Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Az égéstermék visszaáramlásának leggyakoribb okai

2012/5. lapszám | VGF&HKL online |  7065 |

Figylem! Ez a cikk 14 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Legtöbbször kivitelezési hibából adódik a meglévő kéményben futó elvezetések tömörtelensége. Üzem alatt annak ellenére is tömörtelenné válhat egy rendszer, ha tömörségét és az idomok illeszkedését a kéményseprő az átadás előtt nyomáspróbával ellenőrizte. A kivitelezési hibák többsége két okra vezethető vissza: a csövek hosszanti tágulásának figyelmen kívül hagyására, illetve a csővezeték helytelen behúzására a kéménybe.

A hosszanti tágulás figyelmen kívül hagyása

Az égéstermékcsövek hő hatására tágulnak, majd a hő megszűntével összehúzódnak. 70 °C-os melegítés esetén a műanyagcső 11 millimétert tágul méterenként. Egy kilencméteres kémény esetén ez gyakorlatilag 10 cm! Ezt a jelenséget gyakran alábecsülik. A hoszszanti tágulás kiegyenlítésére a csőrendszer minden pontja mozgatható kell, hogy legyen. Minden merev rögzítés növeli az esélyt, hogy a belső csövet kihúzza a tokból, és ezzel az égéstermék a frisslevegőbe jut.

1.ábra. A tágulás mértéke a füstcső felmelegedésétől függ.

Merev rögzítések aknában történő szerelésénél, nem szándékos hibás, esetek

  • Túl sok távtartó
    Ha túl sok távtartót helyezünk a füstcsőre – két méteren belüli távolság –, a cső mozgását erősen korlátozzuk. A távtartót a csőre kell helyezni, véletlenül sem a tokra. A minimális távolság két távtartó között két méter.
  • Túl kevés távtartó
    Túl kevés távtartó esetén a cső a tokban megtörhet. A tömörtelenség a tok deformálódásából adódhat. A maximális távolság két távtartó között 5 méter.
Rendszerméret Szögletes akna Ø, mm Kerek akna Ø, mm
60 112x112 112
80 120x120 135
100 150x150 165
  • Fordítva szerelt távtartó
    A távtartók központosítják a füstcsövet a kéményben, és megfelelő távolságot biztosítanak a kémény falától. Ehhez az aknában csúszniuk kell, nem szabad elakadniuk. A távtartókat szárnyakkal felfelé kell szerelni, különben elakadhatnak a kémény falában, és ezzel fix rögzítés alakulhat ki.
  • Elakadás egy kéményelhúzásban
    Meglévő kéményeknél gyakran találkozunk elhúzásokkal. A legtöbb ilyen esetben a merevfalú kémények alkalmazását kerülni kell, helyette flexibilis rendszert kell kiépíteni. Csak ezzel zárhatjuk ki teljesen az elakadást.
2. ábra. Az összekötések tokos részei a tágulás felvételére is szolgálnak. A felmelegedő füstcső így először a tokba tágul. Ha a tok már nem tud több csőhosszt felvenni, a fellépő erők hatására a rögzítőbilincsben a cső felfelé csúszik. 
  • Túl szűkös kéményjárat
    A szűk kémény fokozza az elakadás veszélyét. A kellően tágas akna minimális méreteit az 1. táblázatból lehet kiolvasni. Ez a méret a kellő mennyiségű égési levegőhöz is szükséges.
3.ábra. Hűlés során a cső összehúzódik – elsősorban a tokokon keresztül. A merev rögzítés okozhatja a tokok szétcsúszását. A tokok össze-szerelésénél figyeljünk a csövek tágulására. Lehetőség szerint kerüljük a fix rögzítési pontokat.
  • Szolárvezetékek a kéményben
4. ábra: Túl kevés távtartó

Előszeretettel helyeznek szolárvezetékeket meglévő kéményekbe.
Égéstermék-elvezetésekkel egy kürtőben vezetve nő a veszély:
◘ a füstgázcső elakad a szolárvezeték bilincsein,
◘ a cső szabad mozgását a szolárvezeték korlátozza,
◘ a frisslevegő-beszívás minimális keresztmetszete nem teljesül.

Szolárvezetékek elhelyezése használaton kívüli kéménykürtőbe sem engedélyezett. Kivételes esetekben csak a kéményseprő adhat ez alól felmentést.

  • Aszimmetrikusan szerelt aknafedés
    A kéménykürtő tetejét minden esetben központosítva kell lezárni. Aszimmetrikusan szerelve a csővezeték elakadhat a záróidomban, és az merev rögzítésként funkcionál.
  • Hiányzó mozgási lehetőség az aknafedés réseinél
    A füstcső és a friss levegő között egy vékony rés található, amely a füstcső szabad mozgására szolgál.

Ebben a pontban a legnagyobb a füstcső mozgása, ezért a rést nem szabad megszüntetni, illetve a csövet nem szabad megfogatni. Nem szabad szilikonnal tömíteni, faékkel vagy hasonlóval kitámasztani.

5. ábra: Túl sok távtartó
  • Túl rövidre vágott cső a végidom előtt
    A füstcső végén található végidom előtti csövet olyan hosszúságban szabad csak levágni, hogy az összehúzódás után is kilógjon.

Irányadó: csőhossz (m) x 1,1 = csőtágulás üzem alatt (cm). Példa: 9 m csőhossz esetén: 9 x 1,1 = 9,9 cm. Min. 10 cm-es legyen a végidom túlnyúlása.

  • A tágulás megoldása koaxiális rendszereknél
    A csövek tágulásából és összehúzódásából következő szétcsúszást meg lehet előzni, ha a szerelés minden lépését ennek tudatában végezzük.

Ha a rendszerben egyetlen merev rögzítést sem alkalmazunk, a kiegyenlítődés biztosítva lesz. Ha merev rögzítést alkalmazunk, a következő toknak már kétszeres tágulást kell felvennie! Ezért az égéstermékcsövek rögzítéséhez csak olyan bilincsek alkalmazását javasoljuk, amelyek a cső szabad mozgását nem akadályozzák. A támasztást jellemzően az alsó támasztóidom biztosítja.

6. ábra. Elakadás egy kéményelhúzásban

További gyakori szerelési hibák

  • Darabolás utáni sorjázás és tompítás
    Az éles élekkel rendelkező műanyagcső megsértheti a következő cső tömítését. Ez veszélyezteti a tömörséget. A darabolás után sorjázzuk, és tompítsuk az éleket, valamint az összenyomás előtt használjunk speciális síkosító anyagot.
  • Munka a flexibilis csövekkel
    A flexibilis csövek 0,5-0,6 mm-es falvastagsága lényegesen alacsonyabb, mint a merevfalú cső 1,2 mm vastagsága. Mind a szállításnál, mind a szerelésnél figyeljünk a következőkre:
    • Nem szabad megtörni. A megtört részeket ki kell vágni, és a fennmaradó darabokat toldóidommal össze kell kötni.
    • Szerelés és behúzás alatt nem szabad éles tárgyaknak szorítva behúzni.

Klug Viktor