Dobai Gábor
71 | |
Dobai Gábor 1977-ben érettségizett a Bláthy Ottó, később villamosenregiaipari-tecnhikus, majd vasútgépész technikus, felsőfokú. Elektrikus munkakörben dolgozik jelenleg is. Hobbiból ír cikkeket, ipartörténeti és politikai témákban. Két könyve jelent meg. Tartalékos katona, ami Határzár című könyvéből is kiderül.
Dobai Gábor cikkei
Az orosz gáz térvesztése Európában
Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből XIII.
2015. december 12. |
1579
Az elmúlt évtizedek megszilárdult attitűdjei szerint Kelet-Közép-Európába földgáz csak keletről érkezhet. A szocializmus idejéből ránk maradt közhellyel élve ez történelmileg így alakult ki. Egyszerűen arrafelé található hozzánk legközelebb nagy mennyiségű földgáz. Ráadásul a gázvezetékeket, ha már egyszer kiépítették őket, nem lehet, illetve nem érdemes csak úgy átrakni máshova.
Az óbudai üzem végnapjai
A városi gáz története VIII.
2019. július 8. |
74
A fővárosi gázgyártás történetét bemutató sorozatunk utolsó darabjához érkeztünk. Az óbudai gyár hosszú évek gyengélkedései után 1984-ben zárta be végleg a kapuit. A terület egy része már hasznosult, más részei rekultivációra várnak.
A földgáz alternatív felhasználása
Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből XIV.
2016. január 17. |
1173
Az amerikai palagázforradalomban rejlő gazdasági erő kihasználásának módja nem csak a gázállapotban történő eltüzelés lehet, s mivel a petrolkémia szinte mindennek az alfája és omegája, az iparágban zajló változás tovagyűrűző kedvező hatásokat indíthat sok egyéb iparágra, így például a műanyagok gyártására, szintetikus üzemanyagok fejlesztésére és az autóiparra is.
Harc a szénért
A városi gáz története VII.
2019. június 4. |
64
A szén, mint alapanyag, akadálymentes rendelkezésre állása elsőrendűen fontos volt az Óbudai Gázgyár számára. A történelem viharai azonban sokszor nagyon nehezen beszerezhetővé tették az energiahordozót. Szerencsére a legnehezebb időkben is meg lehetett oldani a zavartalan gázellátást Magyarországon.
A gázkészülékgyártás hőskora Magyarországon
2019. április 7. |
108
Habár Franciaországban Philippe Lebon már 1801-ben javasolta a gáz hőfejlesztésre történő alkalmazását, erre sokáig nem volt igazán szükség. Magyarországon az 1900-as évek első felében háztartási gázkészüléket alig gyártottak, többnyire külföldről, főleg Németországból és Ausztriából hozták be őket.
A főváros gázellátásának fejlődése a századforduló után
2018. július 9. |
226
A gázellátás történetét feldolgozó korábbi cikkeinkből kiderült, hogy az egyeduralomra törő villanyvilágításnak legalább 25 éven át ádáz konkurenciaharcot kellett vívnia a gázzal Budapesten. Azonban a villanyvilágításnak nemcsak a fővárosban kellett megküzdenie a gázzal, hanem más európai városokban is.
Gáz- és villanyvilágítás harca Budapesten
2018. június 9. |
186
A főváros 1909-ben hozzájárult, hogy a Rákóczi út Kis- és Nagykörút közötti szakaszán a Budapesti Általános Villamossági Rt. próbaképpen 38 kandelábert állítson fel. A kísérlet sikeresen lezárult, így a legfőbb útvonalakon pár év leforgása alatt kiépítették az új villanyvilágítási rendszert.
Gázvilágítás Magyarországon
2018. április 10. |
255
Gróf Széchenyi Istvánt, akit Kossuth „a legnagyobb magyarnak” nevezett, úgy ismerjük a magyar történelemből, mint a magyar közlekedés és hajózás megteremtőjét. Ám egyéb, más műszaki érdekesség is fűződik a nevéhez, hiszen a gázvilágítás iránt is érdeklődött.
Szénalapú gázgyártás Magyarországon II.
