A földgáz a jövő ener­gia­hordozója

2013/1-2. lapszám | VGF&HKL online |  5808 |

Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Két nagy energetikai kutatóintézet tanulmánya jelent meg a közelmúltban: az EIA (Energy Information Administration, USA) és az IEA (International Energy Agency, székhelye: Franciaország) jövőképe kissé eltérő, de abban mindketten egyetértenek, hogy a jövő legfontosabb energiahordozója a földgáz lesz. Ezt állapítják meg annak ellenére, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elleni akciók a gazdasági visszaesés ellenére is lassan eredményt is hoznak. Abban is egyetértenek, hogy a kőolaj után csak második lesz a földgáz, a reálisan látható 20-30 éves jövőben.

Mintegy 4000 millió tonna kőolajat haszná-lunk el évente a világon. Ez egyenértékű kb. 4800 milliárd m3 földgázzal. A világ széntermelése jelenleg 5,4 milliárd tonna évente. Ez egyenértékű kb. 2700 milliárd m3 földgázzal.

2011-ben a világ földgáztermelése 3388 milliárd m3 volt (IEA). A földgáztermelő országok sorát Oroszország vezeti 677 milliárd m3-rel, szorosan követi az Egyesült Államok (651 milliárd), majd Kanada (160 milliárd), Katar (151 milliárd), és Irán (149 milliárd) a sorrend. Európában még mindig Norvégia a listavezető 106 milliárd m3-es termeléssel. A földgáz- fogyasztás a világban csak a tárolói készletváltozással tér el a termeléstől. A legnagyobb földgázexportőr Oroszország 196 milliárd m3-rel, őt Katar (119) és Norvégia (99) követi. A világ legnagyobb földgázvásárlója Japán (116 milliárd m3), Európában Olaszország (70), Németország (68) és Ukrajna (44) vezeti a sort.

A világ földgázpiacán négy nagy elmozdulást figyelhetünk meg:

1. Nő a gázfogyasztás

A földgáz karrierje töretlennek mutatkozik, különösen a nem OECD országcsoportban. A ragyogó perspektíva 2015-nél még kissé megtörhet, az elhúzódó gazdasági válság miatt. A prognózis magában foglalja a földgázfelhasználás ellen ható tényezőket:

• a CO2-emisszió csökkentésére irányuló törekvések,
• energiatakarékosság a földgáz-felhasználásban,
• megújuló energiahordozók fokozottabb használata,
• az energiahatékonyság emelése,

és a földgázfelhasználást segítő tendenciákat is:

• elszakadt a földgáz ára a kőolajétól, viszonylag olcsó a földgáz,
• a földgázkészletek gyorsabban nőnek, mint a fogyasztás,
• egy sor országban tartózkodás az atomenergiától,
• az olajfelhasználás visszaszorítása a világ legfejlettebb országaiban, az olajimporttól függés csökkentésére.
•  

2. A nem konvencionális földgázkészletek kutatásának, termelésének előretörése

A konvencionális földgázkészletek főleg üledékes, nagy porozitású, jó áteresztő képességű kőzetekben találhatók. Ezeknek a gázmezőknek a tulajdonságairól, a kitermelés technológiájáról már szinte mindent tudunk, a kutatás, a kitermelés költségei alacsonyak. Európa, Oroszország nyugati fele, Észak-Amerika, Észak-Afrika megkutatottsága magas szintű, de a Föld egyéb területein bőven van még kutatnivaló. Nagy reményeket fűznek például az Északi-sark alatt található szénhidrogén-készletekhez is. A kutatások ma elsősorban a nem konvencionális (kisebb porozitású, alacsony áteresztő képességű rétegekben, nagyobb mélységben lévő) készletek megismerésére, minél olcsóbb kitermelésére irányulnak. A nem konvencionális földgázkészleteket szénmezőkben, pala és kristályos kőzetekben keresik. A nem konvencionális készletek termelési költségei gyors ütemben csökkennek. Már vannak ellenvetések is a nem konvencionális készletek termelésének környezetkárosítása miatt.

A világ (konvencionális) földgázkészleteit ma 186 900 milliárd m3-re becsüli az EIA. A nem konvencionális készletekről a becslések erősen szóródnak, de reálisnak tekinthetünk 800 000 milliárd m3 értéket. A KPMG 2012-ben tette közzé néhány európai ország nem konvencionális geológiai földgázkészletének becslését:

• Ukrajna 5500 milliárd m3,
• Lengyelország 1920 milliárd m3,
• Románia 180 milliárd m3,
• Bulgária 300 milliárd m3,
• Magyarország 250 milliárd m3,
• Litvánia 480 milliárd m3,
• Horvátország 18-30 milliárd m3.

Az impozáns geológiai készletekhez azért hozzá tartozik az, hogy a kitermelhető hányad 20-40% között lehet csak a mai termelési technológiával.

3. A cseppfolyós földgáz-forgalom (LNG) gyors növekedése

Ma a világ földgázkereskedelmében mintegy 15%-kal van jelen a cseppfolyós földgáz. Az LNG részesedése gyorsan nő. Az LNG-termelés, -160 0C hőmérsékleten tárolás, szállítás, kezelés technológiája mára már kiforrott. Az LNG rendelkezésére áll minden tengerparti országnak, sorra épülnek is az LNG-fogadó terminálok. Magyarország is érintett lehet a horvátországi és a lengyelországi LNG-terminálokkal, mert ezektől a fogadó állomásoktól szállítóvezetéken eljuthat a gáz hazánkba is. Az LNG kereskedelme minden energiatőzsdén folyik, árát az aktuális piaci ártényezők mozgatják. Jelenleg enyhe túlkínálat van LNG-ből. Az LNG tulajdonképpen olyan áru, amely nem teremt függőséget az eladó országtól, mert bármikor másik eladót/szállítót választhat a vevő. A Nigériában berakodott LNG a rotterdami kikötésig akár ötször is gazdát cserélhet a tőzsdén.

Azok az arab országok, amelyek az olajtermelés mellett a földgázt hosszú időn át elfáklyázták, ma már LNG formájában értékesítik. Megjelentek azok az országok is az LNG-piacon, amelyek saját felhasználása még alacsony szintű, és a szomszédos országok sem tudják átvenni a termelt földgázt (Nigéria, Trinidad-Tobago, Indonézia). Oroszország is rátalált erre az exportcsatornára, 2011-ben már mintegy 15 milliárd m3 földgázt értékesített Távol-Keleten, LNG formájában. Tervezi Európa felé is az LNG forgalmazását, a Fekete-tengeren és az Északi-tengeren is elindult nagy teljesítményű LNG-terminál beruházása.

4. Oroszország erőfeszítései az export erősítésére

Nézzük meg részletesebben Oroszország helyzetét, a földgáz szempontjából.

• A nemzeti jövedelem és az export mintegy 20%-a a földgázból származik, a földgázexport létfontosságú az oroszoknak, különösen a rendben fizető EU tagországok felé. 2012-ben 154 milliárd m3 exportot terveznek az EU-ba. Az első négy hónapban 51 milliárd m3 kelt el, a tervezetthez képest mintegy 9% az elmaradás.
• Hatalmas földgázkészlettel rendelkezik. Az Uráltól keletre lévő területek földgázkészletéről még nem túl sokat tudunk, hatalmas föld- gázmezők lehetnek ezen a területen. A nem konvencionális készletek kutatása még el sem indult.
• A földgáztermelés súlypontja ma Közép-Oroszország északi részén van, az európai fogyasztóktól több mint 4000 km távolságra. Hatalmas infrastruktúra kell a gáz Európába szállítására, és a szállítás költségei sem jelentéktelenek.
• A Gazprom felvásárol minden eladó gázt a volt FÁK országokból (Kazahsztán, Türkmenisztán, Azerbajdzsán, Üzbegisztán). Nem orosz érdekeltségű, Európába tartó nemzetközi szállítóvezetékeknek nem sok gázforrás marad a közép-ázsiai térségben.
• Az Európába irányuló gázszállítás nehéz kérdése a Fehéroroszországon, illetve Ukrajnán keresztülhaladó vezetékeken a szállítás biztonsága. Folyamatos az alkudozás az oroszok és az ukránok között az Ukrajnán áthaladó szállítóvezetékek tulajdonlásáról és a tranzitdíjról is. Éppen a viták miatt épült az Északi Áramlat, és épül a Déli Áramlat vezeték.
• Óriási beruházások szükségesek a meglévő gáztermelő, gázszállító rendszerek fenntartására, fejlesztésére. Ehhez a bankok csak hosszú távú, képletes gázárral meghatározott, átvételi kötelezettséget tartalmazó gázvásárlási szerződések mellett adnak hitelt. Az európai vásárlók azonban napi tőzsdei (sokkal kedvezőbb) áron akarják vásárolni a gázt. Azt láthatjuk, hogy a Gazprom hajlik a kompromisszumra.
• Az orosz fogyasztók lényegesen olcsóbban kapják a gázt, mint az EU tagországok fogyasztói, mégis hatalmas kintlévőségei vannak az orosz gázszolgáltatóknak. A Gazprom a többlettermelést exportra akarja vinni.

---