A Dagály

2012/9. lapszám | VGF&HKL online |  4835 |

Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Cikksorozatunk második részében a Dagály gyógyfürdőről készítettünk riportot.

A Dagály 1948-ban nyitotta meg kapuit, de az épület csak 1950-re készült el véglegesen, párhuzamosan a közeli Árpád-híd befejezésével. A fürdőt Körner József, a hazai modern építészet egyik kiemelkedő alakja tervezte, aki diplomája megszerzése után két évig Hajós Alfréd tervezőirodájában dolgozott. A fürdőben 1956-ban készült el az ötven méteres uszoda, majd 1983-ban a sátortetős 25 méteres. A strand vízbázisát kezdetben az 1944-ben fúrt kút biztosította, amellyel végre hasznosították a Duna medre alatt lelt és annak vizébe elfolyó termálvizeket. A víz 173 méter mélyről tör fel.

Később, a hetvenes években a Széchenyi Gyógyfürdőből idevezetett termálvíz is segítette a vízellátást, majd újabb medencék épültek. A fürdő jelenleg három helyről kapja vízét: a margitszigeti Magda-kútból, a Széchenyi Gyógyfürdő kútjából és a helyben található Béke-kútból. A fürdő területén tíz darab, különböző méretű és formájú medence található, ezek között vannak termál-, gyermek- és élménymedencék is. 2000 óta számos új szolgáltatást nyújt a strand, a vese alakú medencében kapott helyet a hullámmedence, valamint egy élménymedence-csoportot is kialakítottak, amelyben többek között sodrófolyosó, pezsgőágy, whirlpool, nyakzuhanyok, buzgárok, tocsogós napozók nyújtanak extra kényelmet a fürdeni vágyóknak. Ezenkívül megtalálhatók a klasszikus szaunák is a fürdő területén.

Ókor, újkor

A fürdő területén található gépészeti megoldások koruk és technológiájuk alapján is két csoportba oszthatók. A régi, 40-50 éves rendszerek manuálisak, ilyenek a 25 és 50 méteres úszómedencék, míg a 2000-es felújítás során elkészült medencék automatizáltak és központilag irányítottak. Az uniós projekt részeként akkor a strand területén található két nagyméretű termál ülőmedencét átépítették négy modern vízszűrő-forgató berendezéssel ellátott medencévé, melyek gyermek-, strand-, élmény- és oktatómedencékként üzemelnek. A fürdő területén van még három darab ún. töltő-űrítő rendszerű medence is – termál, lubickoló és gomba –, de a gomba csak nyáron üzemel.

Medencéről medencére

A helyszínre érkezés után rögtön belevetettük magunkat a fürdő gépészetébe. Először a 25 méteres kinti úszómedencét vettük szemügyre Szaszkó Károly műszaki vezetővel és Karadin Lőrincz gépészszel. A medencéről érdemes tudni, hogy télen kap egy három ponyvadarabból és közel 2000 csavarból álló sátortetőt, melyet a drótkötelek és a légbefúvásos megoldás tart meg. Az elv hasonló, mint a teniszpályák befedésénél, azzal a különbséggel, hogy itt nagy ventilátorokkal fújják be a levegőt a dobogókon és nyílásokon, így túlnyomás keletkezik, ami megtartja a sátrat. A drótkötélsodrony a sátor aljára van fűzve, és ezzel, valamint a szemes csavarokkal rögzítik a medence széléhez a ponyvát. A sátortetőt minden év szeptemberében állítják fel, és május végén bontják le. A sátor fűtését úgy alakították ki, hogy kaloriferen keresztül relatív meleg levegőt fújnak be a sátor alá.

Átlagos körülmények között két villanymotorral üzemeltetik a berendezést, de amikor fúj a szél, akkor beindítják a harmadikat is, mintegy rásegítésként. Áramszünet esetén pedig automatikusan bekapcsol egy aggregátor, amely áramot termel a befúvó ventilátorok motorjainak, mondta Szaszkó Károly műszaki vezető. A medence gépháza nem közvetlenül a medence alatt van, de körülbelül ugyanakkora területen helyezkedik el. Itt történik a víz forgatása még a régi 40-50 éves manuális rendszerrel. A medencék fertőtlenítése általában klórgázzal és hipóval történik. Az anyagok egy részét a szűrő előtti csőrendszerbe (elő-klór), másik részét a szűrő utáni csővezetékbe (utó-klór) adagolják. Zárt térben viszont nem engedélyezett a klórgáz használata, ezért használnak hipót a 25 méteres medencénél. Csak a nyitott medencénél használható a klórgáz a fertőtlenítésre.

