Szakmatörténet

A földgáz alternatív felhasználása

Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből XIV.

2016/1-2. lapszám | Dobai Gábor |  2578 |

Figylem! Ez a cikk 9 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az amerikai palagázforradalomban rejlő gazdasági erő kihasználásának módja nem csak a gázállapotban történő eltüzelés lehet, s mivel a petrolkémia szinte mindennek az alfája és omegája, az iparágban zajló változás tovagyűrűző kedvező hatásokat indíthat sok egyéb iparágra, így például a műanyagok gyártására, szintetikus üzemanyagok fejlesztésére és az autóiparra is.

Még orvosi célú implantátumok, gyógyszerek, műtrágyák és számítógépalkatrészek is készülnek szénhidrogénekből. És hogy a sokféle polimer tarka kavalkádjának alapanyagát, a szénhidrogéneket mivel válthatnánk ki? Erről még elképzelésünk sincs. Ami előállítható kőolajból és földgázból, az elvileg létrehozható kőszénből is, azonban a termelési költségek és a környezetvédelmi problémák kezelésének költségei annyira megemelnék az árakat, hogy a szén egyelőre nem jöhet számításba. Megint csak elvileg, keményítő- vagy cukortartalmú növényekből előállítható politejsav, mint alternatív műanyagipari alapanyag, de hasonló a helyzet ezzel is, mint a bioüzemanyagokkal; valójában nem gazdaságos, és a termelhető mennyiség meg sem közelítené az igényeket.

A petrolkémiai folyamat két legfontosabb alapanyaga a kőolajfinomítás során kinyert nafta, valamint a fölgázkeverékek különböző összetevői, mint például az etán, a propán vagy a bután. A kétféle kiindulási anyagtól függően a végtermékek aránya nagymértékben eltér, nafta esetén például nagy mennyiségű propilén, etán esetén pedig a krakkolási folyamat során nagy mennyiségű etilén, régebbi nevén olefin keletkezik. Ezek a köztes termékek, az ún. intermedierek a műanyagipar legfontosabb alapanyagai, melyek némely tulajdonságaikban eltérnek ugyan egymástól, de felhasználásuk során egymás helyettesítői is lehetnek. Bár az etiléngázt önmagában is alkalmazzák egyes országokban melegházak légkörébe keverve a gyümölcsérés gyorsítására, túlnyomórészt kémiai feldolgozásra kerül. A propilén kizárólag a petrolkémiai tovább feldolgozó gyártási eljárások alapanyaga. Míg az etilén és a propilén egységes vegyületek, addig a nagyobb szénatomszámú frakciók sok vegyület keverékei, amelyekből néhány újabb vegyületet lehet előállítani, melyek további feldolgozásával petrolkémiai termékeket, műanyagok sokaságát, kaucsukokat, műszálakat adhatunk a gazdaságnak. Mivel a krakkolás magas hőmérsékleten, kb. 800 °C-on történik, ezért a folyamat költségeiben nem csak az alapanyag ára, hanem a felhasznált energiáé is szerepet kap.

FöldgázTörténelem

---