Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Dobai Gábor

 9245 | |

1977-ben érettségizett a Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskolában. Később villamosenergia-ipari technikusi, majd vasútgépész technikusi és energetikus végzettséget szerzett. Elektrikus munkakörben dolgozik jelenleg is. Hobbiból ír cikkeket, ipartörténeti témákban. Érdekli az alternatív történelem (minden másképp volt), s az úgynevezett tényirodalom műfajban utazik. Példaképe Anton Zischka, e műfaj megteremtője. Két könyve jelent meg. Tartalékos katona, ami Határzár című könyvéből is kiderül.

Dobai Gábor cikkei

56 cikk. Lapozó:

Dobai Gábor

Az orosz gáz térvesztése Európában

Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből XIII.

2015. december 12. |  2188

Az elmúlt évtizedek megszilárdult attitűdjei szerint Kelet-Közép-Európába földgáz csak keletről érkezhet. A szocializmus idejéből ránk maradt közhellyel élve ez történelmileg így alakult ki. Egyszerűen arrafelé található hozzánk legközelebb nagy mennyiségű földgáz. Ráadásul a gázvezetékeket, ha már egyszer kiépítették őket, nem lehet, illetve nem érdemes csak úgy átrakni máshova.

Dobai Gábor

Az óbudai üzem végnapjai

A városi gáz története VIII.

2019. július 8. |  639

A fővárosi gázgyártás történetét bemutató sorozatunk utolsó darabjához érkeztünk. Az óbudai gyár hosszú évek gyengélkedései után 1984-ben zárta be végleg a kapuit. A terület egy része már hasznosult, más részei rekultivációra várnak.

Dobai Gábor

A földgáz alternatív felhasználása

Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből XIV.

2016. január 17. |  1888

Az amerikai palagázforradalomban rejlő gazdasági erő kihasználásának módja nem csak a gázállapotban történő eltüzelés lehet, s mivel a petrolkémia szinte mindennek az alfája és omegája, az iparágban zajló változás tovagyűrűző kedvező hatásokat indíthat sok egyéb iparágra, így például a műanyagok gyártására, szintetikus üzemanyagok fejlesztésére és az autóiparra is.

Dobai Gábor

Harc a szénért

A városi gáz története VII.

2019. június 4. |  7901

A szén, mint alapanyag, akadálymentes rendelkezésre állása elsőrendűen fontos volt az Óbudai Gázgyár számára. A történelem viharai azonban sokszor nagyon nehezen beszerezhetővé tették az energiahordozót. Szerencsére a legnehezebb időkben is meg lehetett oldani a zavartalan gázellátást Magyarországon.



Dobai Gábor

A gázkészülékgyártás hőskora Magyarországon

2019. április 7. |  786

Habár Franciaországban Philippe Lebon már 1801-ben javasolta a gáz hőfejlesztésre történő alkalmazását, erre sokáig nem volt igazán szükség. Magyarországon az 1900-as évek első felében háztartási gázkészüléket alig gyártottak, többnyire külföldről, főleg Németországból és Ausztriából hozták be őket.

Dobai Gábor

A főváros gázellátásának fejlődése a századforduló után

2018. július 9. |  836

A gázellátás történetét feldolgozó korábbi cikkeinkből kiderült, hogy az egyeduralomra törő villanyvilágításnak legalább 25 éven át ádáz konkurenciaharcot kellett vívnia a gázzal Budapesten. Azonban a villanyvilágításnak nemcsak a fővárosban kellett megküzdenie a gázzal, hanem más európai városokban is.

Dobai Gábor

Gáz- és villanyvilágítás harca Budapesten

2018. június 9. |  790

A főváros 1909-ben hozzájárult, hogy a Rákóczi út Kis- és Nagykörút közötti szakaszán a Budapesti Általános Villamossági Rt. próbaképpen 38 kandelábert állítson fel. A kísérlet sikeresen lezárult, így a legfőbb útvonalakon pár év leforgása alatt kiépítették az új villanyvilágítási rendszert.

Dobai Gábor

Gázvilágítás Magyarországon

2018. április 10. |  7416

Gróf Széchenyi Istvánt, akit Kossuth „a legnagyobb magyarnak” nevezett, úgy ismerjük a magyar történelemből, mint a magyar közlekedés és hajózás megteremtőjét. Ám egyéb, más műszaki érdekesség is fűződik a nevéhez, hiszen a gázvilágítás iránt is érdeklődött.

Dobai Gábor

Szénalapú gázgyártás Magyarországon II.

2018. február 2. |  1719

Láttuk, hogy a kőszén száraz lepárlásával nyert városi gáz előállításának technológiáját hamar megismerték Magyarországon. A XIX. század második felében a gázvilágítás térhódításával a külföldi tőke – mint az ipar más területein is – nagymértékben részesedett a főleg fűtési és világítási célokat szolgáló városi gázgyártásban (a vegyipar egyaránt használt földgázt és szénből fejlesztett gázt is), majd a villamosenergia-termelésben.

Dobai Gábor

Szénalapú gázgyártás Magyarországon

2017. december 6. |  8492

A XIX. századi Magyarország összes települése közül csak a legnagyobb lélekszámúak jöhettek szóba gázgyárak létesítése szempontjából, amely gyárak története kezdetben elválaszthatatlan volt e városok közvilágításától. A szóba jöhető 26 törvényhatóságú város egymástól is távol fekszik, közülük 15 a trianoni határokon kívül.

Dobai Gábor

A gázszolgáltatás kezdete Magyarországon

2017. november 3. |  1538

Mint ahogy a világ közelebbi és távolabbi tájain, úgy Magyarországon is a gázszolgáltatást a világítás iránti igény hívta életre. A földgázt, vagy ahol nem volt, ott a mesterségesen előállított világítógázt (községi gázt, városi gázt) kezdetben majdnem kizárólag világításra használták.

Dobai Gábor

A városi gáz története VI.

2017. október 3. |  937

A cikksorozaton belül folytatjuk a szeptemberi lapszámban megkezdett témakör ismertetését, amelyben a szénelgázosítással integrált, kombináltciklusú gőz-gáz körfolyamatra épülő erőművi szisztéma tárgyalását kezdtünk el.

Dobai Gábor

A városi gáz története V.

2017. szeptember 4. |  1256

Az ásványi szenek felhasználása Magyarországon az elmúlt 25 évben drasztikusan visszaszorult az erőművi felhasználás területére. A szenet sokan a múlt füstös, kormos energiahordozójának tartják, mert nem veszik figyelembe, hogy sok kiaknázatlan lehetőség rejlik a felhasználásában, igaz, ezen a területen sok megoldatlan kérdés vár még a kutatókra.

Dobai Gábor

A városi gáz története IV.

2017. július 7. |  1732

A gázszolgáltatás hőskorában még mind a kigázosítással, mind az elgázosítással előállított gázban különböző kénvegyületek, illetve kénhidrogén maradt a kezdetleges tisztítási eljárások után is. A gáznak ezért a kénvegyületek jelenléte miatt jellegzetes szaga, mondhatjuk, gázszaga volt, amit a fogyasztók felismertek, és a szivárgás észlelésekor jelenteni tudtak a szolgáltatónak. A későbbi, nagy hatékonyságú gáztisztító eljárások bevezetésével azonban a városi gáznak és a földgáznak már nincs jellegzetes szaga, ami mérgezés- és robbanásveszélyt jelent a fogyasztók számára. Ezt kerüljük el a gáz szagosításával (odorálásával).

Dobai Gábor

Programozott avulás II.

Avagy miért romlik el minden?

2017. július 7. |  7093

Ami elromolhat, az el is romlik. De nem mindegy, hogy mikor. Újra és újra visszatérő problémánk ez életünk szinte minden területén, így az épületgépészetben is, akár tervezőként, akár szerelőként, akár felhasználóként találkozunk vele. Ha pedig csődöt mond egy technikai eszközünk, jó eséllyel a legalkalmatlanabb pillanatban teszi.

Dobai Gábor

A széntartalmú anyagok hidrogénezése

A városi gáz története III.

2017. június 2. |  1096

A szén, a benzin és a különféle olajok vegyi összetételét összehasonlítva feltűnik, hogy a benzin és az olajok sokkal több hidrogént tartalmaznak, mint a feketekőszén vagy a barnaszén. A szénben hidrogén helyett kén, nitrogén és oxigén található, amelyeket a szén szennyező anyagainak tekintünk.

Dobai Gábor

Programozott avulás

Avagy miért romlik el minden?

2017. június 2. |  787

Ami elromolhat, az el is romlik. De nem mindegy, hogy mikor. Újra és újra visszatérő problémánk ez életünk szinte minden területén, így az épületgépészetben is, akár tervezőként, akár szerelőként, akár felhasználóként találkozunk vele. Ha pedig csődöt mond egy technikai eszközünk, jó eséllyel a legalkalmatlanabb pillanatban teszi.

Dobai Gábor

A gázlámpa megjelenése

A városi gáz története II.

2017. május 3. |  7507

A XVIII. század legvégén új szénfogyasztó lépett a színtérre: a gázlámpa. S minthogy a gázfejlesztéshez szénre volt szükség, a gázvilágítás elterjedése megnövelte a szén értékét, gyarapította a bánya- és kokszolómű-tulajdonosok profitját, és Murdock munkássága előkészítette az utat a gázmotor számára is.

Dobai Gábor

A városi gáz története I.

2017. április 3. |  3325
1 5 (1)

A gázellátás történetét feldolgozó cikksorozatunk eddigi fejezeteiben a földgázhasznosítás múltjának és jelenének egy-egy szeletét mutattuk be, összefüggésben a múlt és a jövő kereskedelmi és politikai vonatkozásaival, nyitott kérdéseivel. Most megtudhatjuk, hogy az emberi találékonyság hogyan vitte el a gázhasználat áldásait azokra a helyekre, ahová a természet szeszélye folytán nem jutott földgáz.

Dobai Gábor

A biogáz ügyének helyzete Magyarországon

Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből XXV.

2017. április 3. |  3066

A településeken keletkező kommunális hulladék 30–40%-a Magyarországon is biológiailag lebontható szerves anyag. Ennek döntő többségét ma még közvetlen talaj-, talajvíz- és levegőszennyezést okozó szeméttelepeken helyezzük el, gyakran nagy távolságból odaszállítva. Cikksorozatunk befejező része.



56 cikk. Lapozó: