Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

A FÉG sztori

2013/6. lapszám | Fábián Attila |  8711 |

Az alábbi tartalom archív, 8 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Sokak számára ismert név az épületgépész szakmában a FÉG. Valamikor ez egyet jelentett a hazai kazángyártással. Utánajártunk, hogy alakult a FÉG sztori az utóbbi évtizedekben, miként történt az eredeti cég privatizálása, kik a jogutódok, hogyan érvényesülnek, mi történt a márkanévvel, mit, mennyit és hova gyártanak ma. Kis magyar kazángyár-közelkép.

Egy magyar kazánmanufaktúra

Több mint 120 éve, 1891. február 24-én alapították Budapesten a Fegyver és Gépgyár Részvénytársaságot. A kezdőbetűiből összerakott FÉG mozaikszó azóta fogalommá vált itthon. A vállalat története párhuzamosan alakult az utóbbi száz év magyar történelmének ipari fejlődésével, amellett, hogy akadtak kacifántos huszárvágások is az utóbbi húsz évben.

A XIX. században megalakult cég a mai Soroksári út 158-as telkén kezdte meg működését, kezdetben a fegyverek mellett szerszám- és marógépeket is gyártott. A fegyvergyártás az első világháború idején nyert prioritást a gépgyártás mellett, majd a háború után – a fegyvergyártás leállítása miatt – a civil termékek előállítására szakosodott a vállalat, mely portfólió kibővült a konyhai mérlegekkel, körzőkészletekkel.

1926-ban újra fegyverek, ezen belül is vadászfegyverek gyártása kezdődött, melyek nagy sikert arattak Európa-szerte.1935-ben a vállalat fuzionált a Lámpagyárral, így a lámpák, csillárok, edények gyártása mellett egyre több gázmérő készülék is készült. A gáz – mint akkor új energiaforrás – megjelent a háztartásokban, így megkezdődött a gáztűzhelyek, valamint a gázüzemű vízmelegítők előállítása. Utóbbiak fejlesztése révén az ötvenes években dobták piacra az új típusú vízmelegítőket, melyek a régi ötliteresek helyére kerültek. Ezt követte a kor igényeit kielégítő Csongor vízmelegítő.

Gyártás a szocializmusban

A hatvanas évektől megkezdődött a gáz-vízmelegítő rendszerre épülő gázfűtő berendezések gyártása. A sor elejét a KV 6-C típusú cirkogejzír készülék jelentette, majd a „C”, „SC” készülékeken keresztül eljutunk a saját fejlesztésű CIRKONOVA termékcsaládig. A KV 6-C típusú cirkogejzír a BNV a legszebb készülék díját nyerte el. Az évtized derekán – 1965-ben – a gyár nevet változtatott, és Fegyver és Gázkészülékgyár néven folytatja munkáját. Az évtized végén újabb előrelépés történt: a vállalat megállapodott a nyugatnémet Junkers céggel, és elkezdte gyártani a CR típusú gázipari kisautomatákat, melyeket a konvektorokba építettek be. Egy évvel később áttették székhelyüket Makóra, ahol az átfolyós rendszerű, gáztüzelésű vízmelegítők és kazánok nagy sorozatú gyártása vette kezdetét. A gyár így aktív részese lett az országos „gázosítási program” végrehajtásának.

A hetvenes évektől felgyorsult a különböző gázkészülékek gyártása, így megkezdődött az átfolyó rendszerű vízmelegítők, lakásfűtő készülékek, konvektorok, cirkokészülékek, valamint a kombinált lakásfűtő és vízmelegítő készülékek készítése. 1977-ben licencszerződést kötöttek a francia Chaffoteaux et Maury céggel, és megindult az akkori Magyarországon újdonságnak számító és jelentős piaci sikereket eredményező FÉG-Vestale gázüzemű modulkazán gyártása. A szintén francia Spirec vállalattal kötött licencszerződés alapján készültek–készülnek ma is rozsdamentes acélból a széleskörű felhasználási lehetőséget nyújtó hőcserélők.

A mamut halála

A rendszerváltozás után a romokat azonnal széthordták, a mamutból mindenki marni akart, kezdte ifj. Vara Árpád, a Vara-FÉG Fűtéstechnikai Készülékgyártó Kft. ügyvezetője. A kilencvenes években az alapvető és szocializmusban létrehozott struktúrát követve három nagy részre különült a FÉG, mondta Siftár József, aki közel 40 évig volt az eredeti FÉG gyár főtechnológusa, majd később műszaki igazgatója. Ez a három nagy csoport volt a fegyvergyártás, a vizes rendszerű kazánok és hőcserélők, illetve a konvektorok gyártása. Értelemszerűen számunkra az utóbbi két nagy csoport az érdekes. A FÉG romjain több tucatnyi vállalkozás alakult, használva a FÉG nevet. A vizes rendszerű kazánoknál is több céget találunk, míg eljutunk a mostani formációig. A kilencvenes években létrejött Fégthermet követte a Mafégtherm, majd utána annyi szereplő tűnt fel, hogy az már követni is alig lehetett. Ezután következett a Novumfég, utána pedig 2008-ban ezt vásárolta meg a Vara FÉG. Varáék nem tudták, hogy a cég mellé kapnak egy jókora pert is a nyakukba, mivel a harmadik nagy ágazatba tartozó és konvektorgyártással foglalkozó Konvektor Rt., majd később Konvektorgyártó Zrt. 2004-ben levédette a márkanevet, és beperelte a Novumféget a névhasználat miatt.

Az azóta eltelt közel egy évtized alatt az ügy még mindig nem zárult le, bár odáig eljutott a bíróság, hogy kimondja, hogy mind a Novumfég, mind a Vara FÉG jogosan használta a nevet és logót. Ezt visszamenő hatállyal is kimondta, mivel a használat minden utódcégnek jogában állt. Idősebb Vara Árpád szerint ennek ellenére mint egy bélyeg, olyan ez a névhasználat miatti per, és megnehezíti a banki kölcsönöket, tranzakciókat és befektetéseket.

A másik vonal: konvektorgyártás

Nem ilyen pozitív a története a FÉG-fa másik ágának, a konvektorgyártásnak. A Budapesttől 24 km-re fekvő, 9000 fős városban, Ócsán található száraz gázfűtőkészülékgyár jelenleg az MPF Holding birtokában van. A céggel kapcsolatban csődbűntettet gyanított a gázkonvektorgyártó felszámolója, és emiatt a nyomozó hatóság vizsgálatát kérte egy évvel ezelőtt Marjasné Endrédi Zsuzsanna felszámoló biztos. Az esetből Vagyonmentés Ciprusra címen közölt anyagot egy éve a HVG hetilap. Ráadásul a FÉG-ek közötti márkanévjegy-levédés is az ő nevéhez fűződik.

Az MPF-FÉG által gyártott készülékek fő piaci előnyének és megbízhatóságnak az alapja a német licenc alapján gyártott és folyamatosan fejlesztett CR6 gázautomatika volt, és törekvéseik között szerepelt, hogy a hazai piacon jelentős részesedéssel rendelkező konvektoraik mellett újabb és újabb fejlesztésű termékekkel is bővítsék kínálatukat, mint például a BNV-nagydíjas élőlánghatású látványkonvektorok és Siesta Pingvin fantázianevű infraégős hősugárzók. A 2000-es évek közepén a cég még figyelembe vette a változó piaci igényeket, és 2006-ban megkezdte az energiatakarékos és környezetkímélő FÉG-Coopra kondenzációs kazán forgalmazását, ennek ellenére szűk öt évben belül mégis csődbe ment és felszámolás alá került. Ennek a folyamatnak az sem szabott gátat, hogy a vállalatnak az egész országot lefedő, 200 fős szervizhálózata volt.

Áron alul

A FÉG Konvektorgyártó Zrt. (a továbbiakban: FÉG) felszámolása zökkenőmentesen történt, és a cég eszközeit már az első körben sikerült eladni, persze jóval áron alul. Az 51 ezer hektáros ingatlanért, a gépekért és a védjegyért 561,6 millió forintot fizetett ki akkor az MPF csoport egyik cége, az egymilliárdos irányár helyett. Hogy az ár ilyen alacsony volt, arra az lehetett a magyarázat, hogy az MPF-FÉG Kft.-n kívül nem akadt más jelentkező az egyesek szerint közel 4 milliárdot is megérő vagyonra. A MPF így a konvektorgyártó legnagyobb hitelezőjévé vált, gyakorlatilag minden vagyonelemre jelzálogjoga volt bejegyezve.

2011-ben a FÉG közel kétmilliárd forintos kölcsönt vett fel, és az év szeptemberétől működtette a gyárat, miután az eszközöket kibérelte a felszámoló Cash & Limes Zrt.-től. Még ugyanebben az évben 4 milliárdos árbevételt értek el, zömmel kereskedelemből, az üzemi eredmény pedig meghaladta a 400 milliót, írta a HVG. Az MPF-FÉG tőkéjét nem sokkal utána 600 millió forinttal emelték, így az egymilliárdra duzzadt, ehhez pedig 50 fős foglalkoztatás járult. A cél természetesen az volt, hogy a 2012-es szeptemberi szezonkezdésre 1,5-2 milliárd forint értékben gyártsanak le konvektorokat.

Kusza felszámolás

A HVG szerint a felszámolás további része alakult igazán izgalmasan, mivel a FÉG könyveiben szerepelt egy 1,6 milliárd forinton nyilvántartott vagyondarab, a Surbiton Invest-ments Ltd. Csakhogy ezt a ciprusi leányvállalatot közvetlenül a felszámolási eljárás elrendelése előtt eladták. A FÉG ügyeit ismerők korábban is úgy vélték, hogy a cég megroppanása összefügg ezzel a ciprusi leánnyal. A Surbiton Ltd.-t 2006-ban szerezte meg a konvektorgyártó, és ennek révén bevásárolt az ugyancsak fűtéstechnikával foglalkozó csehországi Cesky Brod s.a.-ba is. A FÉG tehát 1,6 milliárdot fizetett a Surbitonért, a Commerz-banktól felvett hitelből. A ciprusi cégadatok alapján úgy tűnt, hogy a gyár még a felszámolás előtti hónapokban eladta az akkor már csak résztulajdonában álló leányvállalatban lévő üzletrészét az ugyancsak Cipruson bejegyzett Avenmart Ltd.-nek, majd néhány nappal később – tőkeemelés révén – egy szintén ciprusi társaság, a COver International Ltd. került képbe. Ennek ellenére a vételár a FÉG számláján nem bukkant fel. A felszámoló Marjasné Endrédi Zsuzsanna – aki a HVG cikkében tévesen Endrédiné Marjas Zsuzsanna néven szerepelt – bejelentést tett a Nemzeti Nyomozóirodának, kérve, hogy vizsgálják ki, hogy az üzletrészeladással történt-e csődbűntett, illetve tartozás fedezetének elvonása. A VGF megkeresésére mind a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), mind a Budapesti Rendőr Főkapitányság (BRFK), mind a NAV bűnüldözési osztálya azt nyilatkozta, hogy a FÉG ellen nem indult nyomozás.

Marjasné Endrédi Zsuzsanna viszont azt nyilatkozta lapunknak, hogy a feljelentést, mint felszámoló biztos megtette, és a rendelkezésére álló dokumentumokat átadta, de a nyomozóhatóság nem tartozik tájékoztatási kötelezettséggel felé, így semmilyen információja nincsen az eljárásra vonatkozóan. Marjasné hozzátette, hogy a gázkonvektorgyárral kapcsolatos felszámolási eljárás jelenleg a befejezés előtt áll, de ennél több részletet nem árult el.

Kevéssé hihető történet

A FÉG zárómérlege szerint a konvektorgyártó összes tartozása 2,2 milliárd forint volt, amit a 3,4 milliárdos vagyon bőven fedezne, ha a leányvállalatot nem adták volna el. A HVG következtetései szerint a cég ezzel fedezet nélkül maradt kötelezettségállománya 430 millió forint. Aligha hihető, hogy ekkora fedezetlen tartozásról, azaz a fizetésképtelen helyzetről a cég vezetőinek ne lett volna tudomásuk. Különösen úgy, hogy a bíróság 2010 novemberében a fizetésképtelenség megállapítása nyomán, az ügymenetnek megfelelően a FÉG-et is tájékoztatta. A felszámolásról szóló végzést a bíróság a következő év júniusában hozta meg, ám a FÉG ellenkeresetet adott be. Egy hónappal később a bíróság közétette a felszámolási végzést – addigra már a FÉG eladta a Surbiton-üzletrészét az Avenmartnak. Más gond is akad a Surbiton-üzlettel: az akkori legnagyobb hitelező, az MPF által kért végrehajtási eljárás a FÉG ellen a júniusi transzakció idején már folyamatban volt. Bár a Surbiton elpasszolásához szükség lett volna az MPF hozzájárulására, a cég semmilyen tájékoztatást nem kapott a FÉG-től, nyilatkozta a cég ügyvezetője. A FÉG felszámolás előtti utolsó tulajdonosa a ciprusi Beumaris Ltd. volt, a FÉG két cégvezetője Gyarmathy Attila és Ámon Csaba, a tényleges tulajdonos-irányítónak pedig a lakhelyeként a Kis-Antillákhoz tartozó Saint Vincent- szigeteket feltüntető Gustav Fredik Gradint tartották. Ma már Surbiton is felszámolás alatt áll.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem