Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Fennmaradásukért küzdenek a kéményseprők

2013/11. lapszám | Fábián Attila |  3161 |

Az alábbi tartalom archív, 8 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Körképet készítettünk a hazai kéményseprő-ipari vállalkozások helyzetéről a sokszoros törvénymódosítás és rezsicsökkentés után. Az eredmény lehangoló: vannak, akik már bedobták a törölközőt, és többen is tervezik, hogy befejezik tevékenységüket. A talpon lévők közül is sokan úgy látják, hogy ez nem más, mint lassú enyészet. A fejlesztések helyett maradnak a megszorítások, a költségcsökkentések, és leépítések. Az általános keserűség ellenére vannak, akik még humoruknál maradtak, kitartanak, és közép-hosszú távon bizakodók.

Erősebb állami kontroll

„Nem tapsoltunk örömünkben” – kezdte Rákóczi József, a Békés megyei Tüzeléstechnikai Kft. ügyvezetője. Az egészében önkormányzati tulajdonú cég vezetője elmondta, hogy cége, bár nem fogja bedobni a törülközőt a közeljövőben, mégis, nagy megszorításokra lesz szükség ahhoz, hogy a vállalat egyenesbe jöjjön. „Átstrukturálásokat kell végrehajtani, hogy újra nyereségesek legyünk. Nagy szerencse, hogy az eddigi pluszbevételeket senki nem vitte ki osztalék formájában a cégből, és nem kell egyik napról a másikra élni, mert vannak tartalékaink” – nyilatkozta Rákóczi úr. A tartalékok meglétét annak tudta be a cégvezető, hogy az önkormányzati/állami cégeknél szerinte sokkal nagyobb a kontroll, mint egy magánvállalatnál, emiatt folyamatosan elszámolási kötelezettségeik vannak, többek között a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. irányába, ami szorosabb gazdálkodást eredményezett. „Nem mindegy, hogy az ember az első lépcsőfokról esik-e le, vagy a tizedikről” – mondta. Ennek ellenére a tartalékok itt sem elegendők arra, hogy fejlesztésekre, például füstgázelemző műszerekre, szoftverekre vagy más eszközökre költsenek, de ezekből egyelőre még kielégítők a cég tartalékai.

Röviden:

  • A megkérdezett közel 20 vállalat közül kettő már becsődölt, és további X úgy látja, hogy hamarosan be fog.
  • A megkérdezettek úgy látják, hogy ebből a pénzből nem tartható fent egy nyereséges vállalkozás.
  • Mindenhol megszorítások várhatók, nincs pénz fejlesztésekre, mérőműszerek, szoftverek vásárlására. A bevételekből a legszükségesebbek kifizetésére futja.
  • A piac átrendeződése elkezdődött, több helyen is az önkormányzat fogja átvenni az eddig versenyalapon működő cégek helyét, nagyobb teret nyer az állam.

A 2014-es év valószínűleg veszteséges lesz, de a vállalatnál nem küldenek el embereket, folytatta az békési ügyvezető, aki úgy látja, hogy 2015-től javulhat a helyzet, és újra nyereségesek lehetnek, bár megemlítette, hogy ők különleges helyzetben vannak, mivel önkormányzati cégként már hozzászoktak a díjcsökkentéshez, forrás- és támogatásmegvonáshoz. A szolgáltatás színvonalában viszont nem lesz visszaesés. „Most egy kicsit kopp van, de cselekedni kell.” A további megszorítások kiterjednek a cégvezető szerint a gépkocsi- és mobiltelefon-használatra, újságelőfizetésre, nyugdíjas és várandós munkatársak átgondolására.

Huszár Tibor, a Caminus Kft. ügyvezetője szerint a rezsicsökkentés tragikusan érintette önkormányzati cégüket – 43 százalékkal esett vissza a bevételük. A lakosság tájékoztatására felállított és működtetett hat ügyfélszolgálati irodájukból négyet már bezártak, hogy költséget takarítsanak meg, és ez természetesen elbocsátásokkal járt.

Huszár úr arról is beszélt, hogy a megszorítások következményeként két vezető pozíciót összevont a cégnél, és annak feladatait ő látja el a jövőben: ezzel is faragnak a kiadásokból. Színvonalcsökkenés szerinte sem várható, erre nincs is lehetőség, viszont a műszaki fejlesztés biztosan elmarad, arra nincs már kapacitás. A költségmegtakarítás és eszközpótlás hiánya mellett nagy problémának látja a cégvezető, hogy eddig ők képezték a szakmunkásaikat, de erre a jövőben nem lesz lehetőség, emiatt megpróbálnak az államnál lobbizni. További borúlátásra ad okot, hogy „nincs garancia semmire.”

A humor mindig segít

„Nagyon örülünk a rezsicsökkentésnek, és várjuk, hogy mikor államosítanak minket" – kezdte gúnyosan-viccesen egy neve elhallgatását kérő ügyvezető, majd hozzátette, hogy jelenleg kapkodják a fejüket, és keresik a menekülő utakat. A szolgáltatási szerződés az összes cég számára előír egy bizonyos működési színvonalat, emiatt nem fog a szolgáltatás minősége rovására menni a pénztelenség, de ezt nagyon megnehezíti, hogy nincsenek tartalékok.

„Minden jogszerű, de semmi sem életszerű” – nyilatkozta egy másik, szintén a neve elhallgatását kérő ügyvezető. Társaihoz hasonlóan neki is megegyező a véleménye arról, hogy mi lesz a közeljövőben. Megszorítás, nadrágszíj meghúzása, a béren kívüli juttatások azonnali megvágása, a jutalmazások törlése, az eszköz- és szoftverfejlesztés halasztása, egy kirendeltség megszüntetése. „Csak a túlélésre játszunk, de ez is nagyképűség, mivel eddig sem tudtunk hosszútávra tervezni, ez nem újdonság.” „Jól kib…tak velünk, annyi biztos” – indított egy másik ügyvezető, aki hosszasan ecsetelte társaihoz hasonlóan nemtetszését.

Akikben a régi mechanizmusok élnek

Volt, aki óvatosabban bánt a jelzőkkel, és humor nélkül állt a kérdéshez. Számunkra teljesen érthető és elfogadható, ha valaki nem, vagy csak név nélkül nyilatkozik, de annak van egy abszurd bája, amikor egy vidéki cégvezető úgy indítja a beszélgetést, hogy külön megkér arra, hogy ne bolygassam a kéményseprőcégeket, merthogy így is nyikorognak alattuk a dolgok.

Érvelése szerint, ha megkérdezzük az összes kéményseprőcég vezetőjét, akik elmondják a maguk szubjektív véleményét, meglátását, tapasztalatait, akkor az szükségszerűen torz képet fog mutatni. A mi kérdésünk, hogy mihez képest? Szerintünk a kéményseprő-ipari cégek vezetőinek kell, hogy legyen lehetőségük arra, hogy megszólaljanak a működésüket jelentősen érintő kérdésekben.

Nem úgy van vidéken, mint nagyvárosban

Egy vidéki cégvezető úgy látja, hogy a problémáikat az okozza, hogy a döntéshozók az árak tekintetében egy kicsit sem disztingváltak, nem vették figyelembe, hogy más a helyzet vidéken, egyes lemaradt régiókban és a nagyvárosokban vagy a fővárosban. Neve elhallgatását kérő interjúalanyunk úgy látja, hogy a kormány egyszer csak meghozta a döntését a fővárosi irodájából, és ez mindenkire ugyanúgy lesz érvényes.

Valkó László, a Kéményseprőipari Kft. vezetője ehhez hasonlóan úgy látja, hogy a döntés úgy követeli meg a cégektől a minőséget, hogy erre nincs pénz. Valkó úr elmondta, hogy az ő cégük 37 százalékkal esett vissza, most hitelből élnek, veszteségesek, emiatt nem lehet tervezni. Nincsen tartalékuk, az eszközeik régiek, elavultak. (Az ügyvezető úgy látja, hogy a juttatásokat is mások kapják meg, szerinte nem teljesen versenysemleges a helyzet.)

