Előtérben a tudatosság

2013/1-2. lapszám | VGF&HKL online |  3195 |

Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Lapunk immár harmadik éve foglalkozik az Év Háza díjazottak alkotásaival. Két évvel ezelőtt kritikusabb hangvételű írást közöltünk a nyertesekről, kiemelve, hogy a zsűrizésnél és a díj odaítélésénél nem kaptak elég súlyt a költséghatékony és energiatudatos épületgépészeti megol-dások. Tavaly a különdíjasok között szerepelt egy passzív sorház, melyre egy pozitív hangú cikkel reagáltunk, és ezt idén is folytatjuk, annak ellenére, hogy az idei díjazottak között nincs sem passzív, sem ahhoz közeli értékű épület, mégis elkezdődött egy tendencia, mely azt mutatja, hogy a ma és a jövő házainál igenis fontos szerepet töltenek be a jó épületgépészeti megoldások.

A díjazottak

Az év háza 2012 díjat Ásztai Bálint és Kovács Csaba pécsi vendégháza nyerte el, a Magyar Építész Kamara (MÉK) és a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) különdíját pedig a Horváth András által tervezett zengővárkonyi családi ház, valamint Basa Péter és Reisz Ádám balatonszéplaki villája nyerte.

Ház az erdőben

Az Ásztai Bálint–Kovács Csaba építészpáros által tervezett épületet egy pécsi hegyoldalba álmodták meg. Fontos tudni, hogy az adott építési telken két ház épült, egy nagyobb villaépület és egy kisebb vendégház, ez utóbbi kapta az év háza díjat, mondta Kovács Csaba, a díjazott épület vezető tervezője.

Az általános célkitűzés az volt, hogy a kivételes környezeti adottságokat maximálisan felhasználó épületeket tervezzenek, különös tekintettel a modern építészet azon törekvésére, hogy a külső és belső tereket erős vizuális kapcsolat fűzze össze. További szempont volt még, hogy a belső és külső terek közt átmeneti terek keletkezzenek a kedvező tájolású oldalakon. Stiláris értelemben a kortárs szellemiség, az időtállóság és a természetes anyagok használatának preferenciája jellemezte a tervezési folyamatot, mondta Kovács úr.

Épületfizikai szempontból a jó tájolás volt az elsődleges szempont, a jó minőségű hőszigetelések és nyílászárók alkalmazása, valamint az igényes épületszerkezeti részlettervezés, majd hozzátette: de nem céloztunk meg passzívház- vagy ahhoz közelítő értékeket a követelmények meghatározásakor.

Épületgépészeti szempontból lényeges, hogy az energiatermelő egységek a nagy villaépületben vannak elhelyezve, a vendégház távfűtő-hűtő kapcsolattal, mintegy köldökzsinórral kapcsolódik a főépülethez. Az épületekben dominánsan padló- és mennyezetfűtési rendszer épült ki, a mennyezet hűtésre is alkalmas. Ezt egészítik ki a nagy üvegfelületek előtti padlókonvektorok, illetve résbefúvók. A nagy üvegfelületek nyári hőterhelését árnyékolással csökkentették, mondta Kovács úr, ezt előrenyúló tetőkkel és aktív árnyékoló rendszerekkel oldották meg, valamint egyes üvegfelületek reflexiós képességűek.

Bár eredetileg földszondás hőszivattyút szerettek volna alkalmazni, ám ez nem volt lehetséges, mivel a környéki vízbázis védelme miatt a fúrást nem engedélyezték. Ezért áttértek a faelgázosító kazán alkalmazására, melyet napkollektorokkal egészítettek ki. Az egész rendszer egy nagy (utólag háromszoros kapacitásúra növelt) puffertároló rendszerre dolgozik, innen áramlik szét a házba a hőenergia az alacsony hőmérsékletű hőleadó felületek felé. Tartalékként és rásegítő egységként gázkazán is létesült, de az a gyakorlatban keveset működik. A gépészeti rendszerek vezérlését és összehangolását egy KNX alapú épületfelügyeleti rendszer végzi el, ez nemcsak a komfortot szolgálja, hanem a hatékony energiafelhasználást is.

A vízellátásban nincsenek különleges megoldások, mondta a tervező, a városi ivóvíz-hálózatra csatlakozik az épület, ez egészül ki vízlágyító készülékkel. A csapadékot ciszternába gyűjtik, az összegyűjtött víz a kert öntözéséhez használható fel. Összességében elmondható, hogy az építészeti szempontok elsődlegessége mellett a fent említett korszerű és racionális épületszerkezeti, épületgépészeti és épületvillamossági megoldások segítik a hosszú távú fenntarthatóságot.

Villa a Balatonnál

Az egyik különdíjas Reisz Ádám és Basa Péter közös munkája, a balatonszéplaki villaház volt. Az épület nyaralónak épült, így a használata elsősorban a nyári idényre korlátozódik, kezdte Reisz úr. Természetesen a téli használatra is felkészítették az épületet, de eltérően egy hagyományos családi háznál megszokottól mind szigetelés, mind pedig rugalmasság tekintetében. Fontos volt, hogy a nyári időszakban a nagy üvegfelületek megfelelően árnyékoltak legyenek, mindemellett elegendő fényt engedjenek a belső terekbe. Ennek megfelelően a ház központi részét képező kétszintes tér, melynek üveghomlokzata délre, a medencére néz, felül fix, az alsó szinten pedig mozgatható árnyékolót kapott. A ház emeleti túlnyúlásai is jelentős szerepet játszanak a klíma egyensúlyban tartásában, a kialakult fedett teraszok jelentősen csökkentik a belső terek közvetlen napfénynek való kitettségét.

A nagy eltolható üvegfelületek megnyitásával kellemesen átszellőztethető az épület, egyben a kert, a teraszok és a lakás egybenyitásával a tér is kitágul, a kint és bent határai elmosódnak.

Nyaraló lévén az épületgépészeti megoldások a funkcionális szempontok mentén valósultak meg, mondta Reisz úr. Az épületben modern gázkazán dolgozik, ez biztosítja a fűtést és a használati melegvíz-ellátást. Utóbbit azonban a tetőn elhelyezett, délre tájolt napkollektorok állítják elő a használt időszak nagy részében, ahogy a külső medence fűtését is a napenergia biztosítja. A téli han- gulathoz és fűtéshez hozzájárul még az egyedileg tervezett nyílt égésterű kandalló, mely a földszint központi részén, az étkező-nappali határán helyezkedik el.

A házban a szellőztetés gravitációs rendszerű, nincs gépi szellőztető rendszer, egyébként minden helyiség rendelkezik szabadba nyíló nyílászáróval. Az áramellátás teljesen hagyományos, helyi hálózatról történik. A vízellátás szintén a helyi hálózatra kötötten megy.

Az épületet annak ellenére, hogy nyaraló, jól hőszigetelt szerkezetekkel oldották meg, és természetes anyagokkal burkolták, ügyelve arra, hogy azok tartósak legyenek és kevés karbantartást igényeljenek. A földszinti kőburkolatok és az emeletet borító nagytáblás faburkolat is ilyen. Az épület időjárásnak jobban kitett északi oldali, földszint-emeleti magas lábazatát a teljesen karbantartásmentes látványbeton felülettel oldották meg, zárta Reisz úr.

Kortárs kukoricagóré

Zengővárkony a Mecsek keleti lankáinak dombhátai között húzódik meg. Az Aszmann-ház a falu peremén, egy dűlőútról közelíthető meg, és a falusi építészet arányrendszerét, egyszerű logikáját követte, ahol egy szinten vannak a lakóhelyiségek. A tetők léptéke és anyaghasználata is „környezetbarát”, de következetesen alkalmazott mai formajegyeket. Az igazi jellegzetességet a kukoricagórét idéző nyitott terasz adja, mely keretbe foglalja a ház lakótereit és az ide köszönő harangláb és szemközti domboldal látványát.

A földszinti lakótereket a pinceszinten elhelyezett kiszolgáló funkciók egészítik ki. A két szintet lépcsőtér köti össze, mely egyben a padlástérbe is felvezet. A padlástér nagyobb, északi fele későbbi tetőtér-beépítésre alkalmas. Az épület jellegzetességét a sárgás tónusú, kézi vetésű klinkertéglából rakott homlokzati burkolófal adja.

A külső határoló falak 56 cm-es Porotherm téglából épültek, pótlólagos hőszigetelés nélkül. Ez hasonló hőszigetelést biztosít, mint a 38-as + 10 cm hőszigeteléssel ellátott falazat, viszont nagyobb a hőtároló képessége, mondta Aszmann Károly építtető. A fa nyílászárók háromrétegű üvegezéssel lettek ellátva. Ahová mégis hőszigetelést kellett beépíteni, ott mindenhol az építész tervek szerint jártak el.

A ház gépészetéről Aszmann úr elmondta, hogy bár a faluban elérhető volt a gázvezeték, de mivel már volt egy pelletkazán, így a gázt végül nem vezették be. A főzéshez félindukciós főzőlapot használnak, a fűtéséről pedig egy pelletkazán és egy vízteres kandalló gondoskodik. Mindkettő egy 1000 literes kombinált puffertartályba dolgozik. Innen kapja a meleg vizet az alacsony hőmérsékletű padlófűtés. A melegvíz-ellátásról a puffertartállyal sorba kötött bojler gondoskodik, amely részben a szuterén levegőjéből veszi el a hőt a meleg víz előállításához.

A temperálásba (hűtésbe) besegítenek még a diófák, melyek közé ékelődik az épület. A fekvőeresz-csatornák lefolyócsöveit terepszint alatt, az épület északi oldalán lévő 25 m3-es csapadékvíz-tárolóba vezették. Innen locsolásra és WC-öblítésre használják fel a vizet. A teraszokról és kerti tetőről összegyűlő víz a zöldfelületen elszivárog.

Aszmann úr szerint a szellőzés rendkívül praktikus, mivel a WC-kagylóból történik a szagelszívás. A ház áramellátására tervben van egy körülbelül 20-25 m2-es napelemes rendszer telepítése a teraszfedés déli oldalára. Az építtető úgy gondolja, hogy ennek nagyobb hasznát vennék, mint egy napkollektornak.

A házról összességében az mondható el Aszmann úr szerint, hogy alapvetően két fő nyugodt mindennapjait szolgálja, amit az anyagi lehetőségekhez képest igyekeztek környezettudatosan felépíteni és belakni.

---