Adóztatják a megújulókat?
2013/7-8. lapszám | Fábián Attila | 6947 |
Figylem! Ez a cikk 11 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Bár eddig évekig nem tették, idén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) folyamatosan ellenőrizte a napkollektorok megfelelőségi igazolását (ÉME), és (legalább) június 30-ig büntette is azokat a gyártókat és forgalmazókat, akiknél hiányosságokat talált. Július 1-től elméletileg életbe lépett az új EU-s direktíva, és a napkollektorokra is kötelezők és elegendők a CE jelölések – elvben. Cikkünk remekül példázza, hogy egy nem megfelelően szabályozott törvényi környezet mennyire negatívan hathat az adott szegmensre.
A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályozásáról szóló 6/2013. Korm. rendelet szerint a forgalomba hozott, forgalmazni vagy beépíteni kívánt építési termékeket csak megfelelőségi igazolással lehetséges terjeszteni, tájékoztatott minket dr. Fülöp Zsuzsanna, az NFH sajtószóvivője. A forgalmazó és gyártó tehát a forgalmazás előtt köteles meggyőződni arról, hogy a terméken elhelyezték a jogszabály által előírt megfelelőségi és egyéb jelöléseket, mellékelték hozzá a jogszabály által előírt megfelelőséget igazoló dokumentumot és az uniós termékek forgalmazásának feltételeivel harmonizáló használati és kezelési útmutatót.
Jelenleg Magyarországon a napkollektorok építőipari műszaki engedélyét csak az ÉMI állítja ki, és a jelenlegi érvényes ÉME-k a termék megfelelőségigazolásaként 3-as módozatot írnak elő, tehát a termék forgalmazásához szállítói megfelelőségi nyilatkozat szükséges (ahogy az külföldön is működik a kezdetektől fogva).
Ha nincs a termékeknek megfelelőségi igazolása, vagy a tartalma hiányos, akkor felelős mind a gyártó, mind az importőr, beleértve a köztes forgalmazót is. A hiányosságok miatt az NFH a forgalmazást feltételekhez kötheti, majd ha ez megismétlődik, akkor fogyasztóvédelmi bírság is kiszabható. Hogy miért csak idéntől került előtérbe ez a kérdés, holott már egy régebben létező probléma, arra nem kaptunk kielégítő felvilágosítást a fogyasztóvédelemtől, válaszukban csupán arra tértek ki, hogy „azért ellenőrzik ezt idéntől, mert korábban még nem vizsgálták”.
vélmény 1 |
Egy általunk megkérdezett és Magyarországon napkollektorokkal foglalkozó gyártói képviselet épületgépész mérnöke úgy látja, hogy az ilyen jellegű ellenőrzések egyrészt teljesen rendben vannak, mert segítenek kiszűrni a rendes tanúsítvánnyal nem rendelkező gyártókat és forgalmazókat, másrészt viszont az NFH eljárása jelen esetben nem volt túl korrekt, mivel egy jogi kiskaput használtak arra, hogy a gyártókat és forgalmazókat megbüntessék. |
|---|
A különféle építési termékek hazai forgalmazásának feltételeit a 3/2003 (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet szabályozza. E rendelet szerint a termékekre vonatkozó műszaki specifikáció
A tények
- harmonizált európai termékszabvány,
- Európai Műszaki Engedély (ETA),
- avagy ezek hiányában Építőipari Műszaki Engedély (ÉME)
lehet, s az ezekben meghatározott műszaki követelményeket kell betartani, illetve a bennük közölt megfelelőség-igazolási módot kell érvényesíteni.
Tehát 2013. június 30-át követően az építési terméknek minden esetben CE jellel kell rendelkeznie. A fenti dátumot követően, ha egy építési terméket az Európai Unión belül értékesíteni kívánnak, úgy a gyártó köteles a termékhez teljesítménynyilatkozatot mellékelni és a termékre a CE jelet elhelyezni, amennyiben a termékre van harmonizált Európai Szabvány és a párhuzamos hatályosság időszaka lejárt, vagy a termékre vonatkozóan Európai Műszaki Értékelés került kiadásra.
Ha egy gyártó építési termékét 2013. július 1-je előtt CE jelöléssel ellátva értékesítette, akkor a fenti dátumot követően is árusíthatja a terméket, amennyiben teljesítménynyilatkozatot állított ki, és ennek egy példányát a vevő rendelkezésére bocsátotta. A gyártók a 2013. július 1-je előtt kiállított megfelelőségi igazolás alapján is kiadhatják az építési termék teljesítménynyilatkozatát. 2013. július 1-jét követően a forgalmazónak az árusítóhelyről nem kell eltávolítania azokat az építési termékeket, amelyeket 2013. július 1-jét megelőzően szerzett be, és a Rendelet alapján látták el CE jellel, de nincs hozzájuk teljesítménynyilatkozat csatolva, avagy nincs rajtuk CE jel, bár a Rendelet alapján is van rájuk vonatkozó harmonizált Európai Szabvány. Ezek az építési termékek, amennyiben 2013. július 1-je előtt kerültek kiszállításra, a készlet erejéig értékesíthetők. A 2013. július 1-jét követően szállításra kerülő építési termékekre vonatkozóan azonban a forgalmazó köteles a gyártón számonkérni a teljesítménynyilatkozat csatolását és a CE jelölés elhelyezését.
A Rendelet megengedi, hogy a gyártók a 2013. július 1-je előtt kiadott Európai Műszaki Engedélyeket a továbbiakban Európai Műszaki Értékelésként használják, az Európai Műszaki Engedélyek érvényességének lejártáig. Ennek megfelelően a gyártó a meglévő Európai Műszaki Engedély alapján teljesítménynyilatkozatot állíthat ki, elhelyezheti a CE jelölést és forgalmazhatja a terméket az EU-n belül. Amikor egy Európai Műszaki Engedély lejárata közeleg, a gyártó kérheti az Európai Műszaki Értékelés elkészítését. Ezt egy arra felkészült Műszaki Értékelő Szervezettől kell kérni. A Rendelet minden tagállamban közvetlen hatályos szabályozás, így minden esetben felülír bármely más szabályt vagy szabványt. Az eredmény az, hogy a szabványok Rendeletbe ütköző rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.
vélemény 2 |
Egy másik napkollektorokkal foglalkozó forrásunk szerint július 1-től elméletileg érvénybe lépett az új EU-s direktíva, és elég a CE jelzések feltüntetése, mégis mindenki rohamléptekben igyekszik beszerezni a még hiányzó ÉMI papírokat. Ez annak függvényében is rendkívül érdekes, hogy nincs biztosíték arra, hogy az új EU-s direktíva valóban életbe lép júliustól, ugyanis ehhez sincs még kész a jogharmonizáció. |
|---|
A folyadéktöltésű napkollektorokra vonatkozó
- MSZ EN 12975-1: 2006+A1:2010 „Termikus napenergia-hasznosító rendszerek és szerkezeti részeik. Napkollektorok. 1. rész: Általános követelmények” című,
- MSZ EN 12975-2:2006 „Termikus napenergia-hasznosító rendszerek és szerkezeti részeik. Napkollektorok. 2. rész: Vizsgálati módszerek” című
szabványok követelményeket és vizsgálati módszereket tartalmaznak ugyan, azonban nem harmonizáltak, így CE jel használatra nem jogosítanak. A fent hivatkozott rendelet 12. § (1) szerint: „Építési termékre CE megfelelőségi jelölés csak akkor helyezhető el, ha a megfelelőség igazolása honosított harmonizált szabvány vagy európai műszaki engedély alapján történt, és a termék megfelel valameny-nyi rá vonatkozó jogszabályban meghatározott alapvető követelménynek.” A napkollektorok, mint építési termékek hazai forgalmazásához (tervezéséhez, beépítéséhez) tehát – harmonizált európai termékszabvány, illetve Európai Műszaki Engedély hiányában – Építőipari Műszaki Engedélyt, mint műszaki specifikációt kell összeállíttatni, melyben meg kell határozni a műszaki követelményeket és a megfelelőség-igazolás módját is, mely jelen esetben a hivatkozott rendelet 4. számú melléklet szerinti: ii) Szállítói megfelelőségi nyilatkozat.
