Figylem! Ez a cikk 7 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A XIX. századi Magyarország összes települése közül csak a legnagyobb lélekszámúak jöhettek szóba gázgyárak létesítése szempontjából, amely gyárak története kezdetben elválaszthatatlan volt e városok közvilágításától. A szóba jöhető 26 törvényhatóságú város egymástól is távol fekszik, közülük 15 a trianoni határokon kívül.
1856-tól számítható a gázszolgáltatás kezdete Magyarországon. Abban az évben ugyanis két gázgyár kezdett termelni két magyar nagyvárosban: előbb Pozsonyban, majd karácsonykor Pesten is. 1857-ben következett Temesvár, majd 1863-ban Debrecen, Zágráb és Szeged. A viszonylag késői évszám az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak volt köszönhető, ami Pest esetében egy már meglévő és jóváhagyott szerződés realizálását akadályozta meg. Az 1850-es években a neoabszolutizmus idején Magyarország a külföldi tőke számára nem tűnt biztonságos területnek, még ha az osztrák kormányzat támogatta is a tőkeberuházásokat. Ily módon tehát a gázvilágítás magyarországi terjedése az ország általános gazdasági és politikai helyzetével is összefügg, hiszen a kiegyezés utáni gründerzeit ebben az iparágban is jelentkezett, de a tervezett gázgyárak többségének felépítését az 1873. évi gazdasági világválság megakadályozta. Levéltári forrásokból rekonstruálható, hogy az országban háromszor annyi gázgyár épült volna, ha 1873-ban nem üt be a krach. Azonban 1873-ig mégis létesült 18 gázgyár Magyarországon, ebből 11 a kiegyezés után kezdte meg munkáját. Az 1870-es évek közepére húszra emelkedett a gázgyárak száma, 1910 körül már 38 gázgyár működött az országban. A század végén az alföldi városokról azt tartották, hogy a közvilágítás, különösen a gázvilágítás, a szükséges vezetékhálózat nagy terjedelme miatt nehezen megvalósítható.
Az Augsburgi Légszesz Ipartársulat gázgyára Kassán, ahol Clas Nándor volt az igazgató. A 8400 m2 területen működő gyárat 1870. január 1-én nyitották meg, az ellátási területén kiépített 40 000 méter csőhálózattal együtt. A telep 11 épületből állt a három gasométerrel együtt. A kompresszort egy 2 lóerős gázmotor hajtotta. A gyár 40 munkással 1 millió m3 gázt termelt évente.
A cikk még 15 243 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el, ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megveheti és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
1990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.