Van olyan vidéki cég, aki bár szintén rossz helyzetben van, de még korábban tudott fejleszteni. „Mi még jó helyzetben vagyunk, pár éve 50 millió forintért fejlesztettünk, és bár most újra fejlesztenünk kellene, erre nem lesz lehetőségünk.” – nyilatkozta névtelenül egy cégvezető.

A keserűség hangai

„Idén kisebb lesz a veszteség, jövőre elég nagy. Magáncég vagyunk, minden kiadásunkat csökkentettünk, az ügyfélszolgálati irodát bezártunk, és korlátozottan leépítettünk a létszámból is.” – nyilatkozta következő forrásunk. Egy másik vállalatvezető szerint „Ezek mellett a feltételek mellett nem tudjuk csinálni. Ebben az évben már a negyedik díjjal dolgozunk, és azt mondtuk, hogy 10 százalék még oké lenne, lenyelnénk, de ez így már rég nem 10 százalék, hanem 33, ezt már senki nem tudja fenntartani, vagy csak a budapesti cégek, akik kapnak segítséget ehhez.”

„Nagyon sz… a helyzet” – nyitotta a beszélgetést a következő cégvezér. Egy kéményseprő tarifája most már kevesebb, mint egy doboz cigaretta ára, folytatta, majd hozzátette, hogy ők még azelőtt abbahagyják, hogy veszteségesek lennének. A cégük magán, de úgy látják, hogy az önkormányzati cégek sincsenek könnyebb vagy jobb helyzetben, őket is ugyanolyan rosszul érintette a rezsicsökkentés. Ahogy fogalmazott: „igazából mindenki meg lett lőve”. A cég nem tudja kigazdálkodni az új műszereket, és már jelezték az önkormányzat felé, hogy ebben a csőd lehetősége is benne lehet rövid időn belül.

Nem marad normális szolgáltató?

Egy másik magáncég vezetője szerint nem maradt július 1-től normális szolgáltató a piacon. Szerinte a rezsicsökkentés nem 10, hanem 50 százalékkal csökkentette a normaóradíjakat. Az ár 2000 forintban lett maximalizálva, de előtte ez az összeg 3200 forintban volt elfogadtatva, ami a cégvezető szerint leginkább 30 százalék, mintsem 10. Majd hozzátette, hogy szerinte 3200-3500 alatt nem is lehet a szolgáltatást elvégezni. Ehhez még az is hozzájárul, hogy a térség (Borsod) hátrányos szociális helyzete miatt a cégének még van körülbelül 30-40 százalék kintlévősége is, ami további nehézségek elé állította a vállalatot.

„Nagyon rosszul állunk” – mondta Mészáros Csaba, a pápai székhelyű Közszolg. Kft. ügyvezetője. Az önkormányzati tulajdonú vállalatnál felére vették a költségeket, de amit eddig 690 forintból kellett megoldani, azt most már 200 forinttal kevesebbért, 490 forintért kell elvégezni.

„Lassú halál az, ami most történik.” – látja egy másik, szintén a neve elhallgatását kérő cégvezető, aki szerint bár vannak olyanok, akik a gyors halált választották a lassú sorvadás helyett, ő mégis inkább megpróbálja kihúzni az év végéig. Így felélik a tartalékokat, de biztosítja a megélhetést az alkalmazottainak és azok családjainak. Ennek ellenére ő sem tudja, hogy meddig lehet ezt ilyen formában csinálni, és arra sincsen semmilyen garancia, hogy esetlegesen változzon a jogszabályi háttér a jövőben, vagy javuljanak a körülmények. Forrásunk szerint kompenzációt csak a megyei jogú városok kapnak, de ha mégis csődközeli állapotba kerülne a cég, akkor „majd könyörögni fogok az államnak, hogy államosítsanak minket”, zárta a cégvezető.

Politika vagy szakmapolitika?

Szerkesztőségünk mindig próbálta elkerülni, hogy politikai véleményt mondjon, és ezt így is kívánjuk folytatni. A kéményseprés viszont szakma: kulcskérdés, hogy mit tud, akar és képes ellátni. Cikkünkben átfogalmazás és kommentár nélkül közöljük a szolgáltatók gondolatait, abban a reményben, hogy jövőre és azután is lesz megfelelő minőségű kéményseprő-szolgáltatás.

