Mikor érdemes pert indítani?
2012/6. lapszám | Dr. Kugler Zsolt | 11 448 |
Figylem! Ez a cikk 14 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A téma rendkívül összetett, és az egyes ügyek különbözősége miatt lehetetlen általánosítani, így jelen cikkünkben kizárólag azon szabályokat és előírásokat mutatjuk be, melyek a gazdasági életben előforduló polgári peres eljárások vonatkozásában és általánosságban alkalmazandók. Az írással az a célunk, hogy a gazdasági élet döntéshozói alapvető információkkal rendelkezzenek arról, hogy egy bírósági eljárás megindításának milyen előfeltételei és jogszabályi következményei vannak. Az újság jellegére tekintettel, a cikkben kizárólag a gazdasági életben előforduló polgári peres eljárásokban alkalmazandó szabályokat tárgyaljuk.
A magyar bírósági rendszer
A magyar bírósági rendszer négyszintű. A legalsó bírósági szinten a helyi bíróságok (városi bíróságok) járnak el, míg a hierarchiában a helyi bíróság fölött a törvényszék (korábban megyei bíróság) áll. A törvényszéket az ítélőtábla követi, majd a bírósági szervezet csúcsán a Kúria (korábbi Legfelsőbb Bíróság) helyezkedik el.
Hol pereljek?
• Hatáskör és illetékesség
A hatásköri és illetékességi szabályok mondják meg, hogy az adott ügyet melyik bíróság előtt lehet vagy kell megindítania a felperesnek. A hatásköri szabályok határozzák meg, hogy a bírósági hierarchián belül melyik bírósági szinten kell az eljárást megindítani. Vagyonjogi perek esetében – főszabály szerint – a 10 millió Ft pertárgy-értéket meg nem haladó ügyek a helyi bíróság, az ezt meghaladók a törvényszék hatáskörébe tartoznak. Az ítélőtábla és a Kúria kizárólag fellebbviteli szerepet tölt be a bírósági rendszerben, tehát elsőfokú eljárást ezen bíróságok előtt nem lehet megindítani. Az illetékességi szabályok határozzák meg, hogy helyileg melyik bíróság területén kell az eljárást megindítani. Az illetékességi szabályok szintén rendkívül összetettek, de a jogszabály itt is meghatároz néhány általános alapelvet. Az általános illetékességi szabályok alapján a pert ott kell megindítani, ahol a beperelt fél (az alperes) lakik, cég esetében, ahol az alperes cég székhelye található. A sok speciális szabály közül – a teljesség igénye nélkül – kettőt célszerű megemlíteni. Amennyiben a per tárgya ingatlanhoz kapcsolódik, úgy az ingatlan fekvése szerinti bíróság, illetve kártérítés esetében a per a károkozás helye szerinti bíróság előtt is megindítható. A hatáskör kérdése a látszattal ellentétben nem csak egy technikai kérdés, hanem nagyon is gyakorlati. Amennyiben a felperes egy székesfehérvári cég, és a beperelt alperes debreceni székhellyel rendelkezik, úgy a per folyamán már önmagában az is jelentős költséget generálhat, hogy az egyes bírósági tárgyalásokon személyesen meg kell jelenni. Ez a kérdés persze főleg az ügy értékétől függ, hiszen minél kisebb a peresített érték, arányaiban annál magasabbak lesznek a járulékos költségek.
Hogyan kell meghatározni a pertárgy értékét?
A pertárgy értékének megállapításánál – főszabály szerint – a keresettel érvényesített követelés értékét kell alapul venni. Ez konkréten azt jelenti, hogy mennyit követel a felperes. Cégek közötti követelés esetén lényeges, hogy amennyiben a felperes egy számlakövetelés keretében a követeléshez kapcsolódó áfa megtérítését is kéri a perben, úgy a keresetben a követelés bruttó értékét kell megjelölni. Egy főkövetelés járulékaként érvényesített egyéb követeléseket (pl. költség- vagy kamatkövetelés) a pertárgyértéknél figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben azonban a felperes több követelést is érvényesít egy keresetben (pl. az alperes 3 egymástól különálló számlával is tartozik), akkor a keresetben megjelölt követelések összegét össze kell számítani. A pertárgy értékének meghatározása azért is lényeges, mert a perköltség ennek arányában kerül meghatározásra.
Mennyibe kerül?
• Illeték és perköltség
Egy per előzetes költségelemzésénél több szempontot is figyelembe kell venni. A bírósági eljárás megindítása illetékköteles, tehát a keresetlevél beadásával egyidejűleg az adott ügyre vonatkozó illetéket a Magyar Állam részére meg kell fizetni. Az elsőfokú eljárás illetéke a peresített követelés értékének 6%-a, de legalább 15 ezer és legfeljebb 1,5 millió Ft. Amennyiben a pertárgy értéke nem állapítható meg, úgy a fizetendő illeték mértéke a helyi bíróság előtt megindított ügyek esetében 350 ezer, a törvényszék előtt megindított ügyekben 600 ezer Ft. A fellebbezés illetéke a perérték 8%-a, de legalább 15 ezer és legfeljebb 2,5 millió Ft. Léteznek speciális szabályok bizonyos költségkedvezményekre és költségmentességre, de ezek cégek esetében csak nagyon szűk körben és szigorú feltételek mellett alkalmazandók, így ezek szabályait jelen írásban nem részletezzük. A bírósági illeték azonban a perköltségnek csupán egy része. Noha a per megindításához nem minden esetben kötelező jogi képviselő megbízása (lásd alább), ettől függetlenül a tendencia azt mutatja, hogy ügyvéd nélkül senki sem szívesen pereskedik, még akkor sem, ha az ügyvédet az előírások szerint nem kellene feltétlenül igénybe vennie. Ennek alapján a perköltséget gyarapítja az ügyvédi megbízási díj, amely szintén sokrétű lehet. Az ügyvéd vállalhatja az ügyet fix díjért, vagy akár óradíjas elszámolás alapján is. Nincs kizárva az ügy megnyerésének esetére kikötött sikerdíj sem, vagy akár mindhárom díjelem kombinációja. Az ügyvédi megbízási díj mértéke és struktúrája az ügyvédi törvény alapján a felek szabad megállapodását képezi, ebben a tekintetben a jogszabály nem alkalmaz megkötést. Ahogy a fentiekben már utaltunk rá, szintén számolni kell olyan adminisztratív költségekkel, mint a bírósági tárgyalásokon való megjelenés költségei, tanúk, szakértők és egyéb bizonyítási indítványok költségei, melyeket az esetek döntő többségében a pert megindító félnek kell megelőlegeznie. A fentiekből összetevődött perköltséget az eljárás jogerős lezárását követően a pervesztes fél viseli. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a felperes követelése jogos volt, és a bíróság neki adott igazat, úgy a per megindításával kapcsolatos minden költsége megtérül, azt az alperes fogja viselni. Persze a gyakorlatban teljes pernyertesség vagy teljes pervesztesség nem mindig érhető el. Gyakori, hogy az egyik fél részleges pernyertes, míg a másik fél részleges pervesztes lesz. Ebben az esetben a pernyertesség és a pervesztesség aránya határozza meg a perköltség viselésének arányát is. A fentieken túlmenően a pereskedő félnek tisztában kell lennie azzal is, hogy a pereskedés nem kizárólag pénzkérdés. Egy bírósági eljárás megindításával összefüggésben sokszor elfelejtik az ügyfelek, hogy egy perre fel kell készülni, az ügyvéd részére – a hatékony képviselet érdekében – minden releváns anyagot és információt össze kell rakni és át kell adni, a tárgyalásokra – még akkor is, ha ügyvéd képviseli a peres feleket – el kell menni, esetlegesen tanúvallomást kell tenni. Ez pedig mind-mind idő és energia.
Kell-e ügyvéd?
A bírósági eljárás megindításához jogi képviselet a közhiedelemmel ellentétben nem előfeltétel. Vagyonjogi ügyekben a 30 millió Ft összegű pertárgyérték fölötti kereseti követelés esetében írja elő a törvény a jogi képviselet kötelező igénybevételét. Ez persze egy kétélű dolog. Az ügyvéd mellőzésével a peres fél egy jelentősebb összeget is meg tud takarítani, kérdés azonban az, hogy a szaktudás hiányával az ügyfél menynyit veszít. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy per megindítását megelőzően mindenképpen javasolt legalább a jogásszal történő előzetes konzultáció. Az ügyfél ennek alapján még mindig eldöntheti, hogy saját maga „csinálja végig” a pert, vagy rábízza a szakértő ügyvédre. A gyakorlatban egyébként tendencia, hogy felperesi oldalon nem indul neki senki egy pernek ügyvéd nélkül. Ha valakit beperelnek, ott már előfordul, hogy az alperes nem bíz meg azonnal ügyvédet, de ez az álláspont az első bírósági tárgyaláson történtek alapján könnyen megváltozhat.
|
összegzés Ezzel egyidejűleg azonban el kell kerülni a megalapozatlan és idegőrlő pereskedést, ami csak a peres felek idejét és pénzét emészti kézzelfogható eredmény nélkül. Jelen cikk kizárólagos célja, hogy egy alapvető és általános bepillantást engedjen azon jogi kérdések körébe, melyeket mindenképpen át kell gondolni egy peres eljárás megindítását megelőzően. Tekintettel arra, hogy a maga nemében minden ügy speciális, így amennyiben olyan ügy van folyamatban vagy kilátásban, melynek megoldásában a peres utat tartja legcélravezetőbbnek, úgy mindenképpen javasoljuk a témában járatos ügyvéddel történő előzetes konzultációt. |
