Bojler mustra
2012/3. lapszám | VGF&HKL online | 6082 |
Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Tisztelt Szerkesztőség! Nagyon bízom a szakértelmükben, mivel sajnos a környezetünkben levő E-ON szerelők nem tudtak kielégítő választ adni a problémánkra. Tehát a gondunk. 2011. május 1-én költöztünk egy albérletbe, ahol egy régi fajta 120 literes villanybojler található. Sajnos szakszerűen nem tudom, mi az elnevezése, de ilyen kapcsolós rendszerű. Mikor ideköltöztünk ketten (két felnőtt), szívrohamot kaptam az első villanyszámlámtól (15 132 forint, A: 180 kW és B: 218 kW lebontásban). Ekkor az okos öreglány szomszédok kisegítettek egy olyan infóval, hogy nekik is ilyen rendszerű bojlerük van, és ők kapcsolgatják. Feleslegesen fűt egész nap a bojler a napi 2-3 tányér mosogatás és 10 perces zuhanyzás miatt. Rendben, átváltottunk erre a módszerre. Júniusban már A: 114 és B: 103 volt az eloszlás. Nagy volt az öröm, bevált a módszer. Júliusban viszont már A: 152 és B: 138 volt.
Bojler mustra
Tisztelt Szerkesztőség!
Nagyon bízom a szakértelmükben, mivel sajnos a környezetünkben levő E-ON szerelők nem tudtak kielégítő választ adni a problémánkra.
Tehát a gondunk. 2011. május 1-én költöztünk egy albérletbe, ahol egy régi fajta 120 literes villanybojler található. Sajnos szakszerűen nem tudom, mi az elnevezése, de ilyen kapcsolós rendszerű. Mikor ideköltöztünk ketten (két felnőtt), szívrohamot kaptam az első villanyszámlámtól (15 132 forint, A: 180 kW és B: 218 kW lebontásban). Ekkor az okos öreglány szomszédok kisegítettek egy olyan infóval, hogy nekik is ilyen rendszerű bojlerük van, és ők kapcsolgatják. Feleslegesen fűt egész nap a bojler a napi 2-3 tányér mosogatás és 10 perces zuhanyzás miatt. Rendben, átváltottunk erre a módszerre. Júniusban már A: 114 és B: 103 volt az eloszlás. Nagy volt az öröm, bevált a módszer. Júliusban viszont már A: 152 és B: 138 volt.
Tisztelt Szerkesztőség!
Nagyon bízom a szakértelmükben, mivel sajnos a környezetünkben levő E-ON szerelők nem tudtak kielégítő választ adni a problémánkra.
Tehát a gondunk. 2011. május 1-én költöztünk egy albérletbe, ahol egy régi fajta 120 literes villanybojler található. Sajnos szakszerűen nem tudom, mi az elnevezése, de ilyen kapcsolós rendszerű. Mikor ideköltöztünk ketten (két felnőtt), szívrohamot kaptam az első villanyszámlámtól (15 132 forint, A: 180 kW és B: 218 kW lebontásban). Ekkor az okos öreglány szomszédok kisegítettek egy olyan infóval, hogy nekik is ilyen rendszerű bojlerük van, és ők kapcsolgatják. Feleslegesen fűt egész nap a bojler a napi 2-3 tányér mosogatás és 10 perces zuhanyzás miatt. Rendben, átváltottunk erre a módszerre. Júniusban már A: 114 és B: 103 volt az eloszlás. Nagy volt az öröm, bevált a módszer. Júliusban viszont már A: 152 és B: 138 volt.
Ekkor egy ismerős tanácsolta, hogy biztos ráférne a bojlerre egy kitakarítás. 2 felmosóvödörnyi vízkő jött ki belőle, illetve a fűtőszálat is kicserélték egy kisebb teljesítményűre. Ezeket a folyamatokat szakember végezte. Augusztus hónapra jött egy kedvező számla, méghozzá A: 117, B: 104. De aztán szeptembertől megint jött a feketeleves: egyre növekvő B értékekkel. Most ott járunk, hogy 200 kW feletti a fogyasztásunk, 13 000-15 000 forint feletti a számla végösszege. Jelenleg azt a technikát követjük, hogy délben bekapcsoljuk a bojlert, és délután 16-17 óra körül lekapcsoljuk.
Azóta megtudtam, hogy a bojler fűtésében nincs két egyforma nap, mert a leterheltség szerint központilag állítgatják az áramot a bojlerfűtéshez. Szeretnék valamilyen tanácsot kérni, hogyan tudnánk viszonylag normál költségűvé visszaszorítani a fogyasztást. Melyik időpontban kapcsoljuk, illetve önök szerint érdemes-e kapcsolgatni. Bár szerény véleményem szerint csak érdemes lehet, mivel az első havi saját számlánk volt eddig a csúcs, amikor is ugye nem volt kapcsolva a bojler. A másik kérdés, hogy az normális-e, hogy az éjszakai fogyasztás ennyivel nagyobb legyen a nappalinál (novemberben A: 168, B: 228; decemberben A: 145, B: 203)? Remélem, valamennyire érthető egy laikustól leírt történet. Sajnos, ahogy fent is írtam, az E-ON szerelők nem nagyon akartak segíteni, vagyis annyit mondtak, hogy a „nagy tudású irodistákat kérdezzem”. Mindenképpen olyan tipp lenne jó, ami nem bojlercserével kapcsolatos, mert ahogy leírtam, albérlők vagyunk, és a főbérlőnk nem fog saját költségen a mi érdekünkben cserét eszközölni, mi pedig nem tudunk sajnos a saját pénzünkből erre költeni, ezért is lenne fontos a villanyszámla valamilyen szintű visszaszorítása.
Illetve ha önök nem is tudnak segíteni, valamilyen más szakember elérhetőségét is megköszönném! Segítésüket előre is köszönöm!
U.I. Az előbb azt elfelejtettem írni, hogy új módszert próbáltunk ki! Éjszakára hagytuk a bojlert fűteni, este 10 és reggel 7 között. Remek hőmérsékletű és bő mennyiségű víz van! Visszakapcsoltam a bojlert, hogy leolvassam a nemrégen kicserélt digitális mérőórát, és a tegnapihoz képest 5 kWh-val mutat többet. Ez a fogyasztás reális? Ezzel az értékkel számolva 30 nap x 5 kWh = 150, én még azt is soknak tartom, ahhoz képest, hogy 100 körüli értékeket is produkáltunk már. Bár a 203-hoz képest jelentős javulás lenne!
| elektromos forróvíztárolók energiatakarékos működtetése |
|
Vevőszolgálatunktól azt kérdezte egy fogyasztó, lehet-e csökkenteni úgy a melegvíz-előállítás költségeit, hogy csak a vízelvételek előtt kapcsolja rá a tárolót a villamos hálózatra. Így nem kell egész nap a meleg vizet tárolni, és arra gondol, hogy kevesebb lesz az áramszámlája is. Minden bizonnyal kevesebb lehet az áramszámlája, de mégsem ezt a módját javasoljuk a takarékoskodásnak. A forróvíztárolók döntő többsége csúcskizárt, „éjszakai” hálózatra van kapcsolva. Erre azért van szükség, mert a forróvíztárolók a háztartások döntő többségében nagyfogyasztónak számítanak. Ezek fogyasztása jelentősen terhelné nem csak az elektromos hálózatot, hanem az áramszolgáltatók kapacitását is, ezért azokban az időszakokban fűthetnek a forróvíztárolók, amikor az elektromos hálózat leterhelése kisebb. A forróvíztárolók űrtartalmának kiválasztásakor figyelembe vesszük a maximális melegvíz-igényeket, de sokszor előfordulhat, hogy nincs szükség az előállított meleg vízre, amit ilyenkor is tárolni kell, ezért számítani kell a tárolók hőveszteségére. Jogos tehát a kérdés, hogyan lehet mégis takarékoskodni? Nem érdemes a készüléket be/kikapcsolgatni, mert előfordulhat, hogy akkor nem lesz bekapcsolva a tárolónk, amikor a kivezérelt áram rendelkezésre áll, és hiába kapcsoljuk be, ha épp nem lesz áramunk. Ilyenkor az is előfordulhat, hogy a szükséges időben nem lesz meleg vizünk. Természetesen lehet takarékoskodni „észszerűen”, ehhez fontoljunk meg néhány adatot. Az egyszerűség kedvéért egy 120 literes tárolót veszünk alapul a számításainkhoz, már csak azért is, mert Magyarországon ebből az űrtartalomból értékesítik a legtöbbet, illetve a kérdező fogyasztónak is ilyen készüléke van. A tároló egyszeri, 65 °C-ra történő felfűtéséhez 6-7 kWh villamos energiára van szükség. Nyáron, amikor a vízhálózat hőmérséklete 20-22 °C, akkor elegendő 6,3 kWh, de télen, amikor a hálózati víz csupán 10-12 °C-os, akkor ez 7,7 kWh is lehet. Egy ilyen tárolónak a készenléti energiája, hővesztesége 1,5 kWh/24 h, akár használunk meleg vizet, akár nem. Ez egy hónap alatt 45 kWh is lehet, ami igen jelentős költséget jelent, ráadásul az sem biztos, hogy mindig el is használjuk a rendelkezésre álló meleg vizet. Azokon a napokon, amikor nincs szükség az egész tároló kapacitására, nyugodtan állítsuk alacsonyabbra a tároló hőmérsékletét. 65 °C-ról 55 °C-ra történő állítással a tárolónk készenléti energiaszükséglete már csak 1 kWh/24 h. Amennyiben 45 °C-ra állítjuk, akkor csak 0,8 kWh/24 h. Természetesen tudnunk kell azt is, hogy tartósan alacsony hőmérsékleten üzemeltetni egy forróvíztárolót nem szabad, mert a vízben lévő baktériumok elszaporodhatnak. Indokolt legalább hetente egyszer felfűteni 55-60 °C-ra, mert ezen a hőmérsékleten már a baktériumok jelentős része elpusztul. A forróvíztárolók külső veszteségét tehát a hőmérséklet csökkentésével tudjuk mérsékelni, de a tárolók belső vesztesége ilyenkor is jelen lehet. Belső veszteségről akkor beszélünk, amikor a fűtőbetét külső részére felrakódott vízkő mintegy elszigeteli a fűtőbetétet a felfűtendő víztől, és csak közvetetten tudja felmelegíteni azt. A vízkőképződés a vízminőséggel és az üzemeltetési hőmérséklettel van összefüggésben. Általánosan elmondható, hogy a kétévenkénti karbantartással a belső veszteség gyakorlatilag minimálisra csökkenthető, és ilyenkor az aktívanód-felülvizsgálatra is sor kerülhet. Hajdu István HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. |
Olvasói telefon
Kunsági készülékszerelő kollégánk hívott fel a minap, hogy tanácsot kérjen, bár szegény inkább, legalábbis nekem úgy tűnt, ki akarta beszélni magát. Kérdése, problémája a következő volt. Az egyik ügyfelének a nyaralójában ki lett építve a kazános–radiátoros fűtési rendszer. A tulajdonos, mint kiderült, leginkább őszszel–tavasszal használta, télen felé sem nézett az ingatlannak.
Eddig nem történt baj, de az idén februári farkasordító hidegben a leeresztetlen (!) fűtési rendszer szétfagyott, tönkretéve a csöveket, a radiátorokat és a kazánt is. A tulajdonos tajtékzik, és perrel fenyegetőzve a kolléga nyakába akarja varrni a kárt, a hibát. Mit lehet tenni? – kérdezte a kolléga. Van-e valamilyen jogszabály, ami segíthet rajta? Nos, alaptételnek azt kell venni, hogy a megrendelő tudatlan, mint a ma született csecsemő, még akkor is, ha teszem azt a valóságban épületgépész mérnök.
Őt informálnia, mi több, kitanítania kell a kivitelezőnek, A lépéstől ZS lépésig. Ezután meg kell bizonyosodni róla, hogy az „anyagot” fel is fogta, el is sajátította a vevő. De mi van, ha a vevőm egy háklis menedzser, aki elküld a fenébe, hogy őt ne oktassam ki gyerekségekről? Erre az esetre is van megoldás (ami egyébként is ajánlatos és szükséges): aláíratni vele, hogy a megfelelő tájékoztatást megkapta a fűtési rendszer használatáról, a karbantartásokról stb. Ha mindezt megtettük, nyugodtan alhatunk.
A kolléga másik kérdése hasonló téma körül mozgott, a bíróságokról, azok kompetenciájáról szólt. A kérdés egyszerű: vajon meny-nyire képes egy bíró megérteni az épületgépész szakmai érveket, tényeket? A kolléga szerint minimális mértékben. Tapasztalatunk e téren egyezik. A bíróságok munkáját adott esetben épületgépész igazságügyi szakértők segíthetik – akik egyre kevesebben vannak a csekély összegű honorárium és egyéb okok miatt –, de még az ő bevonásukkal sem garantált a korrekt, pláne a gyors döntés. Megoldást jelenthetne, ha például a Mérnöki Kamarán belül alakulna egy választott bíróság – de akinek nem érdeke az igazság napfényre kerülése, az amúgy sem menne oda. Itt bizony nem tudunk okosat mondani.
Szerk.
