A kód neve IP
2014/4. lapszám | VGF&HKL online | 7174 |
Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az IP védettség fogalmával mindannyian találkoztunk már, és valószínűleg néhány jellemző jelölés jelentésével is mindenki tisztában van, mégis úgy gondoljuk, hogy nem árt, ha néhány gondolat erejéig átismételjük a tudnivalókat.
Az IP besorolást az MSZ EN 60529:2001 – Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok (IEC 529:1989) szabvány írja le, melynek tárgya a villamos be- rendezés burkolata által nyújtott védelmek meghatározása.
- A személyek védelme a burkolaton belüli veszélyes részek érintésével szemben,
- a burkolaton belüli berendezés védelme a szilárd testek behatolásával szemben,
- a burkolaton belüli részek védelme a behatoló víz ellen.
A szabvány ezenkívül még foglalkozik a védettségi fokozatok jelölésével, az egyes fokozatok jelölésével, és azon vizsgálatok elvégzésével, amelyek burkolatok szabvány szerinti megfelelőségét hivatottak igazolni. Ez utóbbival most nem foglalkozunk.
Pár fogalmat tisztázzunk
Burkolat: a gyártmánynak az a része, amely véd bizonyos hatások ellen, és bármely irányból védelmet nyújt a közvetlen érintés ellen. A védelem kölcsönös, a berendezést a külső hatásoktól, illetve a személyeket, állatokat a veszélyes részek érintésétől. Mi ellen véd a burkolat? A teljesség igénye nélkül: mechanikai ütések, korrózió, folyadékok, gombák, férgek, napsugárzás, fagy, nedvesség, robbanásveszélyes közeg stb.
Védettségi fokozat: a burkolat által nyújtott védelem értéke, amelyet a szabvány szerinti vizsgálati módszerekkel igazoltak.
IP-kód: kódolási rendszer a burkolat által nyújtott védettség mértékének a jellemzésére, tájékoztatás céljából. (Veszélyes részek érintésének megakadályozása, szilárd testek behatolása ellen, víz behatolása ellen.)
Nézzük, mi mit jelent
IP: I - ingress (behatolás), P - protection (védelem), vagyis IP: behatolás elleni védelem.
Az első számjegy a veszélyes részek érintése elleni vagy a szilárd idegen testek ellen való védettség szabvány szerinti fokozatát jelöli. Attól függően lehet a jelentését megfogalmazni, hogy a védettséget a gyártmány, vagy a személyek szempontjából vizsgáljuk (2. táblázat).
A második számjegy a víz behatolása elleni védettség szabvány szerinti fokozatát jelenti (3. táblázat). Megjegyezendő, hogy az első és második számjegyek egyike helyett X is állhat (bizonyos esetekben mindkettő helyén is – XX). Ebben az esetben a hangsúly a számmal megadott fokozaton van, a másiknak vagy nincs jelentősége, vagy a kiegészítő betűk által van megadva.
Első kiegészítő betű – nem kötelező: veszélyes részek érinthetőségére utal. Akkor használják, ha 1) a számjegyek valamelyike X, 2) a veszélyes részek érintés elleni védelme lényegesen nagyobb, mint amire az első számjegyből következtetni lehet.
A: A kéz hátával való érintés ellen védett (50 mm átmérőjű gömb és a veszélyes rész között megfelelő légköz legyen).
B: Ujjal való érintés ellen védett (12 mm átmérőjű, 80 mm hosszú, ízelt tapintóujj és a veszélyes rész között megfelelő légköz legyen).
C: Szerszámmal való érintés ellen védett (2,5 mm átmérőjű, 100 mm hosszú tapintóeszköz és a veszélyes rész között megfelelő légköz legyen).
D: Huzallal való érintés ellen védett (1 mm átmérőjű, 100 mm hosszú tapintóeszköz és a veszélyes rész között megfelelő légköz legyen). Második kiegészítő betű – nem kötelező: kiegészítő tájékoztatás. Például: H: nagyfeszültségű gyártmány, vagy W: meghatározott időjárási körülmények közötti használatra alkalmas. S,
M: a behatolt víz káros hatására vizsgálva, hogy az eszköz forgórészei mozgásban vannak-e vagy sem. Amennyiben sem M, sem S betű nincsen, az azt jelenti, hogy a védettségi fokozat független attól, hogy a gyártmány részei mozognak-e vagy sem.
Néhány gyakran használt IP kód:
IP2X: elosztók minimális IP védettsége, nem villamos kapcsolótérben. 12,5 mm-nél nagyobb tárgy nem hatolhat be. Tipikus példa az X-re. Nem érdekes, hogy egy fedett térben lévő elosztó ellenáll-e az esőnek, amikor normál üzemi körülmények között úgysem éri víz. (Bár láttunk már szinti elosztót, amelynek az ajtaját az előtte futó 100-as tűzivízvezetéktől nem lehetett kinyitni.) Tipikus példája az IP2X nem tartásának az üres tömszelencék le nem zárása. Egy egérke elég nagy zárlatot tud okozni. Továbbá kivitelezőknek ajánlott ellenőrizni, hogy a tervezők mit fabrikálnak az elosztók egyvonalas terveinek fedlapjaira. Van, hogy ráirkálnak mindenféle IP54-et, amit úgysem tartanak be, mivel felesleges.
IP34: 2,5 mm-es tárgy behatolása és fröcscsenő víz ellen védett. MSZ 1600:4 szerinti nedves helyiségekben elhelyezett szerelési anyagok, háztartási készülékek, tokozások, lámpatestek minimális védettsége. EBF, ÉV vizsgálatnál régi épületekben jól jön, ha emlékszünk rá.
IPX4: fröccsenő víz ellen védett szerelvények, gyártmányok. Fürdőhelyiségek I-es sávjában elhelyezett villamos szerkezetek minimális IP védettsége.
IPX5: vízsugár ellen védett gyártmány. Tisztítási célból vízsugárnak kitett szerkezetek minimális védettségi fokozata.
IPX7: időszakos vízbemerítés ellen védett villamos gyártmányok. Tipikus alkalmazási hely fürdőhelyiségek 0-s sávja (fürdőkád, zuhanytálca belső része).
