A használati melegvíz-hőszivattyú, és létjogosultsága
2013/10. lapszám | VGF&HKL online | 7400 |
Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
1981-ben, hatéves koromban voltam először Nyugat-Európában, akkor ez még nagy szó volt. Grazban, a szálláshelyünkön egy kis motelben láttam először használati melegvíz-hőszivattyút, bár akkor nem tudtam, hogy azt látom. Közel egy évtized kellett hozzá, mire rájöttem tanulmányaim során, hogy mit láttam. Egy „hűtőgép”, ami meleg vizet állít elő? Mi ez?
Persze a kétezres évek elején már könnyű volt azonosítani, amikor elindult itthon is a hőszivattyúértékesítés, mármint fűtésre, de nem használati melegvízkészítésre. A közelmúltban jelent meg két hiánypótló könyv, az egyik Reinhard Hoffmann: Hőszivattyús fűtések, a másik pedig Viczai János: Megújuló energiák című műve. Mind a kettő magas műszaki színvonalú, jól olvasható szakmai kiadvány, de egyik sem tesz említést a használati melegvíz-hőszivattyúról, sőt, még a Wikipédia sem.
Gondolta volna a kedves olvasó, hogy a 2012-es évben Magyarországon a villanybojlerpiac nagyságát 115 000 értékesített darab jellemezte? Ez a szám az utolsó 10 évben szinte nem változott. A magyar használati melegvíz-hőszivattyúpiac (ezentúl rövidítem HMV-hőszivattyúra, mert nagyon hosszú szó) viszont maximum 100 darabos volt. Miért? Egyáltalán miért kell ebben az országban HMV-hőszivattyút használni?
Érvek
A villanybojlerek 70%-a vezérelt (anno: éjszakai) áramon működik, tehát a tisztelt tulajdonos 1 kWh áramért fizet 28 Ft-ot. Egy 120 literes tradicionális hengeres villanybojler 2 kW-os teljesítményű fűtőszállal, vezérelt áramon, egy négytagú családban közel 6500 forint havi költséget jelent. Egy HMV-hőszivattyú, ami 250 W összteljesítményű és 120 literes, ugyanolyan igények mellett 1300 Ft-os havidíjjal működik. 75%-kal kisebb energiafelhasználás! Itt ugyanis az villamos energiát hőenergiává alakítjuk át a hőszivattyú elvének alkalmazásával, ahol az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonunk ki, és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítjuk. A hőszivattyú elvileg olyan hűtőgép, melynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítják, közel 3,7-4-es COP értékkel, azaz jóságfokkal.
A hőszivattyúk hatékonyságát egyébként a fajlagos fűtőteljesítménnyel jellemzik. Az egységnyi hasznosított hőenergia leadására felhasznált külső munka nagysága dimenzió nélküli mennyiség, csak ekkor felhasználjuk a külső levegő hőmérsékletét, amit külső -5 °C-ig használni tudunk, ennél alacsonyabb külső hőmérsékletnél fűtőszál készíti el a meleg vizet.
A hőszivattyúrész minden esetben a tároló fölött helyezkedik el. A levegőutánpótlást lehetőleg külső térből vagy olyan belső térből végezzük, amit nem kell utólagosan fűteni. Egy 120 literes hőszivattyúnak óránként 150 m³ levegőre van szüksége. Tiszta levegőre üzemi konyha szóba sem jöhet, a pékség pedig azért nem jó, mert kiszárítja a kiflit és a kenyeret.
A maximális beszívási és elvezetési hossz 10+10 méter lehet. A kompresszorok mérete 250 W 150 literes űrtartalomig, efelett 600-900 W is lehet a nagyobb, álló űrtartalmaknál.
A hőcserélő a tároló külső palástjára van feltekerve, ahol a kondenzáció létrejön, azaz a gáz halmazállapotból folyékony halmazállapot jön létre izobár állapotban.
4 db NTC szonda figyeli a folyadék, a gáz és a beszívott külső levegő hőmérsékletét. Az intelligens hőszivattyú öntanuló funkcióval rendelkezik, ami azt jelenti, hogy kéthetente újratanulja, hogy a végfelhasználó mikor használta a berendezést, és a hőszivattyú csak azokra az időkre próbálja a teljes űrtartalmat felfűteni. Ezzel a funkcióval is közel 10%-os megtakarítást érhetünk el. A komfortérzet növelhető a napi és heti programozással is.
Termodinamikai kör
Mustra
Fizikai kialakításukat tekintve a HMV-hőszivattyúk 150 literig fali, 200 litertől fölfelé pedig álló változatban kaphatók. A felfűtési idejüket nézve lassabbak, mint a villanybojlerek (közel 5 óra). Legújabb változatuk a split rendszer, ahol a hőszivattyúrész (ami ugyanúgy néz ki, mint egy légkondicionáló kültérije) a külső térben helyezkedik el, a falra szerelve.
A berendezéshez évenkénti karbantartása szükséges, és kizárólag garanciális szakszervizzel üzemeltessük be, ha a termékre garanciát is akarunk kapni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a végfelhasználók nem nagyon kérik a karbantartást, ami azt is jelenti, hogy a termékek kifogástalanul működnek.
Az első darabok a forgalomban itthon 4-5 évvel ezelőtt jelentek meg, de az érdeklődés most ugyanabban a fázisban van, mint tíz évvel ezelőtt a kondenzációs gázkészülék-technológia. Az első fecskék már itt vannak, de legalább további öt év szükséges, hogy maga a teljes épületgépész szakma megismerje, és további 5-10 év ahhoz, hogy az átlag laikus végfelhasználó is be tudja azonosítani.
Évenként közel 50 000 Ft takarítható meg ezzel a termékkel, három és fél év alatt térül meg – ha nem lesz további rezsicsökkentés (ne legyen, könyörgöm!!!). Ha ennek nincs létjogosultsága, akkor minek van?