2018. február 2. |
825
Láttuk, hogy a kőszén száraz lepárlásával nyert városi gáz előállításának technológiáját hamar megismerték Magyarországon. A XIX. század második felében a gázvilágítás térhódításával a külföldi tőke – mint az ipar más területein is – nagymértékben részesedett a főleg fűtési és világítási célokat szolgáló városi gázgyártásban (a vegyipar egyaránt használt földgázt és szénből fejlesztett gázt is), majd a villamosenergia-termelésben.
Szénalapú gázgyártás Magyarországon
2017. december 6. |
933
A XIX. századi Magyarország összes települése közül csak a legnagyobb lélekszámúak jöhettek szóba gázgyárak létesítése szempontjából, amely gyárak története kezdetben elválaszthatatlan volt e városok közvilágításától. A szóba jöhető 26 törvényhatóságú város egymástól is távol fekszik, közülük 15 a trianoni határokon kívül.
A gázszolgáltatás kezdete Magyarországon
2017. november 3. |
464
Mint ahogy a világ közelebbi és távolabbi tájain, úgy Magyarországon is a gázszolgáltatást a világítás iránti igény hívta életre. A földgázt, vagy ahol nem volt, ott a mesterségesen előállított világítógázt (községi gázt, városi gázt) kezdetben majdnem kizárólag világításra használták.
A városi gáz története VI.
2017. október 3. |
391
A cikksorozaton belül folytatjuk a szeptemberi lapszámban megkezdett témakör ismertetését, amelyben a szénelgázosítással integrált, kombináltciklusú gőz-gáz körfolyamatra épülő erőművi szisztéma tárgyalását kezdtünk el.
A városi gáz története V.
2017. szeptember 4. |
369
Az ásványi szenek felhasználása Magyarországon az elmúlt 25 évben drasztikusan visszaszorult az erőművi felhasználás területére. A szenet sokan a múlt füstös, kormos energiahordozójának tartják, mert nem veszik figyelembe, hogy sok kiaknázatlan lehetőség rejlik a felhasználásában, igaz, ezen a területen sok megoldatlan kérdés vár még a kutatókra.
A városi gáz története IV.
2017. július 7. |
888
A gázszolgáltatás hőskorában még mind a kigázosítással, mind az elgázosítással előállított gázban különböző kénvegyületek, illetve kénhidrogén maradt a kezdetleges tisztítási eljárások után is. A gáznak ezért a kénvegyületek jelenléte miatt jellegzetes szaga, mondhatjuk, gázszaga volt, amit a fogyasztók felismertek, és a szivárgás észlelésekor jelenteni tudtak a szolgáltatónak. A későbbi, nagy hatékonyságú gáztisztító eljárások bevezetésével azonban a városi gáznak és a földgáznak már nincs jellegzetes szaga, ami mérgezés- és robbanásveszélyt jelent a fogyasztók számára. Ezt kerüljük el a gáz szagosításával (odorálásával).
Programozott avulás II.
Avagy miért romlik el minden?
2017. július 7. |
410
Ami elromolhat, az el is romlik. De nem mindegy, hogy mikor. Újra és újra visszatérő problémánk ez életünk szinte minden területén, így az épületgépészetben is, akár tervezőként, akár szerelőként, akár felhasználóként találkozunk vele. Ha pedig csődöt mond egy technikai eszközünk, jó eséllyel a legalkalmatlanabb pillanatban teszi.
A széntartalmú anyagok hidrogénezése
A városi gáz története III.
2017. június 2. |
241
A szén, a benzin és a különféle olajok vegyi összetételét összehasonlítva feltűnik, hogy a benzin és az olajok sokkal több hidrogént tartalmaznak, mint a feketekőszén vagy a barnaszén. A szénben hidrogén helyett kén, nitrogén és oxigén található, amelyeket a szén szennyező anyagainak tekintünk.
Programozott avulás
Avagy miért romlik el minden?
2017. június 2. |
230
Ami elromolhat, az el is romlik. De nem mindegy, hogy mikor. Újra és újra visszatérő problémánk ez életünk szinte minden területén, így az épületgépészetben is, akár tervezőként, akár szerelőként, akár felhasználóként találkozunk vele. Ha pedig csődöt mond egy technikai eszközünk, jó eséllyel a legalkalmatlanabb pillanatban teszi.
A gázlámpa megjelenése
A városi gáz története II.
