VGF szaklap

VGF szaklap 2013. január-február

  • Átfolyó rendszerek

    A 2013-as évre tervezett pályázati források több közintézmény, hivatali épület elavult központi fűtési rendszerének megújulását, illetve az eddigi energiafelhasználás jelentősebb csökkenését eredményezhetik. Erre a feladatra a most bemutatott, napenergiával támogatott rendszer talán innovatív alternatívát mutathat ott, ahol a fűtésrásegítést, valamint a használati melegvíz-készítést hatékonyan, de az eddig alkalmazott megoldásokhoz képest mégis másként kell megoldani.

  • Egy kalap

    Tavalyi utolsó lapszámunkban tényfeltáró, vitaindító írást közöltünk a víznélküli vizeldékről. Erre kaptunk egy igen éles hangú reflexiót, amit az alábbiakban közlünk, ez esetben kivételt téve azon szabályunk hatálya alól, hogy cég- és terméknevet nem hagyunk benne szakcikkben. Tesszük mindezt több okból is, de legfőbbképpen azért, mert az eredeti cikk létrejöttéhez Taigiszer Csaba, az Uridan képviselője jóhiszeműen jelentős segítséget nyújtott nekünk.

  • A földgáz a jövő ener­gia­hordozója

    Két nagy energetikai kutatóintézet tanulmánya jelent meg a közelmúltban: az EIA (Energy Information Administration, USA) és az IEA (International Energy Agency, székhelye: Franciaország) jövőképe kissé eltérő, de abban mindketten egyetértenek, hogy a jövő legfontosabb energiahordozója a földgáz lesz. Ezt állapítják meg annak ellenére, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elleni akciók a gazdasági visszaesés ellenére is lassan eredményt is hoznak. Abban is egyetértenek, hogy a kőolaj után csak második lesz a földgáz, a reálisan látható 20-30 éves jövőben.

  • Az év üzlete 2012

    Sokszor találkozunk olyan feladatokkal, amikor azt gondoljuk, ez az év üzlete, eljött a Kánaán. Most egy ilyen „bombaüzletet” tekintünk át, és ez nem mese. Egy szép nyári napon egy kedves ismerősöm ajánlására felkerestem egy családot, akiket már távolról ismertem, és örültem, hogy segíthetek nekik legalább egyetlen gondjuk enyhítésében. Zöldellő lankák, éneklő madarak, csinos házak, ápolt kertek, Buda egyik kiemelt részén, épp hogy csak Vivaldi (vagy más klasszikus) csodálatos zenéje nem lengett a fák felett. Túl szépen indult, gyanút kellett volna fognom…

  • Tyúktojás­ból biogáz

    Az Enterprise Europe Network (EEN) 2012. májusában Matchmaking Event Renewable Energies címmel konferenciát rendezett Güssingben, Ausztriában. A konferencia résztvevői üzemelő projekteket is megtekinthettek. Ezek egyike volt az a biogáz-berendezés, amely egy régen üzemelő tésztagyárra „épült rá”. A biogáz-berendezés technológiai folyamatát lépésről-lépésre a Technologiezentrum munkatársa mutatta be az érdeklődő szakembereknek.

  • Előtérben a tudatosság

    Lapunk immár harmadik éve foglalkozik az Év Háza díjazottak alkotásaival. Két évvel ezelőtt kritikusabb hangvételű írást közöltünk a nyertesekről, kiemelve, hogy a zsűrizésnél és a díj odaítélésénél nem kaptak elég súlyt a költséghatékony és energiatudatos épületgépészeti megol-dások. Tavaly a különdíjasok között szerepelt egy passzív sorház, melyre egy pozitív hangú cikkel reagáltunk, és ezt idén is folytatjuk, annak ellenére, hogy az idei díjazottak között nincs sem passzív, sem ahhoz közeli értékű épület, mégis elkezdődött egy tendencia, mely azt mutatja, hogy a ma és a jövő házainál igenis fontos szerepet töltenek be a jó épületgépészeti megoldások.

  • Energia-takarékos wellness

    Egészség és jó közérzet – a wellness két kulcsszava. A wellness ma a szabadidőipar és vendéglátás szerves része. A különféle wellness szolgáltatások a megnyugvás, pihenés, feltöltődés lehetőségét nyújtják. Érték annak, aki igénybe veszi, üzlet annak, aki szolgáltatja. Ahhoz, hogy üzleti szempontból eredményes legyen, szükséges a költségek és bevételek kedvező aránya. A wellness szolgáltatások energiaigényesek. Az áram, hő és víz olyan költségelemek, melyek akár veszteségessé tehetik a működést.

  • Geotermikus energia-hasznosítás

    Mezőberény város önkormányzata a földgáz világpiaci árának alakulását és a környezettudatos üzemeltetést szem előtt tartva úgy döntött, hogy a Környezet Energia Operatív Program keretében pályázatot nyújt be a közintézményeiben lévő földgázalapú fűtés kiváltására, és termálvízre alapozott intézményi hőellátó rendszert épít ki.  A termálvízre alapozott intézményi hőellátó rendszer alapja, hogy a Mezőberény területén feltárható cca. 85-90 °C hőmérsékletű termálvíz szolgálja ki az intézmények fűtési és használati melegvíz-igényét oly módon, hogy az az intézmények földgáz-felhasználását a lehető legnagyobb mértékben kiváltsa. A T-1 jelű termál termelőkútba telepített búvárszivattyú termeli ki az energiahordozó termálvizet ,mely az MSZ 22116 szabvány szerint megépített DN 80-as szerelvénysoron és bekötő vezetéken keresztül a kút közvetlen közelében elhelyezett tározóba kerül, a vele együtt telepített gázmenetesítőn keresztül.

  • A megújuló energia­források

    Cikkünkben az úgymond „hivatalos” álláspontot ismertetjük, keretes írásainkban pedig az ördög ügyvédjének szerepét játsszuk, talán túl sikeresen is... A 2013. év fordulópontot jelent az EU pénzügyi ciklusában, mikorra is lezárultak a forráselosztások, valamint előkészület alatt állnak a következő ciklus tematikáinak kiírásai, amelyekben nagy hangsúlyt kap a megújuló energiaforrások, zöldtechnológiák, valamint környezetjavító stratégiák támogatása. Cikkünkben áttekintjük az eddig elért eredményeket és a következő periódus lehetőségeit.

  • Törölköző­szárítós radiátorok

    A népszerű és jólmegszokott áttekintő táblázat. A feltüntetett adatok a gyártók, illetve forgalmazók által kitöltött adatlapon alapulnak.  Valódiságukért az adatközlő viseli a felelősséget. Áttekintő táblázatunkban öt típust hasonlítunk össze kilenc gyártótól/forgalmazótól. 

  • Törvény a kéményseprő szolgáltatásról

    Az Országgyűlés a helyi önkormányzati feladatkörbe tartozó kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának elősegítése, az emberi élet- és vagyonbiztonság, valamint a természeti és épített környezet levegőtisztaságának védelme, a klímavédelem, az energiahatékonyság és a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében kialakított kéményseprő-ipari közszolgáltatás hatékony működésének megteremtése érdekében törvényt alkotott, mely idén január 1-től hatályos. Az alábbiakban a törvény fontosabb pontjait emeljük ki.

  • A kőolaj fényes karrierje III.

    1945-ben a második világháborút (olajháborút) lezáró Japánra ledobott két amerikai atombomba tudatta a világgal az atomenergia létezését. Kétségkívül nagyon rossz bemutatkozás volt. Némileg érthető, hogy az emberek széles tömegei a későbbiekben az atomenergia békés célú felhasználásával szemben is némi félelemmel vegyes ellenszenvvel viseltettek. Mivel a dolgok jelenlegi állása szerint az atomenergia igénybevételére rövid és hosszú távon egyaránt szükségünk lesz a jövőben is, ezért tekintsük át, hogy is állunk a nukleáris energiával. 1945-ben a második világháborút (olajháborút) lezáró Japánra ledobott két amerikai atombomba tudatta a világgal az atomenergia létezését. A kőolaj közben tisztességben megöregedve, megfonnyadva, de egyáltalán nem biztos, hogy csendben, feltűnés nélkül levonul a színpadról, és fokozatosan átadja helyét a szintetikus üzemanyagoknak.

  • Kiválasztott M.É.G. Szövetsége

    A Magyar Épületgépészek Szövetségének elnöksége úgy döntött, hogy egységes marad, és nem enged soraiba olyanokat, akik szerint lehetne ezt jobban is csinálni. A kérdés már csak az, hogy mi mögött sorakoznak fel a tisztelt urak, és mennyien? Azaz: a MÉGSZ egyenlő az elnökével, avagy az elnökségével, akik szerintünk – tisztelet a kivételnek – nem azért és nem úgy dolgoznak, hogy a szakma jobb legyen? Jó szándékunk újabb jeleként az általuk hozzánk eljuttatott közleményt változtatás nélkül leközöltük decemberi lapszámunkban.

  • Hamis biztonságérzet több fokozatban I.

    A régi szép időkben még hittünk a tekintélynek; tisztelettel elfogadtuk, amit az orvos mondott, lelkesen hallgattuk a különböző szakik monológjait, amikor építkeztünk, és tudtuk, éreztük, hogy sportolóink nem doppingolnak, és így nyerik az olimpiai aranyakat. Ma már nem hiszünk szinte senkinek bizonyítékok nélkül. Cikkünk arra keresi a választ, hogy mennyire bízunk a szén-monoxid-riasztókban. Minden ott kezdődik, hogy egyáltalán elfogadjuk-e a CO-riasztó szükségességét. Ne gondoljunk „extrém biztonságos” esetre, maradjunk annál az alaphelyzetnél, hogy nyílt égésterű falikazánunk működik a fürdőszobában. Mit gondol az átlagmagyar, kell-e neki CO-érzékelő? Hogy kissé nagyobb biztonsággal választhassunk, szaklapunk, összefogva a Stieber Levegőtisztaság-védelmi Bt.-vel, aki akkreditált mérőlaborral rendelkezik, megvásárolja a ma-gyar piacon kapható CO-érzékelőket, tesz-teljük őket, és az eredményeket következő lapszámunkban publikáljuk.