A gyártó (vagy hazai képviselete, forgalmazója) által kiállítandó magyar nyelvű megfelelőségi igazolás az Építőipari Műszaki Engedélynek való megfelelést kell bizonyítsa egy kijelölt vizsgáló szervezettől beszerzett első típusvizsgálati jegyzőkönyv adatai, valamint a gyártó által végzett folyamatos gyártásellenőrzés alapján. Abban az esetben, ha egy termékre több direktíva is vonatkozik, úgy mindegyiknek meg kell felelnie.
hetven
|
Az NFH 276 napkollektortípus forgalmazási körülményeit vizsgálta idén, és 192(70 százalék) esetében állapítottak meg hiányosságot. Az ellenőrzött napkollektorok 31 százaléka nem rendelkezett megfelelőségi igazolással, a bemutatott igazolások hiányossága a termékek 38 százalékánál volt tapasztalható. A napkollektorokat forgalmazó üzletekben pedig a megfelelőségi igazolást általában nem tudták bemutatni. A vizsgálat során a NFH egy esetben szabott ki pénzbírságot első körben, de a tényleges befizetéstől itt is eltekintett, mivel az érintett vállalkozás pótolta és bemutatta a szükséges dokumentációkat. További 69 esetben írt elő az NFH olyan határozatot, ami a későbbi forgalmazást feltételekhez köti, tehát a cégeknek, gyártóknak pótolniuk kell záros határidőn belül a hiányzó dokumentációjukat, ellenben a forgalomkorlátozást további szankciók követhetik, és a sor végén van a tényleges pénzbírság. Dr. Fülöp Zsuzsanna sajtószóvivő lapunk kérdésére elmondta, hogy a kiszabott büntetések eddig inkább jogi jellegűek voltak, viszont a későbbiekben lehetséges tényleges pénzbírság kiszabása, amennyiben az első körben figyelmeztetett vállalkozások nem pótolják hiányosságaikat a szervezet felé. Ez a legutolsó szankció. A minimális kiszabható összeg ilyen esetekben 15 ezer forint, a maximális bírság pedig elérheti akár a több 100 millió forintot is, de erre az utóbbi húsz évben nem volt példa, tájékoztatott a szóvivő. Az átlagos pénzbírság, amire számítani lehet, százezer forint körül mozog. |
|---|
a teljesítménynyilatkozat |
|---|
A napkollektorok típusvizsgálatai során végzett tömörségi, nyomásállósági vizsgálatok felhasználásával vagy azok kiegészítésével a nyomástartó berendezések direktívája (PED) szerint arra kijelölt szervezet kiadhat CE jelölésre vonatkozó igazolást, ám az továbbra sem pótolja az Építőipari Műszaki Engedélyt, illetve az annak alapján kiadható szállítói megfelelőségi nyilatkozatot. (Megjegyzés: az MSZ EN 12975-1:2006+A1:2010 és MSZ EN 12975-2:2006 szabványok a nyomástartó berendezések harmonizált szabványai között sem szerepelnek.) Napkollektoros rendszerekre az MSZ EN 12976-1 és -2, illetve MSZ EN 12977-1, -2 és -3 sz. előírások érvényesek, ám ezek nem tartoznak az építési termék direktíva hatálya alá, csak azon részegységeik, melyek az ivóvíz-, illetve fűtési hálózatnak is elemei, például melegvíztároló, elzáró- és egyéb szerelvények, tágulási tartályok, hőszigetelések stb.
A történet eléggé magyaros, és egyelőre nehéz tisztán látni a kérdésben, de leginkább az látszik kirajzolódni, hogy az állami szervek olyasmi miatt ellenőriznek és büntetnek, aminek hiánya elsősorban rajtuk múlik, hiszen az EU-szabványok „magyarosításának” ügyét ők „intézik” évek óta. Van olyan külföldi gyártó, aki értetlenül áll a jelenség előtt, hiszen nonszensznek tartja, hogy az EU minden országában elfogadott minősítések Magyarországon kevésnek bizonyulnak, és további engedélyekre van szükség, melyek gyakorlatilag semmilyen többlet információt vagy vizsgálatot nem tartalmaznak. Viszont az ÉMI – így a magyar állam – számára nem hátrány, hogy mindenki százezreket fizet a bevizsgálásért nekik, mert ez tűnik az egyetlen biztos útnak a bizonytalanságban.A törvény nem ismerete nem mentesít
