Az új Munka Törvénykönyvének rendelkezései
2012/3. lapszám | VGF&HKL online | 2994 |
Figylem! Ez a cikk 14 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A gazdasági növekedés beindítása, a foglalkoztatás növelése és az adminisztráció csökkentése céljából tett kormányzati erőfeszítések részeként, a kormány 2011. június 3-án a Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódóan módosító törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez, melyet az Országgyűlés 2011. december 13-án elfogadott.
Az új Munka Törvénykönyvének rendelkezései
A gazdasági növekedés beindítása, a foglalkoztatás növelése és az adminisztráció csökkentése céljából tett kormányzati erőfeszítések részeként, a kormány 2011. június 3-án a Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódóan módosító törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez, melyet az Országgyűlés 2011. december 13-án elfogadott.
A 2012. július 1-jén hatályba lépő Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény legfőbb célja a munkáltatói terhek csökkentése és a munkaerővel való gazdálkodás rugalmasabbá tétele. Az új szabályok nagyobb teret és rugalmasabb döntéshozatalt biztosítanak a munkáltatónak a szabadsággal és túlmunkával kapcsolatos bizonyos kérdésekben. Jelen cikkünkben a törvényjavaslatban szereplő leglényegesebb változásokat foglaljuk össze.
A munkaviszony jellegét érintő változások
A törvény legalapvetőbb és koncepcióbeli újdonsága a jelenlegi szabályozáshoz képest, hogy nagyobb teret enged a felek megállapodásainak, és részben megváltoztatja a törvény szabályaitól való eltérések megengedhetőségének rendszerét. A törvény értelmében ugyanis a kollektív szerződés mind a munkavállaló előnyére, mind a hátrányára eltérhet a jogszabályi rendelkezésektől, kivéve, ha a törvény az eltérést kifejezetten tiltja. Ennek megfelelően a jövőben várhatóan a kollektív szerződések jelentősége nőni fog. A törvény a hazai jogban eddig ismeretlen foglalkoztatási formákat is bevezet. Az ún. „munkavégzés behívás alapján” a részmunkaidős foglalkoztatás egyik formája, amely napi legfeljebb hat óra tartamú munkavégzést tesz lehetővé. Lényege, hogy a munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti feladatait. A munkavégzést legalább három nappal korábban közölni kell a munkavállalóval. Lényeges változást hozhat a munkaviszony létesítésére vonatkozó elállás intézményének új szabályozása. Ennek értelmében a munkaszerződés megkötését követően a munka- viszony kezdetéig bármely fél elállhat a munkaszerződéstől, ha a munkaszerződés megkötését követően olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony létrejöttét lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna az elállásra hivatkozó fél számára.
A felmondásra vonatkozó szabályok
A felmondásra vonatkozó új szabályozás szerint a munkaviszony közös megegyezéssel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással szüntethető meg, utóbbi a jelenlegi rendkívüli felmondás jogintézményét váltja fel. A jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelően a határozatlan idejű munkaviszonyt mindkét fél megszüntetheti felmondással, és indoklási kötelezettsége továbbra is csak a munkáltatónak lesz. A felmondás indokaként a munkáltató a jövőben is csak a munkavállaló munkaviszonyával kapcsolatos magatartására, képességeire vagy a munkáltató működésével összefüggő okra (például átszervezés) hivatkozhat, és továbbra sem kell indokolni az azonnali hatályú felmondást a próbaidő alatt. A törvény lehetővé teszi a határozott idejű szerződés azonnali felmondását, de ezt is indokolni kell. Lényeges körülmény, hogy a munkaviszony munkáltató általi jogellenes felmondása esetén a munkavállaló részére fizetendő kártérítés felső határa tizenkét havi időre járó távolléti díj összegében került meghatározásra. A törvény részben megtartja a felmondási védelem intézményét: a munkáltató sem a határozott, sem a határozatlan idejű munkaviszonyt nem szüntetheti meg felmondással a terhesség, szülési szabadság (huszonnégy hét), a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (fő szabály szerint három év), valamint az önkéntes tartalékos katonai szolgálat tartalma alatt. A próbaidő munkaszerződés alapján legfeljebb három hónap lehet, ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek azt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. Kollektív szerződésben maximum hat hónapos próbaidő köthető ki.
Munkabér
Lényeges változások lesznek a bérpótlékok rendszerében. A többműszakos munkarendben dolgozóknak rossz hír, hogy átalakul a pótlékok fizetése. Megszűnik a külön délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék, és helyettük bevezetik az egységes műszakpótlékot (az alapbér 30 százaléka). Továbbra is fennmarad ugyanakkor az éjszakai bérpótlék (az alapbér tizenöt százaléka), a vasárnapi pótlék (az alapbér ötven százaléka), továbbá a készenlét (az alapbér húsz százaléka) és az ügyelet (az alapbér negyven százaléka) pótléka. Fontos újítás, hogy a felek megállapodhatnak abban is, hogy a törvény szerinti bérpótlékokat az alapbér már magában foglalja. Lehetőség lesz arra is, hogy a munkaszerződésben a bérpótlék helyett a felek havi átalányt állapítsanak meg. Jelentős változást hozhat a minimálbér területén, hogy a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért állapíthat meg. A kötelező legkisebb munkabér összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait. A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét és hatályát – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően – a kormány állapítja meg. Az új szabályozás bővül továbbá az elvárt munkabéremeléssel, azaz az alacsony keresetű (bruttó 300 000 Ft munkabér alatti) munkavállalók esetén a munkabérek nettó megőrzéséhez szükséges munkabéremeléssel. A rendelkezés célja annak az elősegítése, hogy a közterhek változása miatt ne legyen bérkiesése az alacsony keresetű munkavállalóknak. Az elvárt mértékű munkabéremelés nem teljesítése esetén a munkáltató a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig nem indulhat közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként, továbbá nem részesülhet a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban.
Munkaidőre vonatkozó rendelkezések
Nő a jelenlegi 200-ról 250 órára a rendkívüli munkaidő (túlóra) éves korlátja. Kollektív szerződésben a jelenlegihez hasonlóan legfeljebb 300 órát lehet kikötni. Csökken a minimális pihenőidő. A napi pihenőidő az eddigi minimum tizenegy óráról nyolc órára csökken, vagyis ennyi időnek kell eltelnie két munkavégzés között.
A munkavállalói biztosíték és a munkavállalói kártérítési felelősség
Annak a munkavállalónak, aki „munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít”, a munkáltató számára ilyen irányú írásbeli megállapodásuk esetén biztosítékot kell adnia, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél. A biztosíték kizárólag kártérítési igény kielégítésére használható fel. A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Eddig legfeljebb másfél, kollektív szerződésben maximum hat havi átlagkereset volt a kártérítés lehetséges mértéke. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni. A fenti jogszabályi újítások gyakorlati alkalmazásáról akkor lehet majd végleges véleményt alkotni, amikor a törvény hatálybalépését követően kialakul az egyes rendelke- zésekhez kapcsolódó bírói gyakorlat is. Amennyiben a fenti témához kapcsolódó kérdése vagy problémája van, úgy – tekintettel a munkajogi jogviszonyok komplexitására, illetve a hozzájuk kapcsolódó adó- és járulékkérdésekre – feltétlenül ajánlott a területen járatos szakember segítségét kérni.
|
|
dr. Kugler Zsolt
Kugler Ügyvédi Iroda
