Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

A befűtőfólia

2012/11. lapszám | VGF&HKL online |  4083 |

Az alábbi tartalom archív, 9 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az alábbiakban egy többszöri levélváltást közlünk, ami kiváló példa a mai magyar vadkapitalizmusra. Elvileg „K” úr az épületgépész, a mérnök, aki el próbálja adni termékét „N” úrnak, az építkezőnek. Ám „K” kifogta, mert valójában „N” az épületgépész mérnök (bár építkezik is), így kiderül, hogy „K”-nak köze sincs a szakmához, és végül neki – és a fóliájának – lesz befűtve… Egy megjegyzés. Mint sok másnak, az infrafűtésnek, mint fűtési módozatnak is van létjogosultsága. És vannak tisztességes, felkészült forgalmazók, valamint vannak kóklerek. Őket, a modern Háry Jánosokat kéne eltüntetni a piacról.

Tisztelt Cégvezető!

"Mint magyarországi importőr, szeretnénk a figyelmébe ajánlani egy széles körben felhasználható, új generációs fűtési technológiát, amely az ön részéről anyagi befektetést nem igényel, viszont annál többet nyerhet vele. A termék tárolását, szállítását, szerelését mi végezzük, én csupán közvetítek cégünk, illetve vásárló között. (A beszerelést végezheti a baráti/üzleti körbe tartozó villanyszerelő szakember, amenynyiben részt vesz egy párórás elméleti oktatáson, amelyet szakembereink tartanak.)"

Régóta kerestünk egy olyan terméket, amelyet bátran mernénk ajánlani partnereink, illetve a lakosság részére. Számunkra elsődleges szempont volt a megbízhatóság, gyorsaság, egyszerű beépítés, a szinte korlátlan felhasználási lehetőség, és nem utolsó sorban – tekintettel a mai gazdasági helyzetre – mind a vételi ár, mind az üzemeltetés anyagi vonzata.

A W. Kft. a kompakt felület szénszálas infravörös fűtőfóliák gyártása területén piacvezető AO. Ltd. koreai vállalat hivatalos képviselője. Az AO Európa s.r.o. az Európai Unió és az európai államok területén az adott típusú fólia egyetlen és kizárólagos forgalmazója. A fólia szabadalmaztatott technológiával készül, tulajdonságai és jellemző jegyei alapján alapvetően felülmúlja az alternatív fűtési módokat.

Az infrafólia és fűtéstechnológia történetében először az AO Ltd. vállalatnak sikerült olyan problémákat megoldani, mint a teljes felületen történő egyenletes hőelosztás, a biztonságos üzemeltetés és a nagyfokú energia-megtakarítás. Értékesítés:
 országszerte egységes, nettó 32 euró/m2 eladási ár (plusz- költségként a termosztát megvásárlása, illetve a beszerelés merül fel), kimagaslóan magas jutalék-kifizetés.
A sikeres együttműködés reményében: K.
 

"Tisztelt K!"

"Saját ház felújítása során utánanéztem a lehetséges fűtési megoldásoknak, és az épületgépész tervezők szerint az elektromos fűtés messze a legdrágábban üzemelő rendszer, amit egyszerűen le is vezettek nekem:"

„Ha 150 Ft a gáz/m3, amiből kondenzációs kazánnal mondjuk 10 kWh hőt nyerek, akkor 1 kWh hőmennyiség 15 Ft-ba kerül. Infrafűtés csak nappali áramról mehet, ami jelenleg 49-50 Ft/kWh, és bármilyen hasba akasztás is a prospektudás, 1 kWh teljesítmény-felvételből max. 1 kWh teljesítmény-leadás történik. Ha nem így lenne, akkor valaki megint feltalálta a perpetuum mobilét. Ebből az jön ki, hogy több mint háromszor drágább üzemeltetési megoldást próbálnak az infrafűtések a tudatlan lakosságra sózni. Ha a háznak a hőfokgyakorisági görbe szerint kiadódik egy éves fűtési hőszükséglete kWh-ban, akkor ugyanazt az energiát kell bejuttatni, legyen az bármilyen megoldás is, a kérdés az, hogy milyen megoldással milyen hatásfokkal tud ez megtörténni.

Ha csak például a fürdőt kell megfűteni, akkor az infrafűtés jó alternatíva lehet, mert napi 2x15 percre nem érdemes a házat fűteni, de állandóan használt helyiségekre alapfűtésként egyszerűen parasztvakításos átverés. Leginkább az a rossz, amikor még azt merik rá mondani, hogy energiatakarékos. 1 kWh energia-felvételből 1 kWh hőenergiát tud előállítani, míg a GEO tarifával (30 Ft/kWh) működő levegő-víz hőszivattyú fűtési átlagban 3 kWh hőenergiát produkál 1 kWh elektromos áram segítségével. Magyarországon legalábbis ez a helyzet.” Előbb az épületgépész vezető tervezőt idéztem, 12 éves szakmai gyakorlattal a háta mögött. Érdeklődnék, hogy a fenti érvekre milyen, valós műszaki adatokra támaszkodó ellenérvei vannak, mert még a fűtéskorszerűsítés pár hónap múlva lesz csak aktuális. N. Tisztelt N!
Köszönöm levelét. Megtudhatom, hány m2 alapterületű, milyen szigetelésű a ház, és e levelében említett fűtéstechnológiával körülbelül milyen fűtésszámlára számít éves szinten? K.
 

"Tisztelt K! "

"Igen, természetesen megvannak a kért adatok. Önálló családi ház Budapesten, 40 m2 pince, kívül 10 cm XPS-sel szigetelve, de itt nincs fűtés, felette 2x65 m2 lakótér, felette egyből a kis hajlásszögű tető, tehát nincs külön padlás. Kb. összesen 35 m2 ablak, Uw=0,79 (Kömmerling 88+). 230 m2 külső falfelület, rajta 18 cm Austrotherm grafit (a külső falra U=0,21), a tetőben 35 cm Ursa DF39. Számított hőveszteség a házra Winwatt programmal 7,6 kW."

Az éves számított fűtési költséget megírom kondenzációs kazán és hőszivattyús fűtés esetén is, ezt megcsináltuk egy szimulációs programmal, de nem akarom előre, mert nem szeretném, hogy az legyen a kiindulási alap önnek, de elküldöm, ha öntől megkaptam az ön szerint adódó fűtési költséget egy szezonra. Abban biztos vagyok, hogy bekerülési költségben az ön megoldása a legkedvezőbb, azt eddig sem vitattam. A tervező szerint a hőveszteségből és a hőfokgyakorisági görbéből kiadódik egy éves kWh-igény, azt kell bejuttatni a házba, ezt kell alapul venni minden számításnál. Ezt a hőmennyiséget be lehet juttatni infrafűtéssel, hőszivattyúval, gáz-, pellet- vagy akár fakazánnal is, mindegyik esetre ki lehet számítani (elektromos áramdíjból, fa- és gáz-fűtőértékből, gép- hatásfokból – ezek ugye mind hőleadó berendezés-függő értékek vagy közüzemi energiaárak, melyek ismertek), hogy ez mibe kerül. A fenti adatoknál egyelőre nem számolunk használati melegvíz-ellátással.

Kíváncsian várom, hogy ön szerint egy ilyen családi ház éves fűtése mennyire adódik infrafűtéssel, és azt is, hogy ez milyen számításból adódik. Tisztelettel: N.
 

Tisztelt N!

"Mellékletben csatoltam árajánlatunkat, illetve egy fogyasztási táblázatot 70, illetve 100 m2 fűtőfólia üzemelése esetében. Mi a sárga háttérben szereplő adatokkal számolunk, ugyanis a fóliákat minden esetben sorban kötjük, tehát max. 55 wattos teljesítménnyel üzemel. (Fóliánk max. teljesítménye 230 W, ez a magas watt-szám teszi lehetővé a sorba kötést, a volt-szám feleződik 110-110 voltra, a watt-szám pedig ezáltal a negyedére csökken, így jön ki az 55 W). Mivel H-tarifás áramot lehet igényelni, így 35 Ft/kW árral számoltunk. Fürdőben, illetve nagyobb felületű nappaliban vegyes kötést alkalmazunk. Ezt azt jelenti, ha például -10 °C alá esik a kinti hőmérséklet, egy kapcsoló segítségével párhuzamos kötésre kapcsolunk, így nagyobb teljesítményt tudunk igénybe venni. Ezt ritkán kell igénybe venni, hisz egy 6 hónapos fűtési szezonban max. 20 olyan nappal számolunk, amikor -10 °C alatt van a hőmérséklet, továbbá a 70%-os beépítési aránynyal túl van biztosítva a rendszer. Fűtésrendszerünkhöz inverter segítségével csatlakoztatni lehet napelemrendszert is, tehát még tovább lehet csökkenteni az üzemeltetési költségeket. Okos termosztát: bruttó 30 480 Ft/db, nem programozható termosztát: bruttó 22 860 Ft/ db. Beépítés: bruttó 1500-2000 Ft/m2. K."
 

