Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Társadalmi felelősség-vállalás

2013/9. lapszám | Benécs József |  4417 |

Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Ez a fogalom is elhangzott az elsők között, miközben hallgattuk az EWS Hőszabályzó rendszer általános ismertetését. Sok minden más műszaki, érdekes és izgalmas jellemző mellett ezt a fogalmat szeretném kicsit körbejárni.Az ismertetett rendszer működését egy „reaktor” névre keresztelt ionizációs kazán képezi, amely működésének ismertetéséről eltekintek, elegendő annyit tudni a jelen esetben, hogy villamos energiát alakít át hővé, 94-97% hatásfokkal, amely értéket több autentikus mérés és az épületgépész szakmában neves szakember igazolt.

Az ismertető összejövetelen elhangzott, hogy a termék alkalmas a forgalmazásra, az értékesítésre vonatkozó előírásokat teljesíti. Használata biztonságos, a fenti fizikai jellemző ismeretében a vásárló azt kapja, amit ígértek neki. Valóban azt kapta, amit ígértek neki? Szabad-e egyáltalán ígéretet tenni? A fejlesztő, aki egyben gyártó és forgalmazó, a társadalmi felelősségvállalás megfogalmazásával egyidőben az alacsony környezetterhelést, CO2-kibocsátást említette meg. Ez az a pont, ahol szeretnék csatlakozni a hozzászólókhoz.

A rendeletek, legyenek azok helyi, régiós vagy akár EU-rendeletek, direktívák, azért készülnek, hogy legyen lehetősége mindenkinek a saját elképzeléseit, tevékenységét, gondolkodását valamely közös, nemesebb célnak megfelelően alakítani, igazodni olyan érdekekhez, amelyek nagyobb társadalmi csoportok elképzelését, jövőképét irányozzák elő. Szeretnék hivatkozni a 91/2002 EK direktíva folyományaként megszületett, a hazai épületeink energiahatékonyságát biztosító 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletre, az abban foglaltakra. Részletes ismertetés helyett bemutatom az egyes energiahordozók átszámítására közreadott táblázatot (1. táblázat).

Ahogyan fent megemlítésre került, az EWS ionkazán villamos energiát hasznosít hőtermelés érdekében. Ebben az esetben a lakások és/vagy épületek energetikai besorolásának számítása közben a fenti táblázat első sorában feltüntetett 2,5-ös szorzót kell alkalmazni, amit a szakmabeliek büntetőszorzónak is neveznek. Ennek a számadatnak az értékeléséhez vessünk egy pillantást akár a távhő, akár a földgáz tényezőjére is. Egyértelmű a drasztikus különbség.

A címben idézett „társadalmi felelősségvállalás” alapján kötelességem megemlíteni, hogy a nevezett ionkazán széleskörű alkalmazásának nincs reaális, józan megfontolásokon alapuló forgalmazási lehetősége. Anélkül, hogy megkérdőjeleznénk a működőképességét, ki kell jelenteni, hogy kifejezetten környezetkárosító, magas környezetterheléssel járó berendezésről beszélünk. „Természetes” (hangzott el a tájékoztató alkalmával), hogy lesznek olyan speciális esetek, ahol mint egyedüli jó megoldás, az EWS ionkazán problémamentesen alkalmazható lesz. Sajnos én ilyen helyzetet nem találtam. Bizonyára a lehetséges előitéleteim korlátoztak ebben.

Mi az oka, hogy büntetőszorzóval kerül számításba vételre a villamos energia, mint fűtési energiahordozó? A hazai villamosenergia-termelés és -ellátás különböző erőművekből származik, amelyek többnyire magas CO2-kibocsátásukkal terhelik Földünk levegőjét (kivétel a paksi atomerőmű). Az energiahordzók által kémiai úton tárolt energiát veszteségesen tudjuk átalakítani először hővé, majd villamos energiává, de a termelés helyétől a felhasználásig szintén veszteségek mellett tudjuk szállítani (magas feszültségű távvezetékek, transzformátorok). Ezeknek a veszteségeknek a „pótlására” felhasznált energeihordozók elégetése közben szintén ÜHG-k (üvegházhatású gázok) szabadulnak fel. Általánosan elmondható, a rendelkezésre álló energiahordozók 100% energiatartalmának csak mintegy 30%-a jut el a felhasználás helyére, például az EWS ionkazán működtetésére.

Így már érthető, hogy a fent hivatkozott hazai és EK rendeletek az épületeink energiafelhasználásának értékelésénél olyan szabályozókat határoznak meg, amelyek megnehezítik vagy kizárják a magas környezetterheléssel járó „energiahordozók” (nevezzük inkább fűtési energiaellátásnak) alkalmazását.

Nem utolsósorban arra hívom fel a figyelmet, hogy ha valaki mégis a villamos energia közvetlen fűtési alkalmazására adná a fejét, akkor a fentiekben említett ev= 2,5 primerenergia-átalakítási tényező miatt az épület energiaveszteségét kell a töredékére csökkentenie. Egészen pontasan a felére, harmadára, vastag hőszigetelésekkel és jól hőszigetelő nyílászárókkal. Az EWS ionkazán közvetlen villamos energia termikus hasznosítása miatt az ilyen energiahatékony (kevés energiaveszteséget megvalósító) épületet mégsem lehet sem B, sem A kategóriába besorolni, legfeljebb a C tervezési értékeknek megfelelőbe, holott egy gázkazán vagy valamely más hőtermelő esetén akár A+ besorolást is kaphatna. Ezért az alacsony energiaigényű és passzívházak említése a lehetséges alkalmazási területek között a prospektus ajánlása alapján egyszerűen kizárt, lehetetlen, értelmetlen.

Végezetül a fejlesztő (forgalmazó) azon javaslatát szeretném kifogásolni, hogy a napenergia-hasznosítás villamosenergia-termelésre (napelem) megoldja a fenti problémát. Ezt az indoklást csak abban az esetben tudom elfogadni, ha a közel 1 millió Ft-os ionkazán bekerülési költségében benne foglaltatik a szükséges napelemek ára is. Ez utóbbi pedig még sajnos nem lehetséges. Egy átlagosnak nevezhető, 100 m² hasznos alapterületű családi ház esetében a fent említett rendelet grafikonjainak alkalmazásával 8 kW hőveszteséget előirányozva legalább további 6 millió Ft költséggel kell számolni a napelemek miatt. Tegyük gyorsan hozzá, az eddigi hátrányok előnyökké kovácsolódnak, ugyanis a mindösszesen 7 millió Ft értékű ionkazán és napelemmező együttes beépítése után biztosan a legkedvezőbb A+ besorolást fogja megkapni az épületünk, mivel a megújuló energia primerenergia-átalakítási tényezőjének értéke ev = 0,00 (lásd a tábázat). Vannak, akik teljesen jogosan azonnal megemlítik majd az ár-érték arány fogalmát, de ennek megítélését a Tisztelt Olvasóra bízom. Ráadásul az én számításom valahogy nem esik egybe a forgalmazó honlapján található számokkal. Valamelyikünk téved, de nagyon!

Ionkazán