A gépházhoz tartozik egy áramellátó helyiség is, itt egy közös elosztó van, az épület pedig két oldalról kapja a betáplálást, ami nem csak a medencét, hanem a medence mellett található szaunák energiaszükségletét is biztosítja. A gőzszaunákban két darab gőzgenerátor állítja elő az üzemeléshez szükséges meny-nyiségű és hőmérsékletű gőzt. A gőzszauna szabályozása is ebben a gépházban történik. A strand nagy része háborús törmelékre épült, folytatta Karadin Lőrinc gépész, emiatt a terület egy picit labilis. Az igazi probléma viszont az, hogy a 25 méteres medence sülylyed, folytatták a karbantartók. Ez nem egy látványos és gyors folyamat, de állandó. Azt mondják az itt dolgozók, hogy mindebben egyetlen szerencse van, hogy a medence egyben süllyed, mint a Titanic. Ez köszönhető a medence rendkívül erős szerkezetének, ami miatt nem tört még el. A folyamat megállítására több lehetséges forgatókönyv lenne. Ilyen megoldás lehet az aláinjektálás. Egyelőre még azt sem tudják a szakemberek, hogy melyik variáció lenne az olcsóbb: megmenteni a medencét, vagy pedig újat építeni helyette. Viszont idővel kezdeni kell vele valamit, mert a folyamat nem áll meg magától, zárta a gondolatmenetet Szaszkó.

Masszív manuális

A nyitott és 26 °C-os 50 méteres medence télen-nyáron működik. A medencéhez egy kifutó folyosó vezet el, fölötte egy ponyva – télen az oldalait is ponyvával fedik be –, a folyosó alatt pedig padlófűtés található. A rendszer közel 20 éves, és csak a fagyás meggátlására szolgál, de mégis jobb érzés ezen kisétálni a medencéhez, mint e nélkül, mondta Szaszkó Károly. A következő állomás az 50 méteres medence gépháza. Ennek már külön elektromos betáplálása van.

A víztisztító rendszeren kívül itt már be van szerelve három vízforgató szivattyú és két szűrőtartály. Átlagos esetekben egy vízforgató szivattyú is bőven elég lenne a megfelelő forgatáshoz, a másik kettőre nagyobb terhelés idején van szükség. Az üzemmenet szerint a szivattyúk a szűrőtartályokból beszivattyúzzák a vizet a medence aljára a befúvókon keresztül, így a többlet vízmennyiség a medence oldalán elhelyezett túlfolyó vályúkon át távozik a szűrőtartályokba, majd a víz átmegy a szűrőn, és a tisztított víz máris mehet tovább a medencébe. Természetesen a fertőtlenítés a szűrő előtt és után itt is megtörténik. Ennél a medencénél a fertőtlenítésre klórgázt használnak. A rendszer körülbelül 50-60 éves. Rendkívül egyszerű, fapados, de mégis stabil és masszív rendszer, ahogy a gazdák jellemezték. Karadin Lőrinc szerint nincs sok probléma, ami mégis hibalehetőségként tartható számon, az a szivattyúk felújítása és cserélése – illetve ennek igénye. Ezek jelenleg úgy vannak, ahogy 50-60 éve beszerelték őket, folytatta Karadin, aki semmivel nem tartja rosszabb rendszernek ezt, mint az újat. Mivel a rendszer nagyon régi, így mint az autóknál, elég könnyen szerelhető is.

Műszer és legenda

A manuálisan működő régi rendszerű gépházakban egyetlen új technológia van, mégpedig a klórműszer. A közel kétmillió forintos berendezés a szondáival analizálja a kiegyenlítő tartályból vett vizet, amit a klórszint aktuális állása szerint adagol. Ha kevés, hozzáad, ha pedig eléri a megfelelő szintet, lezár. Mivel a kútból feltörő vizek inkább savas kémhatásúak, így a műszernek a víz PH-értékével nem kell külön foglalkoznia, adagolnia. Karadin Lőrinc gépész szerint az emberek, bár sokat reklamálnak amiatt, hogy a klórtól kiszárad a bőrük, de ez nem más, mint vaklárma, hiszen a csapvíznek négyszeres a klórtartalma a medence vizéhez képest. A riport elkészültekor a medence klórtartalma a normál 0,5-es szint alatt volt picivel. A csapvízben található érték ezzel ellentétben 2. Nem a klór, hanem maga a víz szárít, mondta a gépész, a benne töltött hosszú idő miatt. Összehasonlító példaként hozta fel a termálvizet, ahol az eltöltött 3-4 óra után ugyanúgy kiszárad az ember bőre, mint a medencék klóros vizében.

Új technológiák

2000-ben uniós forrásból felújították a gépészet egy részét, és átépítették a strand közepén lévő két nagyméretű termál ülőmedencét, mégpedig négy, modern vízszűrő-forgató berendezéssel ellátott medencévé. Az ehhez tartozó tömbgépházban van e négy medence új vízforgató, víztisztító berendezése. Az egész rendszer teljesen automatizált, és egy központi számítógép vezérli.

A vízforgatás mellett a visszamosatás idejét is be lehet állítani, mivel a szűrőket minden este vissza kell mosatni. A szűrő hol felülről, hol alulról kapja a vizet, tehát a folyásirány változtatásával lehetséges a tisztítás. A szűrő a szintet leveszi minimumra, és megbugyogtatja levegővel, ami fellazítja a szűrőkben az „összepréselődött” homoktöltetet. Utána elkezd a medencéből vizet szívni. Visszamosatásánál a medencéből vesz vizet, és alulról nyomja a szűrőbe ezt a koszos és szennyezett közeget, ami később eltávozik a csatornába. A 25 és 50 méteres medence gépházában ugyanez történik, csak manuálisan. A mosatás ideje kb. egy óra a nagyobb medencéknél, a kisebbeknél 40 perc. A gép továbbá folyamatosan könyveli és eseménynaplózza a tevékenységeket, automatikusan vezérli a víztisztítást, és az élménymedencék funkcióit is ő váltja negyedóránként, ezzel kiküszöböli az emberi mulasztásokat. A rendszer bármilyen hibajelenségnél leáll, és SMS-ben értesítést küld.

A négy medencét kiszolgáló gépházban külső szűrőtartályok vannak, amelyekben perforált lemezekben elhelyezett szűrőgyertyák találhatók. A szűrőgyertyákon egy méter magasságú szűrőhomokoszlop van, a homokszemcsék szűrik meg a vizet a szennyeződéstől, a szűrőgyertyák kiképzése pedig megakadályozza, hogy a homok a szivattyúkba kerüljön. Ez a modern technológia ugyanazt a vízminőséget produkálja, mint a fent leírt hagyományos technológia, annyi különbséggel, hogy automatizálva van. Ebben a gépházban is található négy darab klórműszer, minden medencéhez egy. A víz nagy része a Béke-kútból érkezik, a szűrőberendezés segítségével megszűrt víz minősége olyan, mint a csapvízé. A medencéknél amúgy is előírás, hogy ivóvíz-minőségű vizet kell beléjük tölteni, mondta a műszaki vezető. Az érkező víz bejön a szűrőből, átmegy a fertőtlenítés folyamatán, utána pedig forgatószivattyún keresztül jut a medencébe.

Új adagolótechnológia

A négy medence közepén található gépház mellett van egy szintén uniós projektből megépült másik épület is, ebben vannak a különböző vegyszerek, amelyeket a medencékbe adagolnak, úgymint algaölő vagy sósavas konténer. Nyolc klórpalack van a négy medencére, ezekben egyenként 6 bar nyomás van, illetve egy reduktor, ami lecsökkenti ezt nullára. A klór vákuummal kerül be a gépházba, ott pedig a műszerek mágnesszelepek segítségével adagolják a sósavat a medencékbe. Ez a technológia uniós szinten is új eljárásnak számít, alig 10 éves. A strandon van még egy klórozó, ami a hullámmedencét látja el, de ott csak egy gép üzemel.

Vízforgatás nélküli termál

A termálmedencékben lévő vizet annak magas ásványianyag-tartalma miatt tilos forgatni. Ezekben a medencékben a víz alulról, befúvókon keresztül érkezik, majd a medencék szélén található túlfolyó vályúkon át jut a csatornába. A vízforgatás helyett a hőfok dominál, ez alapján változtatják a víz mennyiségét. A strand közepén található a Béke-kút, amely körülbelül 460 méter mély, és még a második világháború idején fúrták. A strand innen kapta eredetileg a 38 °C-os termálvizet. Ehhez jött hozzá később a hetvenes években épített csővezeték, mely a Széchenyi Gyógyfürdőből szállította a további termálvizet. Szaszkó úr elmondta, hogy a Széchenyi 70 °C-os vizét csak a téli időszakban veszik igénybe, a nyári szezonban elég a saját vizük. A Béke-kútból négy darab szivattyú szivatytyúzza a vizet a termálmedencékbe. Ezek teljesítménye 50 köbméter óránként. A szivattyúk között van zuhanyszivattyú és medenceszivaty-tyú is, értelem szerint mindegyik az adott funkciót látja el. Ehhez a vízhez még hozzákeverik a Margit-szigetről kapott vizet is, de csak télen.

Hullámmedence óriásgolyóval

A hullámmedencében található egy hatalmas, másfél tonnás golyó, melynek a függőleges fel- és lefelé mozgása gerjeszt hullámokat a vízben. A hullámgolyó szintén az uniós beruházás keretében készült el. A golyóban van egy exenteres motor, egy villanymotor, abban van egy lendkerék, ami ellentétes mozgást végez, és így mozgatja a vizet. A hullámgolyó is egy viszonylag új technológia, alig 8-10 éves, karbantartását nem is a fürdő munkatársai végzik, hanem hiba esetén Németországból érkeznek szerelők.

Átemelő szerkezetek

A Dagály közvetlenül a Duna szomszédságában terül el, néhány méter szintkülönbséggel magasabban. Ez lehetőséget ad arra, hogy amikor a Dunának alacsony a vízszintje, akkor az elhasznált medencevíz szabad kifolyással ömöljön a medencékből a folyóba. Magas vízszintálláskor értelemszerűen nem tud kifolyni a víz, és ekkor van szükség az átemelő szerkezetekre. Ez főleg áradások idejére igaz. Nagy- jából 5,2 méter fölött kell bekapcsolni az átemelőket, amelyek közvetlenül a Duna szomszédságában, a strand szélén lévő gépházban találhatók, mondta Szaszkó úr. Ilyenkor le van zárva a zsiliprendszer, és csak az átemelő szivatytyúkon keresztül távozik a víz a Dunába. A medencékből érkező víz az átemelő szivattyúk alatt elhelyezkedő és egy gépháznyi méretű tartályba ömlik, és innen megy ki a Dunába. Áramszünet esetén az átemelő szivattyúkat aggregátor látja el árammal a folyamatos üzemelés érdekében.

Ami bosszúságot okoz

Mivel több gépház berendezései is 40-50 évesek, az ember azt gondolná, hogy ezek okoznak gyakori hibákat, pedig a legtöbb bosszúság a csőtörésekből származik. A fürdő területén több 10 km-nyi csővezeték fut, amelyek nagy része régi. „Sok vezeték felújítására még nem került sor, ezek a csövek a végnapjaikat élik. Amikor egy ilyen szakaszon van csőtörés, igyekszünk egy hosszabb szakaszt kicserélni, hogy minél kevesebb meglepetés érjen minket” – mondta Szaszkó úr.

A felújítás során a medencék töltővezetékeit csak a felújítás által érintett területeken cserélték ki újra, a régi részeken a csővezetékeket nem cserélték. Így fordulhatott elő idén nyáron, hogy csőtörés volt az orvosi ügyeleti szoba alatt. Az alkalmazottak egyszer csak arra lettek figyelmesek, hogy mikor kinyitották az ügyeleti szoba ajtaját, dőlt ki a víz. A csövek nagyrészt 200-as átmérőjű vascsövek, amelyek szépen elrohadtak vagy kilyukadtak. Az utóbbi időben a csőtörések alkalmával próbálnak arra figyelni, hogy amikor egy csőszakasz megadja magát, akkor az egész szakaszt lecseréljék.

Nem toldozgatnak, foltozgatnak már, helyette fokozatosan felújítanak. A termálvíz eléggé agresszív a csövekkel szemben, a rézcsöveket teljesen elpusztítja belülről, azok egy idő után olyan vékonyak lesznek, mint a papír. Ez ellen egyetlen ellenszer van, mégpedig a műanyagcső. Mivel a fürdő sokára állt át a rézre, így sok helyen hamar előjöttek a hibák, amik megakadályozták a réz elterjedését, helyette egyből a műanyagra tértek át. Általában rugalmas, ötrétegű és PVC csöveket használnak.

---