"Tisztelt K! "

"Köszönöm az anyagot! Megmutattam a tervezőnek, aki szerint nincs benne konkrét fogyasztás, és szerinte nem lehetséges H-tarifára kötni, mivel a H-tarifa csak minimum 3,5-es COP-vel rendelkező hőszivattyúra igényelhető, normál vagy infrás elektromos fűtésre NEM. A vezérelt áram meg csak villanybojlerre vagy elektromos hőtárolós kályhára köthető, ami csak akkor üzemel, fix bekötéssel, amikor van vezérelt áram. Utánanéztem a neten, ezekben tényleg neki van igaza, de ha tud valamit, ami alapján igényelhető az infrafűtéshez is H-tarifa, akkor kérem, írja meg. Csatolom a H-tarifa igénybejelentőt, azon nem találtam semmit, ami alapján infrafűtésre járna."

Csatolok egy méretezőt, ami 7,6 kW hőveszteségre készült, ezt a tervező készítette. Ebben benne van, hogy a hőfokgyakorisági görbe alapján, budapesti 10 éves átlagos klímaadatokkal számolva a 7,6 kW hőveszteséghez egy fűtési szezonban 11 356 kWh energiamenynyiségre van szüksége a háznak, hogy a bent kért hőmérsékletet biztosítani tudja. Ezen energiamennyiséget lehet különböző hőtermelő berendezésekkel előállítani. Ezt a program szerint levegő-víz hőszivattyúval 1 fűtési szezonra 125 007, kondenzációs kazánnal 176 653, tisztán elektromos fűtésből, hogyha vezérelt áramot kaphatna (de szerinte nem kaphat) 373 672 Ft-ból lehet biztosítani. 50 Ft-os nappali árammal számolva kb. 562 000 Ft-ra jön ki egy fűtési szezon. A tervező szerint hiába infra, attól az épület számára szükséges 11 356 kWh energiamennyiséget az infrafűtésnek is be kell juttatnia, s mivel nem perpetuum mobile, ezért az infrafűtés számára ehhez 11 356 kWh elektromos energiára van szükség.

Az ön által küldött excel táblázatban sok minden van, csak az nincs, hogy a kért ingatlanra egy fűtési szezon mennyibe kerül. Szerinte az excelt marketinges rakta össze, nem mérnök, mert mérnöki szemmel semmi megfogható nincs benne. Próbáltam értelmezni az excelt, de nekem sem sikerült. Ha például 0-5 °C van kint, akkor naponta csak 4 órát üzemel az infrafűtés? A tervező a következő módon próbálta magyarázni, hogy felejtsem el az ilyen, minden műszaki alapot nélkülöző excelt, és magát a megoldást is:

Az ön excelének 9. sorát elemezte nekem: ha egy épületnek -15 °C-ban 5500 W a hőigénye, akkor, mivel ez lineáris igényű a külső hőmérséklet függvényében, ezért 0-5 °C közötti tartományban kb. 3000 W az épület hővesztesége, azaz 3 kW, vagyis minden órában 3 kW-ot kell bejuttatni. Ez azt jelenti, hogyha 24 órán keresztül van 0-5 °C, akkor 24 óra x 3 kW = 72 kW a fogyasztásom naponta, azaz 3600 Ft/nap!

-15 °C-ban (az a méretezési külső hőmérséklet), ha 5500 W az igény, akkor az óránként 5,5 kW elektromos igényt jelent szerinte az infrafűtéssel, és ezt nem lehet napi pár órányi működéssel fedezni, mivel az energia az W, azaz J/s, mi egy folyamatos hőáramot jelent.
Hát itt tartunk... Egyelőre a mérnöknek jobban hiszek, megmondom őszintén.
A 7,6 kW igényre tudna küldeni konkrét üzemeltetési költséget egy fűtési szezonra, de olyan adatokkal, amik műszakilag is megállják a helyüket? N.
 

"Tisztelt N! "

"A H-tarifa kérdése. Az E.ON-tól mindvégig azt az információt kaptuk, hogy igényelhető a H-tarifa a termékünk táplálására. Nos, kedden kiderült, hogy mégsem. Mindenhol igényelhető, nálunk nem, ez Magyarország..."
Fogyasztás: Infravörös fűtőfólia fogyasztása (3 év átlaghőmérsékletét figyelembe véve): bruttó lakótér: 130 m2, hőveszteség: 7,6 kW/h = 7600 W/h, fajlagos hőveszteség: 58 kW/h/m2, Képlet: 130 m2 x 58 W/h/m2 x 6 óra fűtési idő x 30 nap x 6 hónap = 8 143 200 W. 8 143 200 W = 8143 kW 8143 kW - 20% = 6514 kW (azért számolunk 20%-kal kevesebbet, mert infravörös sugárzásról beszélünk, azaz 3-4 fokkal mindig kisebb hőmérsékleten érezzük ugyanazt a meleget, mint például hőszivattyú vagy gáz esetében. Ha mondjuk eddig 22 °C-on tartottam a belső hőmérsékletet, termékünk esetében 19 °C-on fogja érezni ugyan azt a meleget. ) 6514 kW x 50 Ft = 325 700 Ft egy fűtési szezon. Költségek: Fogyasztás, fűtőfólia: 325 000 Ft; Fogyasztás, hőszivattyú: 120 000 Ft. Beruházás: fűtőfólia: kb. 1 400 000 Ft; hőszivattyú: kb. 3 500 000 Ft. Karbantartás: fűtőfólia: 0 Ft egy életen át; hőszivattyú: általában 7 év az élettartam, vagy legalábbis valami nagyobb kiadás biztos előfordul! Összegzés: 10 év kellene ahhoz, hogy behozza a hőszivattyú a termékünket, viszont itt jön az előbb említett 7 évenkénti nagyobb összegű karbantartás a hőszivatytyú esetében. Ez tény, ugyanis egy olyan ismeretlen szakember véleményét kértem ki, aki 6 éve foglalkozik hőszivattyúval. K.
 

Tisztelt K! 

"Futottam ma is egy kört a tervezővel. Az alábbira jutott: A következőket szerinte továbbra sem veszik önök figyelembe. Mint írtam, egy téli fűtési szezon esetén 11 356 kWh energiamennyiségre van szüksége az épületnek a kért helyiséghőmérséklet biztosításához. Ez az érték független attól, hogy cserépkályhából, olajkazánból vagy infrafűtésből jön létre, ennyi energiát kell bejuttatni. Ez a tervező szerint fizika, amit ön írt, az pedig marketing, semmi más. Az ön által leírt módon még gyenge becslést sem lehet adni a fogyasztásra, legalábbis ilyet mérnök nem ír le. Egy marketinges számolhat, a mérnöknek marad az egyetemen tanított hőfokgyakorisági görbe, ami a jelenleg elérhető legkorrektebb számítás alapja. Rá lehet keresni a neten, hogy miért ezt használják mindenhol a fűtési energiaszámításokhoz."

Hőérzeti szempontok alapján az ön által írt 20% még reális lehet, ha éppen nem felületfűtés lenne a hőszivattyús alternatíva (ha felületfűtést csinálunk, azaz padló- vagy mennyezetfűtést, ott is ugyanez a hőérzeti dolog lép fel, azaz 2 fokkal lehet az adott helyiséget lejjebb venni, hogy ugyanaz legyen a hőérzet).

Nem tudom, melyik kivitelezővel beszélhetett, de ha egy prémium kategóriás hőszivattyúnak 7 év az élettartama, akkor 1 db sem fogyna a világon! A Daikin Althermától, amiről küldtem az anyagot, 15-20 évet lehet várni (5 éve kapható Európában, eddig 160 000-et adtak el csak a lakossági kategóriából), mondjuk egy kompresszorcserével azért lehet számolni, és ne feledjük, hogy hűteni is tud az ön által írt összegért minden helyiségben. Szóval a tervező szerint 11 356 kWh továbbra is a viszonyítási alap, hogy ezt ki mennyiért hozza ki, az a kérdés. Ha az infrafűtés alapján 6514 kWh elegendő, akkor a szintén felületfűtésre kiépítendő levegő-víz hőszivattyú számára is azzal kellene számolni. De akkor meg nem jönne össze a 7,6 kW hőveszteség, mert kicsi lenne a rendszer.

A tervező szerint az ön terméke kényszermegoldásként elcseszett fürdőkbe jó, ha nincs más megoldás, de komplett házra a fentiek alapján felejtős.
Hát, itt tartunk. Egyelőre neki hiszek.
 

"Tiszelt N! "

"Sajnos ott tartunk, hogy jelenleg Magyarországon kevés az a mérnök, aki ismeri az infrafólia előnyeit. Mivel minden más fűtéstechnológia esetében a levegőt fűtik, ezért légköbméterrel is számolnak. Nekünk a légköbmétert ki lehet venni a képletből, tehát a válaszom továbbra is az, hogy a 11 356 kW energiaigényű házat ki lehet fűteni az általunk számolt teljesítménnyel. Visszatérve a mi képletünkre: Szlovákiában 3 éve ezzel számolnak a szakemberek, érdekes módon működik, mindenki meg van elégedve a költségekkel. Talán ha a tervezők is haladnak majd a korral, könnyebb dolgunk lesz. K."
 

"K! "

„Sajnos ott tartunk, hogy jelenleg Magyarországon kevés az a mérnök, aki ismeri az infrafólia előnyeit. Mivel minden más fűtéstechnológia esetében a levegőt fűtik, ezért légköbméterrel is számolnak.”

Bocs, de ezzel nem értek egyet. Hol van a mérnök által számolt képletben a légköbméter? Sehol… Hőveszteséggel számol mindegyik, aki ad valamit magára. Amelyik meg hasra csap, az azt mondja, hogy 40 W/légköbméter a hőveszteség. Szóval itt pontatlanságot ír ön, de rendesen. A légköbméteres becslést általában a kivitelező szokta adni, az a kókler fajta, aki akkora radiátort javasol, amilyen széles az ablak. 3 különböző mérnökkel is beszéltem, mindegyik kinevette az ön képletét. Ha bemenne vele a Műegyetemre, el is hajtanák, ezt mondta az egyik, mert nincs mögötte levezethető fizika.

„Nekünk a légköbmétert ki lehet venni a képletből, tehát a válaszom továbbra is az, hogy az ön 11 356 kW energiaigényű házát ki lehet fűteni az általunk számolt teljesítménynyel.” Ha egy igény 11 356 kWh, ön beletesz 6514-et, akkor ott hiány lép fel, ez még nekem is világos.

„Visszatérve a mi képletünkre: Szlovákiában 3 éve ezzel számolnak a szakemberek, érdekes módon működik, mindenki meg van elégedve a költségekkel. Talán ha a tervezők is haladnak majd a korral, könnyebb dolgunk lesz.”

A neten próbáltam találni egyetlen olyan épületgépész tervezőt, aki a weboldalon vagy bármely szaklapos cikkben az infrafűtés, mint gazdaságos fűtés mellett kiáll. Hát egyet sem találtam, talán nem véletlenül. De ha tud ilyen linket, akkor azt szívesen elolvasnám, de legyen ott a mérnök szakember neve is.

Bocs, de ez nekem így kevés a meggyőzéshez… Az érvek nincsenek alátámasztva, az ellenérvek meg egyszerűen torzan hamisak. N.
 

"A harmadik fél véleménye"

"A fentiekben megismertük egy „szakavatott” forgalmazó és egy épületgépész mérnök véleményét. Mi jónak láttuk megkérdezni egy szakmailag általunk becsült, elektromos felületfűtéseket forgalmazó, installáló kolléga véleményét is, hogy minden oldalról körüljárjuk a kérdést. A kolléga reagált a fenti levélváltásra, illetve a forgalmazó cég honlapjának tartalmára is."

Általánosságban sok a csúsztatás, egy jelenleg meglévő trendet kívánnak meglovagolni, nagy marketinglendülettel. Az a szomorú, hogy miután beépítették a fóliát, azon javítani nem lehet, esetleg megnöveli a teljesítményét a sorba kötés megszüntetésével, de akkor a lakástulajdonos kap szívinfarktust a villanyszámla miatt.

A konkrét levelekkel kapcsolatban ott kezdeném, ahol az épületgépész is elkezdte: van az adott épületnek egy hővesztesége, amit pótolni kell, hogy abban a kívánt belső hőmérséklet – a komfortos életvitelhez – tartható legyen. Az így meghatározott hőmennyiség sokféleképpen bevihető a lakásba, de be kell vinni.

A különböző fűtési módoknál azonban vannak komfortérzetbeli eltérések. Az elterjedt radiátoros fűtésnél a radiátor felületén felmelegedett levegő felfelé száll, így jellemzően a plafon alatt lesz a legmelegebb, a lábamnál pedig hűvös, ezt egyenlíti részben ki a radiátorból származó infrasugárzás – ha abban éppen jó meleg víz van, és nincs eltakarva –, ami közvetlenül éri a lakó testét.

Összességében elmondható, hogy ennél a megoldásnál az átlagos léghőmérsékletnek – 1,5 m magasan 23 °C körül kellene lenni – a legmagasabbnak kell lennie az általános komfortérzet tartásához. A magasabb léghőmérséklet pár százalékkal több hőveszteséget eredményez, tehát a számolt minimális fűtési teljesítmény felett szokták a rendszert kiépíteni.

Bármilyen padlófűtésnél annyi a különbség, hogy a lábamnál melegebb lesz – kellemesebb a hőérzet –, tehát az átlagos léghőmérsékletet 1-2 °C-kal csökkenteni lehet, csökken a hőveszteség is, tehát a számítottnál kisebb hőbevitel is elegendő lehet. Ami tény, hogy a közvetlen infrafűtés – amikor a magas hőmérsékletű infrasugárzó felületből közvetlenül érnek az infrasugarak – adja a legkellemesebb komfortérzetet, akár 19-20 °C léghőmérsékletnél is hasonló komfortérzetem van, mint a fenti esetekben. Az előre számolt fűtési teljesítményt tehát 20 °C-os belső levegőnél a beépítés során lehet csökkenteni, de csak óvatosan, mert az embereknek nem egyforma a hőigényük.
Ami tény, hogy a nappali áramról üzemelő elektromos fűtés egységre vetített költsége ma a legmagasabb. Ezért javasolják a GEO-tari-fát, kérdés, hogy bárki, bárhol meg tudja-e ezt kapni, mert alapvetően nem infrafűtésre találták ki. Az éjszakai – vezérelt – áramra való bekötés már könnyebben megvalósítható, csak az nincs 24 órában, tehát a működési idő jó részében nappali áramról üzemel. Ehhez tartozik, hogy a fóliának – mivel a tömege elhanyagolható – semmi hőtároló kapacitása nincs, tehát amikor nem üzemel, a lakásban csak a többi tereptárgy tart valami hőt. A fogyasztási táblázatról Teljesen önkényesen veszik le az előre kiszámolt 7,6 kW igényt 5,5 kW-ra, és a 130 m2 hasznos felületet 100 m2 fűtendőre, ami kiegészítő fűtésnél teljesen elfogadott, de alapfűtésnél ki jelöli ki a nem fűtött 40 m2-t? A laikus lakó? Ennek a lépésnek ott van jelentősége, hogy így lesz „szebb” az ajánlat, mert csökken a bekerülési és az üzemelési költség is.

A sorba kötés miatt 55 W/m2-re csökkentett teljesítmény csak jól hőszigetelt épületeknél elegendő, egyértelműen az dönt, hogy az 55 W/m2 x 100 m2 kiadja-e az előre számolt szükséges teljesítményt, főleg 140 m2-re viszszaosztva. Valószínűleg nem, és ekkor jön a sorba kötés megszüntetésének lehetősége, ami hidegben indokolt is. Az írják, csak 20 nap van, amikor hideg van, erre bizonyára vannak statisztikák, amik jelentősen eltérők például Szeged és Szécsény vonatkozásában.

Az excel táblázatban meghatározott 4-8-12 órás üzemidők abszolút nem megalapozottak, lakáshasználattól függő, hogy elegendők-e. Például ha a leghidegebb időben – amire a 7,6 kW/h fűtési igény lett előre számolva – 12 órát üzemel, és ez alatt 66 kW teljesítményt ad le, akkor a 24 órából csak 8,6 órában biztosított a 7,6 kW/h hőveszteség. A 8. levél megerősíti az általam leírtakat, hogy az elburkolt infraszőnyeg hatása teljesen megegyezik a hagyományos módon fűtött padló, plafon vagy fal fűtési érzetével, tehát kb. 2 °C-kal lehet a hőmérsékletet csökkenteni, ami azonban nem ad 20% általános megtakarítást.

A 20% csökkenés azért nem igaz, mert nem közvetlen infrasugárzásról van szó, plafonra szerelt infrafűtésnél tényleg kellemes a 19 °C fok, tehát a költség nem igaz. Egyszerűen, ha leírná a szükséges mennyiséget, akkor eladhatatlan lenne. Most viszont van egy hullám, amiben az emberek keresnek valamit a gáz helyett, és ide jön be az infrafűtés. A válaszból kiderül, hogy nem lehet H-tarifát kapni az infrára, tehát marad a nappali áram. A 9. levél.
Mi például légköbméterre határozzuk meg a szükséges teljesítményt. Annyi igaz lehet, hogy a járatos méretezési programokban esetleg nincs – ezt nem tudom biztosan – infra fűtőszőnyeg opció. 5. levél.
A napelemes áramtermelés költségcsökkentő hátásásáról, ami megint csak marketing. Amikor télen fűteni kell, jellemzően nem süt a nap, hiszen a leghidegebb naplemente után van. Lehet napelemmel áramot termelni és árammal fűteni, de az egy teljesen más nagyságrendű és megtérülési idejű beruházás. Ne úgy tegyem kedvezőbbé az 1,2 milliós fűtési beruházást, hogy a működéséhez szükséges áramtermelő rendszer 10 millióba kerül. Ez részben áthárítás, mert azt a rendszert már nem ő adja, az én felelősségem, hogy beszerzem-e, ő csak „jó gyerek”, és szólt.
 

A cég weboldaláról

a tájékoztató GYÍK részében például az alábbi válaszokat tartom kevéssé pontosnak:
 

A fő melegítés az infravörös fóliánál konvekcióval történik?

"Nem, sugárzással. Ezt a választ akkor tudom elfogadni, ha a fólia a használatra látható módon van beépítve – ez szinte kizárt –, mindig látható, tehát a felületéről kiinduló hősugarak közvetlenül érik a lakásban tartózkodó személy testét. Amennyiben – jellemzően – a padlóburkolat vagy a plafonburkolat alá kerül, onnantól fogva már a burkolat felületét látom, azzal érintkezek, tehát a működés teljesen megegyezik bármely más hagyományos fűtési móddal."
 

A fő melegítés az infravörös fóliánál konvekcióval történik?

"Nem. A fűtőfilm nem szárítja a levegőt, hisz nem is melegíti. Az infrasugár nem hőt szállít, hanem energiát. Kapcsolódva az előzőhöz, például a fóliával melegített kő járófelület fűtési metódusa miben változik a vizes padlófűtéshez képest? Mitől is nem szárítja a levegőt? „Rossz tapasztalata volt az embereknek a hagyományos padlófűtések esetében a szállóporral, de az infrafűtésnél nem kell ettől tartani, hisz nincs légmozgás.” Miért nincs légmozgás egy 25 °C-os kőfelület, mint fűtőfelület hatására?"
 

Milyen tényezőktől függ a fűtőfilm felfűtési ideje?

"2 tényezőn múlik: az épület hőveszte-ségén, illetve a teljesítményen. Most akkor 5 perc, vagy „tényezőkön” múlik?"
 

Mekkora a beszerelési költség?

"Általában más rendszerekhez képest fele-annyi. Nincs kémény, vízbevezetés a rendszerbe. Rendes telepítés után szervizmentes. Mik azok a más rendszerek? Mitől feleannyi és mihez képest? Maga a fólia fele, vagy a használhatóságot biztosító elburkolással együtt fele?"

Milyen gyorsan melegszik fel a fűtőfólia más rendszerekhez képest?

"Nagyon gyorsan. Egy hagyományos rendszernek kell 24-48 óra, mire megfelelően működő állapotba kerül. A fűtőfilm 5 perc alatt eléri a maximális teljesítményét, és negyedórán belül érezhető a kellemes meleg. Már miért kellene a hagyományos rendszereknek 24-48 óra? Azt elhiszem, hogy a film maga 5 perc alatt átmelegszik, de mi van a felette levő burkolattal? És teljesen más dolog, hogy a testem egy 80 °C körüli fűtőfóliából kibocsátott hősugarakkal vagy az elburkolás eredményeképpen egy 25 °C-os kőfelület által kibocsátott hősugarakkal érintkezik."

Elektromos fűtés


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem