Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Indirekt tárolók

2013/6. lapszám | VGF&HKL online |  13 351 |

Figylem! Ez a cikk 11 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A régi gyakorlat szerint a használati meleg víz előállítását gázzal és elektromos árammal próbálták megoldani. A gázüzemű készülékek alkalmazásánál az egyik fő problémát a füstgázelvezetés jelenti, és számolni kell még az átfolyós rendszerű melegvíz-előállítás hátrányaival: nagy teljesítményigény gázkészülék-oldalról, korlátozott vízmennyiség, kifolyó meleg víz hőmérsékletszabályozás és nem építhető cirkulációs vezeték. A tárolós gázbojlerek részben megoldják az átfolyós gáz-vízmelegítők problémáit, de a füstgázelvezetést ebben az esetben is szükséges megoldani.

Az elektromosan fűtött tárolók működésének feltételei sokkal egyszerűbbek, ellenben hátrányuk a nagy lekötött elektromos energiaigény és a hosszú felfűtési idő.

A legfontosabb jellemzője ezeknek a tárolóknak az acéltartály belső felületén különböző technológiákkal és összetételben felhordott zománcréteg, amely a magnéziumos anódvédelemmel együtt garantálja a vízmelegítők hosszú élettartamát, biztosítja a higiéniai feltételeket. A fenti melegvíz-készítési módok mellett az indirekt tároló alkalmazásával kapjuk a legkomfortosabb megoldást. A meglévő fűtési rendszerhez kapcsolva szinte mindenfajta fűtőberendezéssel összekapcsolható, alternatív energiaalkalmazás is lehetséges (a két csőkígyós kivitelnek köszönhetően), egyenletesen rendelkezésre álló meleg vizet állít elő, és cirkulációs vezeték kiépítésével a távoli csapolók is elérhetők. Az egyértelmű előnyöknek köszönhetően egyre több kazángyártó is indirekt fűtésű tárolót épít kombi kazánjaiba (45-60 literes kivitelben) a komfortos melegvíz-szolgáltatás érdekében.

A legfontosabb jellemzője ezeknek a tárolóknak az acéltartály belső felületén különböző technológiákkal és összetételben felhordott zománcréteg, amely a magné- ziumos anódvédelemmel együtt garantálja a vízmelegítők hosszú élettartamát, biztosítja a higiéniai feltételeket, és teljesíti az ivóvízrendszerre vonatkozó ÁNTSZ előírásokat. Optimális, ha a tartályokon van tisztító nyílás, így ezen keresztül a tartály belsejéből el lehet távolítani a lerakódásokat és a vízkövet, ami hozzájárul az üzemeltetési költségek csökkentéséhez. Az indirekt tárolóknál lényeges szempont lehet a kiegészítő elektromos fűtőbetét vagy annak utólagos beépítési lehetősége. Vegyes tüzelésű kazánról táplált indirekt fűtésű tárolónál a nyári időszakban a melegvíz-készítés (napkollektor hiányában) legegyszerűbben villamos fűtéssel oldható meg. Az elterjedt „villamos csőfűtőbetétek” (melyek közvetlenül vízbe merülnek) használata mellett jelentős a vízkőképződés. Európában egy gyártó alkalmaz egyedülálló „száraz” kerámia fűtőtestrendszert.

Az elektromos fűtőtest nincs közvetlenül a vízbe merítve. Az alkalmazott fűtőtest száraz kerámia, amely a víz felől zárt acélperselybe van bedugva. Ennek köszönhetően a tároló leürítése nélkül cserélhető a fűtőtest.

Kerámia fűtőtest

Az elektromos fűtőtest nincs közvetlenül a vízbe merítve. Az alkalmazott fűtőtest száraz kerámia, amely a víz felől zárt acélperselybe van bedugva. Ennek köszönhetően a tároló leürítése nélkül cserélhető a fűtőtest. Mivel a vízmelegítő tartály és a fűtőegység vízzel érintkező része minden esetben azonos anyagból (acélból) készül, és zománcozott, így nem jön létre galvánelem és elektrokémiai korrózió sem. A vízkőképződés is minimális.

A legtöbb gyártó a fűtőtestet közvetlenül a vízbe meríti, továbbá a fűtőtestet általában a tartály anyagától eltérő anyagból készíti (réz, rozsdamentes acél), ami elindítja az elektrokémiai korróziót. A kerámia fűtőtestrendszer kiválóan alkalmazható kemény és agresszív víztípusok melegítéséhez, és nagymértékben hozzájárul a vízmelegítők hosszú élettartamához.

Újdonságok

Az indirekt fűtésű tárolók kínálata, igazodva a piaci igényekhez, és a növekvő megújuló energiahasználatnak köszönhetően, jelentősen kibővült (igazodva a megújuló energia fajtájához: napenergia, földhő stb.).

  1. A speciális, indirekt vízmelegítők, amelyek napkollektoros vízmelegítő rendszerhez csatlakoztathatók, nagyobb hőcserélővel készülnek, és alternatív felfűtésre is elő vannak készítve (felső hőcserélő, például kazán csatlakoztatására), és sok esetben villamos kiegészítő fűtéssel rendelkeznek. A tárolót hőmérsékletérzékelő hüvellyel szerelik fel a villamos szabályozók érzékelőinek csatlakozásához. Napjainkban már minden egyéb szerelvényt (szivattyúállomás, szabályozó stb.) is a tárolón helyeznek el, így csak a napkollektorokat kell csatlakoztatni.
  2. A különleges kialakításnak köszönhetően hőszivattyúhoz is alkalmas típust fejlesztettek megnövelt hőcserélőfelülettel és igény esetén elektromos pótfűtéssel. Azonban létezik olyan kivitel is, mely a helyiség hőjét (pl. kazánházban keletkező hőfelesleg) felhasználva (beépített hőszivattyúval) állítja elő a használati meleg vizet. Olyan helyeken alkalmazható, ahol a napi felhasználás nem haladja meg a 150-250 litert.
  3. Egy új találmánynak köszönhetően már napelemet direktben a vízmelegítőre kapcsolva is tudunk meleg vizet készíteni. A napelemes szolár rendszerekhez kínált vízmelegítők fűtése történhet váltakozó feszültségről (AC) is, például a 230 V-os elektromos hálózatról, vagy közvetlenül a napelemes rendszer által előállított egyenfeszültségről (DC). A vízmelegítő működése így környezetvédelmi szempontból is „tiszta” meleg vizet szolgáltat a felhasználónak, jelentős költségmegtakarítással együtt.

A napelemről és villamos hálózatról működő vízmelegítő belső hőcserélővel (csőkígyóval) kombinált változatban is létezik a még sokoldalúbb felfűtés érdekében.

Egy nagyon fontos terület a tárolók felhasználásában a „puffer” fűtési tárolóké, melyek ezen írásban nem kaptak helyet, de a fejlődésükre tekintettel igen fontos szerepet játszanak a mai igényeknek megfelelően készülő fűtési rendszerekben.