Vékony jégen

„Nagyon durván érint minket a rezsicsökkentés, közel negyven százalékról beszélünk, és ezt kötelező betartani” – mondta Simon György, a Thermoszol Tüzeléstechnikai Szolgáltató Kft. ügyvezetője. Még az is lehet, hogy idő előtt bezárunk. Magáncég vagyunk, pluszpénzünk nincs, elbocsájtani nem tudunk, mivel előírt létszám van, és a fizetéseket sem tudjuk csökkenteni, mert a minimálbér nem csökkenthető.

„Magáncég vagyunk, és a fennmaradásunkért küzdünk” – mondta Patzner Gábor, a KÉTÜSZ Sopron Kft. ügyvezetője. „Nagyon reméljük, hogy fent tudunk maradni, de a fejlesztést elfelejthetjük. Ami fontos, az a bérek kifizetése. A többi egyelőre másodlagos. Megpróbáljuk túltenni magunkat a minket érteken, és igyekszünk megmaradni.” – zárta Patzner úr. Volt olyan, neve elhallgatását kérő, magáncéget vezető forrásunk is, aki szerint bár újraalakították a koncepciójukat, és így nagy kínszenvedések árán még átvészelik ezt az évet, de azt nem tudják, hogy mi lesz jövőre, és nem is túl optimisták. Ahogy mondta, „nem tudom, hogy ezek (a kormány – szerk.) mit fognak mondani holnap”. Nehezen viselik, folytatta, hogy míg ők betartanak minden jogszabályi változást, addig vannak olyan cégek, akik tesznek erre, nem hajtják végre a kötelező előírásokat, és vígan működnek. Hogy ez mit jelent pontosan, arra nem akart kitérni az ügyvezető.

Akiknek van más profiljuk is

Egyes kisebb cégeknél, ahol a kéményseprő-ipari szolgáltatás mással is párosul, mint például a távhőszolgáltatással a Szentes Városi Szolgáltató Kft.-nél, ott sikerül úgy átcsoportosítani a bevételeket, hogy abból kompenzálni lehet az éppen veszteséges részleget. A szentesi cégnél ez úgy sikerülhetett, hogy nagyon kis szelete a vállalat profiljának a kéményseprés. Ennek ellenére itt sem lesz pénz fejlesztésre, műszervásárlásra és egyéb extrémnek igazán nem nevezhető kiadásra.Egy másik, szintén több lábon álló cégnél, ahol a kéményseprőmunka jelentéktelen a többi részleghez képest, a szeptember már egyértelműen ráfizetéses volt. Az ügyvezető elmondta, hogy még nem tudják felmérni, hogy ez a jövőben hogyan alakul pontosan, most azt nézik meg, hogy miképp lehet december 31-ig folytatni. „Jelentős veszteségeket nincs értelme elkönyvelni” – mondta.

És akik már megszűntek

Volt olyan cégvezető interjúalanyunk, aki már be is dobta a törülközőt. A balatonfüredi Kürtő Tüzeléstechnikai Bt. szeptember eleje óta nem foglalkozik kéménysepréssel, az önkormányzat vette át a szolgáltatást. Ahogy ifj. Puska Ferenc érzékeltette lényegretörően a problémát: „ha ötszáz forintunk van, akkor nem tudunk nyolcszázért vásárolni.” A cég szolgáltatásait azóta a Veszprémi közüzemi Szolgáltató Zrt. látja el.

Boda András, a KOMTŰ Kft. ügyvezetője szintén azt nyilatkozta, hogy ők is visszaadták már „az ipart”, helyettük a Magyar Kémény Kft. látja el a szolgáltatásokat Komárom-Esztergom megyében.

Bár még nem szűnt meg az ajkai Szonda-P Kéményseprőipari Kft., az ügyvezető igazgató, Szabó László úgy nyilatkozott, hogy a rezsicsökkentés annyira súlyosan érinti a céget, hogy emiatt kicsi a valószínűsége annak, hogy 2014-ben folytatják. „Eddig az infláció mértékével megegyezően tudtunk árat emelni, most vágnak a díjainkból. Bolond az az ember, aki veszteséget termel” – zárta Szabó úr.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem