A rezsicsökkentés hatásai
2013/9. lapszám | Szilágyi Zsombor | 3625 |
Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A kormány elhatározta a háztartási rezsiköltségek csökkentését, és az energiahordozók árának második csökkentése is megtörtént már. Cikkünkben most csak a háztartási földgáz ár csökkentés hatásait elemezzük. 2013. április 30-án 3,292 millió háztartási vezetékes gázfelhasználó volt az országban, közülük 2,59 milliónál 20 m³/h-nál nagyobb gázmérő volt felszerelve. A háztartások földgázfogyasztása 2012-ben összesen 3,299 millió m³ volt, az ország gázigényének 33%-a. Az átlagos éves háztartási gázfogyasztás 999 m³ volt, csökkenő tendenciát mutatva.
Rezsicsökkentés: nagyon jelentős hatások
A háztartási gázfogyasztók havi költségei azonnal csökkentek. A KSH 2010. évi adatai szerint az egy főre jutó kiadás 759 ezer forint volt, és ennek 6,5%-a a vezetékes gázfogyasztás. Ennek 20%-os csökkentése évi 10 ezer forintot jelent. Természetesen vannak olyan háztartások, ahol ennél sokkal kisebb a megtakarítás, például a csak egy tűzhelyet üzemeltető, távfűtéses lakások, ahol az éves megtakarítás átlagosan 4500 forint, viszont a nagy lakásokban, a gázt fűtésre, melegvíz-előállításra és főzésre is használóknál akár évi 100 ezer forint is lehet. A lakossági hitelállomány 2012 végén 7200 milliárd forint volt. Ennek lényeges mérséklésében a rezsicsökkentés rövid időn belül nagy szerepet nem fog kapni.
A gázellátó rendszer főbb elemeit szállítói, elosztói és tárolói engedélyes vállalkozások üzemeltetik. A szolgáltatásaikért a kereskedők, az egyetemes szolgáltatók, de végső soron a fogyasztók rendszerhasználati díjat fizetnek, amelyet hatóság állapít meg. A hatósági rendszerhasználati díjakat a rezsicsökkentés alkalmával a lakossági fogyasztók részére mérsékelték. A rendszerüzemeltetők a csökkenő rendszerhasználati díjbevételük miatt visszafogják, elhalasztják a gázellátó rendszer-felújításokat, a hálózatfejlesztést minimális szintre csökkentik. A műszaki rendszer avulása gyorsul, az ellátásbiztonság sem erősödik.
Veszteség, cégkivonulás. Az egyetemes szolgáltatók földgázbeszerzési kontingensét és a beszerzési árat a kormány negyedévente határozza meg, törekedve arra, hogy az egyetemes szolgáltatás költségei a fogyasztói árban megtérüljenek. Az egyetemes szolgáltatók költségeinek hatósági elismerése állandó viták forrása, és a szolgáltatók tartósan veszteséges állapotban vannak. Meg kell azt jegyezni, hogy minden egyetemes szolgáltatónak van cégcsoporton belül szabadpiaci kereskedő és elosztóhálózat-üzemeltető vállalkozása is, de természetesen egyik cégcsoport sem kényszeríthető arra, hogy a társaságai között keresztfinanszírozást működtessen. 2012-ben:
- nem kapcsoltak be újabb települést a gázellátásba (egy települést állítottak át pébéről földgázra),
- jelentéktelen hosszban épült új elosztó vezeték,
- az új fogyasztó-bekapcsolás alig érte el a 20 ezret, ami sokévi minimum szint.
Folyik a legnagyobb föld alatti gáztároló és a legnagyobb földgázkereskedő átvétele az állami tulajdonú MVM-be. Ugyanakkor a kormány előszerződést kötött a stratégiai tárolóban lévő MOL tulajdonhányad megvásárlására, ezzel más piaci szerelőket elzárt ettől az üzlettől. Már két nagy, külföldi tulajdonban lévő cég tárgyal a kormánnyal a magyarországi gázszolgáltatási és elosztóhálózat-üzemeltetési tevékenység megszüntetéséről, átadásáról, a veszteségei miatt. Az ország területének 60%-áról van szó.
Mintegy 50 ezer háztartási fogyasztó szabadpiaci ellátásban részesül. Ezek a fogyasztók a hatósági lakossági gázár alatt kapják a gázt, különböző kapcsolt szolgáltatásokért cserébe. Ezek a fogyasztók is csökkentett rendszerhasználati díjat fizetnek. A program a rezsicsökkentés hatására várhatóan leáll, mert a hatósági árnál olcsóbb gázszolgáltatást nem lehet tartósan fenntartani. A rendszerüzemeltetők olyan további feladatokat kaptak a szociális közműtörvény rendelkezései szerint, amelyek költségeit nem lehet másra áthárítani vagy -számlázni. Fizetni kell a rendszerüzemeltetőnek vezetékes közműadót is.
Jelentős hatások
Az ország rendelkezésére álló földgázforrások alapvetően három helyről származnak: orosz import, hazai termelés, import Ausztria felől. A három forrás mennyisége, ára, vásárlási feltételei lényegesen eltérnek egymástól. Tartósan a legolcsóbb forrásnak látszik az Ausztria felől érkező gáz. Biztonsági tartalékként föld alatti gáztárolóban van 1,2 milliárd m³ földgáz, amelyet kimondottan a lakosság ellátásra tartanak fenn, súlyos beszállítási gondok esetén. Tulajdonképpen nem önálló gázforrás a földgáztőzsde, de mégis lényeges eleme a földgázpiacnak, mert itt kel el a felesleges gáz és kapacitás legnagyobb része, valódi, szabadpiaci áron. A rezsicsökkentés után a lakossági ellátást minden kereskedő és az egyetemes szolgáltató is a legolcsóbb gázforrásból akarja biztosítani, de nem biztos, hogy hozzáfér a legolcsóbb forráshoz. Nőhet a gázfogyasztás, a fogyasztóknál mérséklődnek a gáztakarékossági intézkedések és beruházások. A gázfogyasztás növekedése alapvetően jó az import gázszerződések átvételi kötelezettsége teljesítése, a rendszerhasználati díjbevételek emelkedése szempontjából. Gyors és jelentős változás azért nem várható.
Az EU 2020-ig meghirdetett 20+20+20 becenevű programja (amely többek között 2020-ig 20% megújuló energiaforrás-használatot tartalmaz, valamint 20% primer energiahordozó felhasználás-csökkentést) magyarországi vállalásai veszélybe kerülhetnek, az olcsóbb gáz a megtakarítási és energiahordozócserét célzó beruházások mutatóit rontja, akár a banki hitelezhetőség elvesztéséig is.
A lakosság fizetési késedelme igen jelentős. A késedelmes fizetés, hátralék egyre több fogyasztót érint. Hátralékos lakossági fogyasztó 2012. aug. 31-én: 882 ezer, hátralékos nem lakossági fogyasztó 72 ezer (NFM adatok). A lakossági kintlévőség 2012. aug. 31-én: 30,9 milliárd Ft, a nem lakossági kintlévőség 31,5 milliárd Ft (NFM adatok). Ennek pótlására a gázszolgáltató bankhitelt kénytelen felvenni, ami tovább növeli a költségeit. Remélhetjük, hogy a rezsicsökkentés hatására a hátralékos fogyasztószám csökkenni fog, és a kintlévőség is mérséklődik.
A háztartási fogyasztók száma 2012-ben és 2013-ban is csökkent: MEKH adatok: 2011. dec. 31-én: 3,321 millió, 2012. aug. 31-én: 3,315 millió, 2012. dec. 31-én: 3,301 millió, 2013. ápr. 30-án 3,292 millió volt. A fogyasztóvesztés okai:
- a fogyasztó képtelen kifizetni a gázszámlát, és 60 nap tartozás után megindul a kikapcsolás (a fogyasztóvesztés kb. 65%-a),
- a fogyasztónál bebizonyosodik a szabálytalan vételezés, a gázlopás (a fogyasztóvesztés mintegy 30%-a), aminek következménye lehet a kikapcsolás,
- a fogyasztó maga kéri a gázellátás megszüntetését, mert másik tüzelőanyagra (szénre, fára) állt át (kb. 5%). Kevesebb fogyasztó kevesebb gázt fogyaszt, kevesebb rendszerhasználati díjat fizet, a gázellátó rendszer mérete pedig nem változik, a működtetés költségei pedig legalább az infláció mértékében növekednek. Ugyanakkor reméljük, hogy a fogyasztóvesztés üteme lelassul a rezsicsökkentés hatására.
További hatások
Az Európai Parlament ismét foglakozik a magyar rezsicsökkentéssel, mint a piac autonomitásával ellentétes beavatkozással. Az EU intézkedéseinek hatása ma még nem mérhető fel. A hazai földgáztőzsde gyakorlatilag nem működik, mert nincsen piacra vihető olcsó gázforrás. Megváltozhat ez a helyzet, ha az E.ON üzletrészek megvásárlása után az MVM tőzsdére viszi szabad gázforrásait. Várhatóan mérséklődik a szén- vagy fatüzelésre átálló háztartások száma, ezzel a téli légszennyezés (szmog) veszélye is csökkenhet.
Három hír
1. Vlagyimir Putyin július 1-én, Moszkvában, a gázexportáló országok vezetőinek értekezletén jogtalannak minősítette az Európai Unió harmadik energiacsomagját, amely többek között a földgázpiacok teljes liberalizációját tekinti célnak. Putyin szerint az érdekeiket az olajárbázisú földgázárazás tükrözi legmegfelelőbben, amihez szükséges a hatósági földgázár-rendszer.
2. Romániában július 1-től 8%-kal emelkedett a lakossági (hatósági) gázár. Az intézkedés része annak a programnak, amely 2018-ig a lakossági földgázárakat teljesen piaci árrá alakítja. A programot Románia az EU-ba belépéskor fogadta el.
3. A magyar kormány mentesíti a földgázfogyasztókat a fogyasztói gázberendezések ötévente kötelező műszaki-biztonsági felülvizsgálatának költségeitől, ezt a költséget a gázszolgáltatónak kell állnia. Ha a kötelezettséget a fogyasztók maradéktalanul teljesítik, akkor évente 660 ezer felülvizsgálatra kerül sor, ami ma egyenként mintegy 20 ezer forint költséget jelent. A szolgáltatók éves terhe tehát kb. 13 milliárd forint lehet. A hírek kapcsán felmerül a kérdés, hogy mi, magyarok melyik úton járunk?
