését.

Háromszázhat igen mellett fogadta el az Országgyűlés a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) felállításáról szóló törvénymódosítást. Mind szaklapunk, mind az egész építőipar, ezen belül is az épületgépész szakma régóta várja, hogy kormányszinten tegyenek lépéseket az egész gazdaságot átszövő lánc- és keresztbetartozások ügyében.

Nyártól szorulhat a hurok

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2013. július 1-jén kezdi meg tevékenységét független szervezetként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) infrastrukturális támogatása mellett, válaszolta lapunknak a Nemzetgazdasági Minisztérium Sajtó- és Kommunikációs osztálya. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetőjét és annak helyettesét az igazságügyi szakértők közül az építésgazdaságért felelős miniszter, az építésügyért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével nevezi ki. A tagokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara és építő-ipari szakmai szervezetek véleményének kikérése után delegálják, és a TSZSZ nevében a szakvéleményt – saját szakmai felelőssége mellett – a TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa adja majd, a tanács tagjait pedig a TSZSZ vezetője jelöli ki, írta válaszlevelében a minisztérium.

Vannak, akik bizakodnak

Örömmel vettük tudomásul, hogy a parlament a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) létrehozását a tervezetnek megfelelően jóváhagyta, nyilatkozta lapunknak Kárpáti József, az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozatának (MAKÉSZ) elnöke. A TSZSZ a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik ugyan, de az nem utasíthatja a szervezetet, így is biztosítva annak függetlenségét. Kárpáti úr elmondta, hogy számára logikusabb lett volna, ha a létrehozott szervezet a Magyar Mérnöki Kamara mellett működik, de ettől még úgy gondolja, hogy működhet jól. A korábbi módosításokról és a fedezetkezelő intézményének létrehozásáról az elnök úr megjegyezte, hogy azok nem hoztak megfelelő eredményt, emiatt az ÉVOSZ és ezen belül a MAKÉSZ is azért küzdött, hogy jöjjön végre létre egy olyan független szervezet, melynek véleménye nemcsak vitás esetek eldöntésére alkalmas, hanem a kivitelező ezzel igazolhatja, hogy megfelelő módon teljesítette a szerződésben vállaltakat, és a szakértői szervezet által javasolt értékben állította ki a számlát.

Mivel a TSZSZ a szerződésben rögzítettek és a jogszabályok betartása szerinti teljesítést ellenőrzi, folytatta az elnök úr, ezért nagyon fontos, hogy a szerződések megfelelő gondossággal készüljenek. Sajnos, tette hozzá, eddig is előfordult, hogy a szerződésből nem lehetett megállapítani, hogy mit is vállalat el a kivitelező, milyen határidőre, milyen mennyiségben, minőségben. Ezért a kivitelezőknek a jogszabályokban meghatározott szerződési tartalmak betartásán felül helyes, ha az Iparkamara vagy civil szervezetük mintaszerződését is figyelembe veszik szerződéskészítéskor. Vitás kérdéseknél 2014. január 1-től a bíróságnak egy éven belül meg kell hoznia az elsőfokú ítéletet, szintén a TSZSZ véleménye alapján. Így megoldottnak látszik az is, hogy a jóteljesítési garanciát az építtető jogtalan mértékben ne vehesse igénybe, ezzel kárt okozva a kivitelezőnek.

Némileg szkeptikusabban látja a kérdést Dr. Lovász Zoltán, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke. Lovász úr szerint a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet a kormány hozta létre, és nekik ebbe egyelőre semmi beleszólásuk nincs. A szervezet a teljesítés igazolására szolgál, viszont a fizetést nem intézi, tehát a rendszerbe pénzt nem visz, folytatta. Dr. Lovász Zoltán arra a kérdésünkre, hogy vajon mennyire lehet életképes, illetve hatékony a szervezet, annyit válaszolt, hogy ezt a jövő dönti el, most még nem lehet erre a kérdésre válaszolni. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara ugyanúgy, ahogy a többi kamara, delegálhat tagokat a TSZSZ-be. Arra vonatkozóan, hogy kik lesznek a delegáltak, még nincs döntés, a feltételek kialakítása jelenleg is zajlik a kormány részéről, a kamara a jogszabályi részleteket még nem ismeri. Üdvözölte a szervezet létrehozásának tényét a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség (MÉgKSZ), de Zoltán Attila elnök ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a TSZSZ hasznosságát valójában csak a működési tapasztalatok birtokában lehet majd megítélni, ami természetesen még nem áll senki rendelkezésére.

gyakorlatibb
megközelítés

A minisztérium szerint a vállalkozások pénzügyi stabilitása érdekében létrehozott TSZSZ egy olyan szakértői szerv lesz, amely képes lesz arra, hogy a szerződésekből adódó jogi procedúrákat felgyorsítsa. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vitatott építőipari teljesítéseket igazol, és szakvéleménye a törvény erejénél fogva kötelezi a bíróságot a vitatott összegről való rendelkezésre. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv feladata, hogy az építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő kérdésekben szakértői véleményt adjon az érintett fél megbízására, de csak abban az esetben, ha a teljesítésigazolás kiadása vitás, vagy annak alapján nem történt kifizetés. Ilyen esetekben, ha a testület megállapítja, hogy egy munka elvégzésre került, bizonyos garanciák mellett az alvállalkozó már az ítélet előtt hozzájuthat a pénzéhez, és nem kell kivárnia az esetenként több éves bírósági eljárás végét, írta a minisztérium. Legalábbis elméletileg. A szakma az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva inkább szkeptikus a kérdésben, és mi a véleményünk is inkább efelé tendál.

Az állóvíz felkavarása

Az elnök úr lapunknak megküldött levelében kifejtette, hogy a MÉgKSZ feladatainak egyik hangsúlyos eleme az építő- és szerelőiparban eluralkodott, a joggal való rendszeres és szisztematikus visszaélés gyakorlatának a visszaszorítása. A MÉgKSZ erre a feladatra Érdekvédelem és Jogszabályi Környezet Munkacsoportján belül külön csoportot hozott létre, és a munkacsoport képviseletében, előzetes egyeztetéseket követően Prokop Miklós elnökségi tag már felkereste Tolnay Tibor urat, az ÉVOSZ elnökét, akinek egy vitaindítónak szánt munkaanyagot adott át tanulmányozásra. Ennek a munkaanyag az egyik eleme köszön vissza a legutóbbi kormányzati intézkedésekben, hiszen a visszaélések egyik formája, hogy a vállalkozónak a megrendelő nem, vagy csak jelentős időbeli késéssel adja ki a számlázás alapját képező teljesítésigazolást, holott a megrendelőnek ez ugyanolyan kötelessége, mint a vállalkozónak a határidőre történő teljesítés.

A MÉgKSZ meglátásai szerint a törvényalkotó munka fontossága mellett kevesebb hangsúly kerül a jogszabályok betartásának a fontosságára, márpedig a lánctartozások kialakulásának a legfontosabb oka nem a megfelelő jogszabályok hiánya, hanem az a gyakorlat, hogy az egyébként meglévő jogszabályokat következmények nélkül lehet megkerülni, kijátszani, illetve nem betartani (lásd például a teljesítésigazolások kiadásának kérdését). Ez a tény sokkal fontosabb a problémák megoldásának a keresésekor, mint az összes többi faktor együttvéve.

Rövidebb eljárások várhatók

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv független mérnökökből álló testülete egy különösen öszszetett esetben is legfeljebb két hónapon belül köteles lesz majd dönteni. A kormány szándékai szerint az új rendszer alapvetően a hazai kkv-k számára jelent majd gyorsított jogorvoslati lehetőséget, és a TSZSZ eljárása abban az esetben is kérhető lesz, ha a szerződést biztosító mellékkötelezettség teljesítését a kötelezett jogosulatlannak véli. Ilyen mellékkötelezettség lehet a bankgarancia, a kezesség vagy a zálogjog.

A szakértői tanács a szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot a kivitelezés helyszínén végzi el, amelyről jegyzőkönyvet készít. Alapvető fontosságú, hogy biztosított legyen a vizsgálat elvégzése, ennek érdekében a terület birtokosa köteles a szakértői vizsgálat tűrésére, annak elősegítésére. Amennyiben a helyszíni vizsgálat elvégzése akadályba ütközik, a szakértői tanács ezt jegyzőkönyvben rögzíti, és a sértett fél kérelmére kezdeményezi a rendőrség bevonását a szakértői vizsgálat elvégzésének biztosítására.

A TSZSZ véleménye minden esetben megelőzi majd a bírósági eljárást, a vélemény kiadása után lehetőséget hagyva az önkéntes jogkövetésre, ugyanakkor ennek hiányában a sértett fél kérelmére az eljárás a bíróságon folytatódhat, ahol a szakértői szerv véleménye kötelezi a bíróságot ideiglenes vagy biztosítási intézkedés elrendelésére.

A fél által a peres iratokhoz csatolt TSZSZ-szakvéleménynek permegelőző hatása lehet, ugyanis jóval nagyobb az esélye annak, hogy a felek között legalább a teljesítés ténykérdé- sében egyetértés alakul ki, de akár annak is, hogy a felek a szakvélemény ismeretében per nélkül rendezik a köztük fennálló vitás kérdéseket. Fontos megjegyezni a TSZSZ-ről, hogy bár a tagokat az egyes kamarák delegálják, de a szakvéleményt nem ők, hanem a háromtagú tanácsban eljáró szakértők adják, amelyet a TSZSZ vezetője ellenjegyez. Ilyen eseteknél, ha a TSZSZ megállapítja, hogy egy munka elvégzésre került, és a kifizetés mégsem történik meg, a TSZSZ véleménye a törvény erejénél fogva kötelezi a bíróságot ideiglenes vagy biztosítási intézkedés elrendelésére. Ennek következtében a mulasztó félnek nincs módja a fizetés további elhúzására.

További jogszabály-változásokat sürgetnek

A MÉgKSZ által nekünk megküldött álláspont alapján az körvonalazódik, hogy a szövetség további jogszabályi változásokat sürgetne a jövőben. Fontosnak tartják annak a biztosítását, hogy a különböző jogcímeken történő visszatartásokat (pl. garanciális visszatartás) a megrendelő kizárólag rendeltetésszerűen használhassa fel, és azzal az összeggel ne rendelkezhessen sajátjaként, ne használhassa fel egyéb költségeinek fedezésére. Ugyanilyen fontos és szükséges lenne meglátásuk szerint a halasztott fizetési konstrukciókban a fizetési határidőket rövidíteni, mint például a Franciaországban bevezetett max. 45 nap, hiszen a tartozások felhalmozódásában jelentős szerepet játszottak az elmúlt években folyamatosan hosszabbodó szerződéses fizetési határidők. Ez a vélemény szinkronban van a kivitelezők álláspontjával.

fordított
sorrendre
lenne
szükség 

Míg néhány szakmai szervezet bizakodónak tűnik, addig a kivitelezéssel foglalkozó cégek és épületgépészek szkeptikusak. A lánctartozások csak akkor orvosolhatók, ha erre külön jogszabályt hoznak az arra illetékesek, nyilatkozta Bagics Lajos, az Uniszer-Team Kft. ügyvezetője. Ha van egy olyan jogszabály, ami biztosítja, hogy 60 napon belül rendezik az ilyen ügyek esetében az alvállalkozók felé a tartozásokat, akkor az eredményes lehet. De ha ez a szervezet csak egy újabb intézmény lesz, amely nem képes rövid időn belül gyors és hatékony megoldást találni, akkor ez csak egy újabb lyuktömködés és időhúzás lesz a kormány részéről, mondta Bagics úr, majd hozzátette, hogy tovább bonyolítja a kérdést az a tény, hogy a legnagyobb adós maga a magyar állam. A legtöbb cégnek nincs pénze arra, hogy az éveken keresztül elhúzódó perek során sztárügyvédeket fizessen, abban a kósza reményben, hogy valamikor a pénzéhez juthat. Bagics úr szerint sokkal kézenfekvőbb megoldás lehet, ha az elvégzett munka után első körben az alvállalkozók kapnák meg a pénzüket, és csak utána a generálkivitelezők.Erre már egyre több példa van hazánkban is, és a tapasztalat azt mutatja, hogy ez egy járhatóbb út lehet, ahogy nagyon sok esetben Nyugat-Európában is így működik.

Keveselljük a büdzsét

Mivel a lánctartozások felszámolására eddig nem történt kielégítő kísérlet – és figyelembe véve, hogy kimondottan nagy horderejű és széles rétegeket érintő kérdésről van szó –, ezért ha tippelnünk kellett volna, mennyi pénzből is fog gazdálkodni a szervezet, akkor egy körülbelül fél milliárdos nagyságrendre saccoltunk volna. Meglepő módon ennél jóval kisebb lesz a büdzsé, hisz a költségvetés mindössze 204 millió forintot biztosít a TSZSZ kialakítására. Ez az összeg informatikai fejlesztésre, egyéb dologi kiadásokra, valamint a TSZSZ vezetőjének, helyettesének és az adminisztrációt végző alkalmazottaknak a járandóságára elegendő a minisztérium szerint. A tanácsban eljáró szakértők díját az eljárás kezdeményezőjének kell kifizetni, amely a vitatott érték egy százaléka, de legkevesebb 60 ezer és legfeljebb 450 ezer forint lehet. Ha már szerintük is csak ennyire elegendő a tervezett költségvetés, akkor vajon milyen hatékonyságra lehet számítani, tennénk fel a költői kérdést, de nem szeretnénk túlságosan vészmadarak lenni, csupán fenntartanánk egészséges szkepticizmusunkat, amellett, hogy nagyra értékeljük, hogy a kormány végre lépést tesz az ügyben.

Átültetni az etikus magatartást a gyakorlatba

Káros jelenség, hogy a felek közötti szerződésekben a megrendelő – visszaélve helyzetével – egyre gyakrabban jelenít meg olyan szerződéses feltételeket, melyek ellentmondanak mind a fair play-nek, mind az ésszerűségnek, sőt gyakran még jogszabályoknak is. Ennek az elítélendő jelenségnek a megszüntetésére javasolni fogja a MÉgKSZ az ágazati szerződésminták bevezetését, melyek mind a megrendelő, mind a vállalkozó/szolgáltató érdekeit a tisztesség és ésszerűség keretein belül, kiegyensúlyozottan veszi figyelembe. Zoltán Attila szerint szükség van a gyors lépésekre, mert kézzelfogható jelei vannak annak, hogy az iskolapadokból kikerülő szakemberek már ebbe az eltorzult értékrendbe belecsöppenvén, olykor el sem tudják képzelni, hogy mi lenne az etikus üzleti magatartás. Márpedig közismert tény, hogy a jogszabálykövető társadalmak, mint például a skandináv országok vagy Németország, a világgazdasági válság kellős közepén is sikeres gazdaságot működtetnek. Mindez pedig értelemszerűen túlmutat az építőipari lánctartozások kérdéskörén.

A kiút megtalálása, a helyzet megnyugtató rendezése tehát nemcsak jogszabályi kérdés, vagy állami, ellenőrzési és szankcionálási feladat, hanem az építőiparban, az épületgépészetben és a társszakmákban működő szakmai és munkavállalói érdekvédelmi szövetségek, egyesületek közös érdeke és feladata. Ehhez őszinteségre, összehangolt, tisztességes szándékokra és tettekre van szükség. Zoltán Attila elnök szerint etikus és jogszabálykövető üzleti magatartás nélkül az amúgy is sok komparatív hátránnyal bíró magyar gazdaság esélyei a világgazdasági versenyben egyenlők a nullával.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem