Kazánprojekt 2.0
2013/10. lapszám | VGF&HKL online | 2870 |
Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Közel két éve indította útjának a kormány kazánprogramját, amiről akkoriban hírt is adtunk. Idén tavaszra fejeződött be a harmadik ütem, az utolsó etapban több mint 500 település önkormányzatában cserélték le a gázkazánokat vegyes tüzelésű biomasszakazánokra, aprítékológépekre. A nyertes pályázók viszonylag elégedettek, de a cserékhez a legtöbb esetben nem társult sem nyílászárócsere, sem szigetelés felújítás – bár ez még mindig szimpatikusabb, mintha fordítva történt volna.
A program alapjai
A mező- és erdőgazdasági melléktermékek, valamint egyéb szilárd hulladékok – szántóföldi melléktermékek, gyümölcsösökben és szőlőkben képződő nyesedékek – nagy mennyiségben állnak rendelkezésre Magyarországon, és a mezőgazdasági, belvízelvezetési, földút-karbantartási munkák során ezek a tüzelőnek alkalmas anyagok jelentkeznek melléktermékként. Ez szolgált a bio- és megújuló energiafelhasználási program ötletének alapjául. A közfoglalkoztatók a program keretében energianövényeket telepítettek, majd közösségi létesítmények, például hivatali épületek, iskolák és óvodák gázüzemű fűtési rendszerét alakították át biomasszatüzelésű kazánok segítségével.
Nagy érdeklődés
A program iránt már 2011-ben nagy érdeklődés mutatkozott, a kedvezményezett önkormányzatok visszajelzése szerint ugyanis a környezettudatos fűtési technológiára való áttérés jótékony hatást gyakorol a települések gazdálkodására. Akkor az ún. „kazánprogram” eredményeként 13 megye 80 településén 116 kazánt és 26 aprítógépet helyeztek üzembe, továbbá 82 tüzelőanyag tárolására alkalmas helyiséget alakítottak ki. A beruházás 434,1 millió Ft-ból, százszázalékos állami támogatással valósult meg, és 388 fő részére biztosított közfoglalkoztatás keretében munkát.
A Belügyminisztérium mindezt figyelembe véve 2012-ben ismét a program meghirdetése mellett döntött, amihez további 627 település csatlakozott. A támogatás fedezte a biomasszakazánok üzembe helyezésének költségeit, a szükséges tervek, hatósági engedélyek elkészítésének díjait, a legfeljebb 100 kW teljesítményű kazánok, a faapríték előállításához szükséges aprítógépek beszerzését, a faapríték tárolásához megfelelő tárolóhelyek kialakítását, valamint a programhoz kapcsolódó közfoglalkoztatás költségeit is.
Feltétel volt a már meglévő szekunder körök felhasználása, hogy a beruházások önkormányzati tulajdonú épületben valósuljanak meg, továbbá az önkormányzatoknak együtt kellett működniük az aprítógépek használatában – ez 3-4 település összefogását jelenti –, és vállalniuk kellett a monitoring rendszert. A program 1019 kazán megvásárlására adott lehetőséget, és 1373 közfoglalkoztatott számára biztosít egy éves időtartamú munkát.
Elégedett önkormányzatok
A legtöbb település csak a pályázat legutolsó, harmadik szakaszában kapcsolódott be a projektbe, és emiatt részletes és forintban mérhető megtakarításuk sokaknak még nincs, ám az április-májusi havazások elősegítették a rendszerek idő előtti kipróbálást. A megkérdezett, az érintett települések polgármesterei és projektfelelősei bizakodók.
Tavalyi cikkünkben néhány megkérdezett önkormányzat még nem tudott beszámolni tapasztalatokról és megtakarításokról, de egy év után már vannak levonható konzekvenciák. Mátramindszenten 2011-ben pályáztak, és a következő évben nyertek el 2,4 millió forintot kettő darab kazánra. Az önkormányzat egy Vitalino márkájú biomasszakazánt vásárolt, amelyre 2 év garanciát vállalt a kazánt bekötő cég. Horváth János polgármester lapunknak elmondta, hogy a két kazánt a Polgármesteri Hivatalba és Védőnői Szakszolgálat épületébe szerelték be. Korábban gázfűtés volt mindkét helyen, folytatta a polgármester, majd hozzátette, hogy az akkori gázszámla átlagosan 200 ezer forint volt összesen.
A két új kazán áprilistól működik, és havonta átlagosan 120 ezer forintot takarítottak meg. A pályázat során a település két közmunkás alkalmazására kapott pénzt egy évig, akik az a kazánokhoz szükséges aprítékokat állítják elő. A település idén újra pályázott, hogy a korábbi két közmunkást foglalkoztatni tudják még egy évig. A polgármester szerint ez egy jelentős megtakarítás és segítség nekik, így ők maximálisan elégedettek a pályázattal, ráadásul a rendszer nem csak megtakarít, hanem új és korszerű is, és nem kell bajlódni vele.
Van, aki kétszer nyert
Nyírbogád kétszer szerepelt a pályázaton, 2011-ben és 2012-ben. Pál Barnabás projektért felelős szakember a VGF-nek elmondta, hogy először 2011 novemberében pályáztak, akkor 3,2 millió forintot nyertek el, majd a következő ütemben, 2012 novemberében újabb 8 millió forintot sikerült nyerniük. Az első körben ebből a pénzből a település egy aprítékológépet vásárolt, amihez tárolót építettek, és vásároltak egy Kalor márkájú vegyes tüzelésű kazánt.
Nyírbogádon az önkormányzati épületben található a könyvtár, egy előadóterem, és az önkormányzathoz az iskola is. A második ütemben lecserélték az önkormányzati épületben a gázfűtést, és beszerelték a 120 kW-os és több mint 4 millió forintba kerülő vegyes tüzelésű kazánt.
Pál Barnabás elmondta, hogy a kazánpályázattal párhuzamosan zajlott egy mezőgazdasági pályázat, amely a földutak tisztítását célozta meg. Ennek keretében egy MTZ traktort nyertek el, amivel a földutakon és az erdőben fellelhető nyesedékágakat szállítják a tárolókba, amik szárítás után az kerülnek az aprítékológépbe, majd eltüzelik a kazánban.
A májusi cudarabb hőmérsékletek kapcsán Pál úr megosztott néhány tapasztalatot. Az iskolánál például egy téli fűtött napon 60 ezer forint ment el gázfűtésre, most ennek a 30-40%-át meg tudják spórolni. A pályázaton kívül Nyírbogádon volt pénz lecserélni a kazánokat az összes önkormányzati tulajdonban lévő épületben, ennek következtében a település sokat tud ezzel fogni. A projektvezető meglátásai szerint most kevesebből meg tudják oldani a fűtést, emellett munkát adnak embereknek, akik összeszedik és behordják a gallyakat. Ennek ellenére lenne még mit javítani és felújítani, ugyanis az iskolánál sokkal több pénzt lehetne megspórolni, hogy ha lecserélnék a nyílászárókat, és újraszigetelnék az épületet.