2017. május 3. |
333
A XVIII. század legvégén új szénfogyasztó lépett a színtérre: a gázlámpa. S minthogy a gázfejlesztéshez szénre volt szükség, a gázvilágítás elterjedése megnövelte a szén értékét, gyarapította a bánya- és kokszolómű-tulajdonosok profitját, és Murdock munkássága előkészítette az utat a gázmotor számára is.
A városi gáz története I.
2017. április 3. |
1828
A gázellátás történetét feldolgozó cikksorozatunk eddigi fejezeteiben a földgázhasznosítás múltjának és jelenének egy-egy szeletét mutattuk be, összefüggésben a múlt és a jövő kereskedelmi és politikai vonatkozásaival, nyitott kérdéseivel. Most megtudhatjuk, hogy az emberi találékonyság hogyan vitte el a gázhasználat áldásait azokra a helyekre, ahová a természet szeszélye folytán nem jutott földgáz.
A biogáz ügyének helyzete Magyarországon
Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből XXV.
2017. április 3. |
1691
A településeken keletkező kommunális hulladék 30–40%-a Magyarországon is biológiailag lebontható szerves anyag. Ennek döntő többségét ma még közvetlen talaj-, talajvíz- és levegőszennyezést okozó szeméttelepeken helyezzük el, gyakran nagy távolságból odaszállítva. Cikksorozatunk befejező része.
Egy méltatlanul háttérbe szorult gázféleség: a biogáz
Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből XXIV.
2017. március 5. |
581
Napjaink gazdasági életére igen sokféle, egymással is ellentétes körülmény van hatással. Minden szempontnak egyszerre és egyformán megfelelő termék nincs az energiapiacon sem, de van Magyarországon egy méltatlanul háttérbe szorult energiahordozó – a biogáz –, amely az összes gázféleség közül az egyetlen megújuló.
Hol terem a kőolaj és a földgáz?
Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből XXIII.
2017. január 27. |
1193
Bizonyára hosszú idő fog még eltelni, mire a jövő embere kimondhatja majd elfogulatlan ítéletét abban a korántsem egyszerű kérdésben, amelynek középpontjában a másfél évszázada a politikai és gazdasági vetélkedés tárgyául szolgáló ásványi kincsek legértékesebbike áll, melyre számos szerző mutat rá, mint Eris almájára, s amelynek neve: petróleum vagy kőolaj.
A Mennyei Birodalom és a folyékony arany
avagy Kína kőolaj- és földgáz-gazdálkodása. Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből XXII.
2016. december 10. |
450
Kína, amely az XX. század utolsó évtizedében „mászott a nyakunkra”, nem olyan jelentős kőolaj- és földgáztermelő a világgazdaságban, tehát nem ezért kell szót ejtenünk róla; éppen ellenkezőleg: bár maga is folytat szénhidrogén-kitermelést, az ezredfordulóra a második legnagyobb importőrként lépett fel az Egyesült Államok után, ezzel jelentős kőolaj- és földgázforrásokat vonva el Európától. Magyarországi fogalmak szerint távol van, mégis egyre képtelenebb dolog nem törődni vele.
Az Északi-tenger kincsei
Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből XXI.
2016. november 12. |
459
A brit szigetek és a skandináv, valamint a dán félsziget közé szorított Északi-tenger egyike a világ legbarátságtalanabb vizeinek, de ez nem számított akkor, amikor a XIX. század végén és a XX. század első felében a németek, hollandok és a franciák fanatikus erőfeszítéseket tettek arra, hogy olajat találjanak Észak-Európában.
Románia szénhidrogén-készletei II.
Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből XXI.
2016. október 12. |
598
1940. november 23-án Románia hadba lépett a tengelyhatalmak oldalán. Innen folytajuk történetünket.
Románia szénhidrogénkészletei
Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből XX.
2016. szeptember 10. |
477
Korábban már láttuk, hogy a száz évvel ezelőtti fölfedezések hatására milyen szakszerű és felelősségtudattól áthatott szerepet szántak tudós eleink Magyarország gazdaságában az erdélyi földgáznak. A 159 éve kitermelés alatt álló olajkészletek mennyisége Romániában is folyamatosan csökken, de az akkor még felfutóban lévő román olajmezők folyékony aranyához való hozzáférés mindkét világháborúban sorsdöntő volt.
Európa szénhidrogén-készletei
Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből XIX.
2016. július 15. |
407
A kőolaj és a földgáz ügyét nem lehet hermetikusan szétválasztani. Ha a földgáz ügyében tisztán akarunk látni, érintőlegesen az olajjal is foglalkoznunk kell, mert e két ásványi kincs sorsa úgy a kitermelésnél, mint a feldolgozásnál összefonódik.
Problémák a palagáz körül, avagy mítosz és valóság
Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből XVIII.
2016. június 2. |
1383
Azt már láttuk, hogy az olcsó és bőséges palagázzal felfújt szappanbuborék kipukkadni készül, de a gáz mennyiségét és árát érintő aggályok mellett súlyos környezetvédelmi problémák is fölmerülnek.
Műanyagok
Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből XVII.
2016. május 5. |
1586
Mik is azok a műanyagok? Amióta kémia létezik, a vegyészek és más kreatív emberek mindig törekedtek mesterséges anyagok előállítására, azaz olyanokéra, amelyek a természetben nem fordulnak elő. Ilyen volt például a szappan, valamikor az ókor elején, de ilyenek voltak a fémek és ötvözeteik is, s azóta megszámlálhatatlan vegyület, a színezékeket és gyógyszereket is beleértve.
A földgáz alternatív felhasználása II.
Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből XV.
2016. március 5. |
1543
A földgázból, illetve annak kitermelésével együtt igen értékes anyagokra tehetünk szert. Cikksorozatunk eme darabjában a gazolin és a hélium lesz a téma.
A magyar földgázimport szovjet oldala
Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből XII.
2015. november 4. |
1998
A világ tőkés országaiban 1957 és 1958 folyamán 157 milliárd m³-ről 345 milliárd m³-re emelkedett a földgázfogyasztás, amibe nincs beleszámítva a rétegbe történő visszasajtolásra használt gáz. 1957-ben a világ földgáztermelésének 92%-át, 1958-ban 90%-át az Egyesült Államok adta, ami 372 milliárd m³ volt, a világtermelés ennek megfelelően 413 milliárd.
A palackozott gáz
2015. október 6. |
1949
1 4 (1)
A gázszolgáltatás fejlődését bemutató cikksorozatunkban semmiképp sem mellőzhezhetjük az ugyancsak szénhidrogén-alapú cseppfolyósított PB gáz elterjesztésével kapcsolatos tevékenység bemutatását. Ez a gázféleség a vezetékes gázzal el nem látott területekre juttatja el a tiszta hőenergiát, vagyis elsősorban a vidéki élet kényelmesebbé tételének az igénye népszerűségének oka.
A földgázvezeték-építési projektek geopolitikai háttere
2015. szeptember 7. |
1244
Az emberiség történetében alapvető fontosságúak azok a természeti nyersanyagok, amelyeket az ember – felismerve hasznosíthatóságukat – alkalmazásba vett. Másfél évszázada annak, hogy megtanultuk becsülni a Föld mélyének folyékony aranyát, a kőolajat, mely pillanatok alatt a világgazdaság egyik legfontosabb szereplőjévé vált. A kerek egy évszázaddal ezelőtt folyt gazdasági verseny és vetélkedés, majd az országhatárokat átrendező első világháború céljai között első helyen szerepelt – melyre nem egy emlékiratíró mutat rá, mint Eris almájára – a petróleum vagy kőolaj.
Hogyan játszanak a nagyok?
2015. július 31. |
1193
A térség földgázkereskedelmét Ukrajna függetlenné válása óta az orosz és ukrán politikai és gazdasági elit játszmái határozzák meg. Ez akkor válik húsbavágóan érezhetővé, amikor a vita hevében Oroszország elzárja a gázt, amiből így Európának sem jut.
A Makói-árok
2015. június 5. |
3600
1 5 (1)
A hazai földgázkitermelés aranykora 1990-ben véget ért, ezt követően a termelés mennyisége gyorsan csökkent. Kimerülőben lévő, amúgy sem bőséges szénhidrogén-készleteink kényszerítő körülményei között különösen fontosak azok a kutatások, amelyeket 2008-ban végeztek, és földgáz tekintetében jelentős eredményt hoztak.
A közelmúlt
Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből VII.
2015. május 4. |
2454
A magyar gázellátás régmúltjánál talán csak a közelmúltja és jelene érdekesebb.
Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből VI.
2015. április 3. |
2194
1968 karácsonyának és szilveszterének ünnepi hangulatát beárnyékolta az ország addigi legnagyobb gázkitörésének elfojtásáért majd egy hónapon át folytatott megfeszített küzdelem.
Az alföldi gázos kutak
2015. március 2. |
3644
1
A Nagy Magyar Alföld gázkútjairól először Nuricsán József vegyész írt, majd 1906-ban Pazár István tett közzé egy ismertetést „A magyar alföld természetes gázgyárai” címmel.
Korabeli tervek a földgáz felhasználására
2015. február 2. |
1591
Közvetlenül az első világháború előtt éles vitákat váltott ki, hogy a nemrég felfedezett erdélyi gázmezők kincsét milyen célra és formában használják fel. Néhány akkori vélemény a ma embere számára is tanulságos lehet.
Földgázfelfedezések
2014. december 1. |
1809
A földgázt felhasználó és értékesítő ipar már a kezdetektől arra törekedett, hogy a gázt ne csak világításra, lakások fűtésére és kazánokban való eltüzelésre használják fel, hanem kémiai termékek előállításához szolgáló nyersanyagnak is. A legelső földgázból előállított ipari nyersanyagok a nyomdafestékek, fekete színű lakkok, tinták, műszaki tus, másolópapírok, hanglemezek gyártására szolgáló gázkorom voltak.
Földgáz hazánkban
Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből
2014. november 4. |
1972
A Kárpátok külső és belső pereménél, illetve a történelmi Magyarország területén évszázadok óta ismertek voltak kisebb-nagyobb kőolaj- és földgáz-szivárgások, amelyek a legjelentősebbek voltak Közép-Európában.
Gázszolgáltatás története
2014. október 3. |
2020
A világ olajjal működik. De van a kőolajnak egy ikertestvére, amelynek jelenléte nem olyan látványos, de semmivel sem kevésbé fontos: a földgáz. Bár együtt születtek, gyakran nem maradnak meg keletkezésük színhelyén.
A magyar olaj és földgáz története XII.
2014. április 3. |
2863
Magyarországon az elmúlt egy évszázadban nagy hangsúlyt fektettek a szénhidrogén-kutatásra. A termelésbe állított kutak 2013-ig mintegy 95 millió tonna nyersolajat és 210 milliárd m3 földgázt adtak az országnak. Ennek ellenére szakértők már a nyolcvanas években fölhívták a figyelmet, hogy az ezredforduló környékén a kimerülőben lévő hazai szénhidrogénkészletek a szükségleteknek csupán 10-15%-át fedezik majd. A prognózis nagyjából be is jött. Cikksorozatunk befejező része.
A magyar olaj és földgáz története XI.
2014. március 4. |
9169
1 5 (1)
A magyar és a szovjet kormány megegyezése alapján a magyar kőolajipar összes szereplőjét a Magyar-Szovjet Olaj Rt. hatáskörébe vonták, ennek megfelelően az újonnan létrehozott öt nemzeti vállalatot 1952. október 1-i hatállyal a MASZOLAJ-ba olvasztották.
Az államosításon át a csúcs felé - A magyar olaj és földgáz története X.
2014. január 31. |
2828
A lezajlott per és a súlyos ítéletek nem jelentették automatikusan a MAORT-ügy végét, de a magyarországi kőolajbányászat életében mélyreható átalakulások sorozata kezdődött.
A magyar olaj és földgáz története IX. - A MAORT-per
2013. december 2. |
4355
1 5 (1)
A második világháború utáni helyzet igazán kaotikus volt: a nagyhatalmak háború utáni osztozkodása, a szovjet fennhatóságba ékelődött amerikai tulajdon, a korrupt minisztériumi tisztviselők mind bonyolították a helyzetet. Aztán jött a kommunizmus. A MAORT feje fölött két éve tornyosuló viharfelhőkből immár villámok kezdtek cikázni. 1948. augusztus 12-én Princz Gyula ÁVO őrnagy és Torda Ferenc főhadnagy letartóztatták Dr. Papp Simont, a MAORT nyugalmazott vezérigazgatóját, akadémikust, egyetemi tanárt.
A magyar olaj és földgáz története VI.
2013. szeptember 5. |
3521
1 5 (1)
Annak ellenére, hogy a kőolajbányászat 1870-től jelen van Magyarországon, az iparágnak még az 1930-as években sem voltak hagyományai az országban. Az olajkitermelés speciális technikája és munkamódszerei, a mérnököket és munkásokat olyan életkörülmények közé kényszerítették, amelyek a bányászat egyéb ágaitól lényegesen különböztek.
A magyar olaj és földgáz története V.
2013. augusztus 5. |
23 119
1 5 (1)
A magyar olajipar születésének története nem egyszerűen egy iparág szárba szökkenésének első fejezete, hanem a magyar politika és gazdaságtörténet mai életünket is befolyásoló eseményeinek korszaka. A XX. század története az olaj története, és ez Magyarországra is igaz, annak ellenére, hogy világviszonylatban nem vagyunk jelentős kőolajtermelő ország.
A magyar olaj és földgáz tör ténete IV.
2013. május 31. |
3348
1
A „Nagy Háború” alatt Egbell környékén végzett torziós ingás kutatások alapján, amelyek bizonyították Eötvös Lóránd ingás módszerének használhatóságát, azt hihetnénk, hogy ez az eredmény gyorsan éreztette hatását a hazai olajkutatásban, de nem ez történt.
A magyar olaj és földgáz története III
2013. május 6. |
4105
Cikksorozatunk harmadik részében a két világháború közötti időszak történéseiről írunk. A magyar kormány fölismerte, hogy pénz híján elfogadható megoldást jelenthet az ország kőolajéhségére, ha él az 1911. évi VI. tc. adta lehetőséggel, és ásványolaj-bányászattal hivatásszerűen foglalkozó vállalatra bízza a kutatás és kitermelés jogát. 1919 októberében a Pénzügyminisztérium fölkínálta a lehetőséget a későbbi „hét nővér” egyikének, az Anglo-Persian Oil Company-nak. Az első külföldi cég, amely olajkutatásra szóló koncessziót kapott, az APOC cégcsoportba tartozó, angol D'Arcy Exploration Company Limited leányvállalataként
A magyar olaj története II.
2013. április 11. |
4166
A kőolaj és a földgáz meghatározó szerepet töltöttek, töltenek be többek között épületeink energiaellátásában, ezért érdemes, főleg manapság, amikor a fosszilis energiahordozók közeljövőbeli kimerülése mindennapos téma, áttekintenünk, hogy is állunk velük. A kőolaj történetét négy korszakra szokták osztani. A fölosztás kritériumait angol–amerikai körülményekre határozták meg, de némi korrekcióval magyarországi feltételekre is alkalmazhatók.
A kőolaj fényes karrierje II.
2012. november 26. |
2847
A kőolaj történetének bemutatása során elérkeztünk a második világ- háborúhoz és az azt követő eseményekhez. A második világ-, avagy olajháború Japán az 1930-as években agresszív területszerző politikát folytatott Kelet-Ázsiában, elsősorban Kína rovására. A domináns angolszász nagyhatalmak ezt nem nézték jó szemmel, és az USA, a világ akkori legnagyobb olajtermelője 1941-ben olajembargót vezetett be Japán ellen. Ez az embargó hónapokkal később a Pearl Harbor elleni támadáshoz és a holland-indonéz gyarmatok Japán általi megszállásához vezetett. Attól kezdve a holland-indonéz szigetvilág olajkútjai biztosították Japán számára a nyersanyagot. 1943-1944-ben az amerikai tengeralattjárók támadásaikkal ezt az utánpótlási útvonalat elvágták. 1944-től a Japán flotta krónikus üzemanyaghiányban szenvedett, ami a hadműveleteket jelentősen korlátozta.<
A kőolaj fényes karrierje I.
2012. október 29. |
3988
1 5 (1)
Csaknem negyven esztendő telt el az első olajsokk kirobbanása óta. Addig is tudtuk, hogy Földünk primer energiahordozó- és nyers- anyagtartalékai végesek, de valahogy nem akartuk tudomásul venni. Globális viszonylatban közlekedésünk 90%-át – történjen az földön, vízen, levegőben – a kőolaj tartja életben. Az üzletekben kapható összes áru 95%-ának előállítása során kőolajat használunk. Élelmiszereink 95%-ának megtermelése kőolaj nélkül lehetetlen volna. És persze az épületgépészetben is etalon a kőolaj, elég, ha csak az olajkazánokra vagy a gáz árának a kőolajéhoz való viszonyítására gondolunk.
