Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

A Gellért fürdő

2014/4. lapszám | VGF&HKL online |  5388 |

Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Budapesti gyógyfürdőkről szóló sorozatunk utolsó, záró részében a Gellért gyógyfürdőt és annak gépészetét mutatjuk be.

A fürdő XX. századi története

1894-ben, a Ferenc József-híd építésekor az addigi fürdőt lebontották, majd 1901-ben a fővárosi közgyűlés elhatározta, hogy kisajátítja a Sárosfürdő-forrást és a hozzá tartozó telket. A fürdő és a szálloda felépítésnek terve Budapest fürdővárosi koncepciójának része volt. A Gellért Hotel és Gyógyfürdő 1912-1918-ban épült szecessziós stílusban. Az építkezésen orosz hadifoglyok is dolgoztak az első világháború utolsó évében.

A megépítés után hamar igen népszerű hellyé vált a Gellért, és a két világháború között számos exkluzív vendég is megfordult a szálló falai között: itt töltötte mézesheteit Julianna holland királynő és az Európát meglátogató dúsgazdag maharadzsa, Rabindranáth Tagore. A későbbiekben fürdő híres látogatói között tartották számon Yehudi Menuhint és Richard Nixont.

1945-ben az épület és berendezése Budapest ostroma idején súlyos károkat szenvedett. A szobák egy részét 1945-ben helyreállították, de az épület Dunára néző részét csak 1961-ben, a teljes modernizáció pedig csak 1980-ra fejeződött be.

Kuriózum: hullám-strandfürdő

Az akkori Európában is kuriózumnak számító hullám-strandfürdőt 1926-27-ben építették az épülethez, a fürdő korábbi parkjának területén. Ezt 1934-ben pezsgőfürdővel bővítették. A pezsgőfürdő az úszómedence ólomlemezzel szigetelt harmadában helyezkedett el, és 84 darab speciális fúvófej pezsegtette a vizet. A befúvást egy 14 lóerős motorral meghajtott légkompresszor végezte, a fúvófejek között színes világítótestek sejtelemes fénnyel árasztották el a medence vizét.

A fürdőnek otthont adó épület

A fürdő épülete Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor tervei alapján épült. Az épületegyüttes késő szecessziós alkotás, kupolái barokkos vonalvezetésűek. A színes mozaikokkal burkolt előcsarnokból a karzatos, 74 méter hosszú és 11 méter széles, színes üvegtetővel fedett központi csarnokba juthatunk. Merőlegesen a fogadócsarnokra helyezkedik el a fürdő uszodája, melynek tetőszerkezete mozgatható. Az úszómedence fölött karzat található, többek között innen közelíthető meg a büfé és a szabadtéri medencék.

Az úszómedence két oldalán a folyosó található, ahonnan kis hajóablakokon keresztül látható a medence. Hasonlóan a Széchenyi gyógyfürdőhöz, a Gellért is tükrös szerkezetű, és a bal és jobb szárny hasonló kiképzésű, csak itt a felosztás a férfi és női részlegre vonatkozott, míg a fürdő két évvel ezelőtt meg nem szüntette a szeparációt.

A fedett úszómedence vonalában helyezkedik el a kültéri hullámfürdő-medence, egy szinttel magasabban pedig található egy kültéri meleg vizes medence, pezsegtetőkkel, valamint egy kültéri szauna. A kabinos és szekrényes öltözők az épületet lezáró félkörívben találhatók. Az épületben a számos átjáró és lépcső miatt viszonylag nehéz eligazodni. A Gellért kertje és szobrai az első világháború után készültek el. A fürdő átfogó felújítása 2007 januárja és 2008 áprilisa között zajlott, melynek során megőrizték a fürdő eredeti berendezéseit és stílusát, így a Zsolnay-mozaikokat, a márványoszlopokat, az üvegeket és a szobrokat.

A fürdő korai története

II. András a 13. században gyógyítókórházat és fürdőt hozott létre. A török időben egy Acsik ilidzse nevű fürdő állt a mai Gellért fürdő helyén, melyről úti feljegyzésekben is megemlékeznek. Buda visszafoglalása után a fürdő I. Lipót háziorvosának tulajdonába került, melyet fia, Wartenbergi Illmer Károly 1718-ban eladott Buda városának. A fürdőt magyarul Sárosfürdőnek nevezték a medencék fenekén leülepedett és a forrásvízzel együtt feltörő finom forrásiszap miatt. Német neve Blocksbad volt ebben az időben, mely a Gellérthegy német nevére vezethető vissza. 1809-ben Sagits István, majd Koischor Szilárd tulajdonába került az egyszerű, egyemeletes, pajtaszerű épület. A XIX.század második felében a Sáros fürdőt Buda és Pest lakói, a szomszédos mezővárosok és falvak lakói látogatták.

 A fürdő vízellátása

Először a fürdő alatt lévő alagútba mentünk le az intézmény épületgépészével, hogy megnézzük, honnan is kapja a Gellért fürdő a termálvizet. A hosszú alagút a felettünk lévő autóúttal párhuzamosan elvezet a Rudas fürdőn át egészen a Rácz fürdőig, és elsőre furcsa látvány, leginkább egy katakombára emlékeztet. Katasztrófa esetén körülbelül 3000 fő számára nyújt óvóhelyet – rendkívül párásan és magas hőmérsékletben – a jelenleg nagyon jó állapotnak örvendő, bár régebben sokkal roszszabb állapotban lévő alagútrendszer, világosít fel minket Ruff Zsolt. Elmondása szerint korábban a talajvíz miatt kis buzgárok jöttek fel az alagút több pontján, emiatt sokszor áldatlan állapotok uralkodtak itt, nemegyszer bokáig kellett tapicskolni munka közben a vízben. Néhány éve építettek ide egy járókát, amihez biztosítottak egy átemelő szivattyút, ez megoldja az ún. „csurgalék” vizekkel járó problémákat.

Lent az alagútban van egy használaton kívüli forrás, mely budai ősforrás néven ismert. Ezt az 1800-as évek végéig használták, a hozzá tartozó korai gépészettel együtt. „Ezen kívül két forrás van itt lent, melyekhez négy tározó tartozik. Ezek közül a GT (Gellért Tározó) II-ből és GT VI-os kútból nyerjük a termálvizet a fürdőbe” – mondta Ruff Zsolt. Az alagútban lévő kutakban található víz természetesen termálvíz, de ezen kívül a fürdő használ még városi betáplálású meleg és hideg vizet is. A kutakból a termálvíz először az itt lévő tározókba érkezik, ahol egy szonda jelzi, ha a tározó megtelt vízzel. Amikor a víz eléri a szonda felső szintjét, a rendszer automatikusan leáll, és ebből a tározóból szívják a vizet, ami ellátja a fürdőt. A fürdőbe a csővezetéken keresztül érkezik a víz, ami a befúvókon át jut a medencékbe. Az épületfelügyeleti rendszer figyeli a termálvíz aktuális vízszintjét, az elektromos szekrényeket, a szivattyúkat és alagútban lévő összes gépészetet a két vízforgató berendezéssel együtt. A tározóban lévő víz 42-43 °C-os, és bár a digitális kijelző a műszerházban ott jártunkkor 45 °C-ot mutatott, az nem derült ki számunkra, hogy ez mitől volt.

Az alagút bejárása után visszafelé felsétáltunk az itt található aragonit vagy más néven „karfiol” barlangba, mely az alagút felett helyezkedik el, és bár ez inkább érdekes látványosság, mintsem konkrét tényező a fürdő életében, semmiképp nem hagyhattuk ki. Az itt lévő kőzetek színe mást és mást jelent attól függően, hogy mekkora a vas-, illetve kéntartalmuk (a kéntől sárgább, a vastól barnább ez a kicsapódás).

 A fürdő gépészeti megoldásai

Ahogy fentebb írtuk, a fürdőben található termálmedencéket a GT II-es és GT VI-os kút látja el termálvízzel, amit nagy teljesítményű búvárszivattyúk termelnek fel a feladó gépházban levő tározóba. Jelenleg mind a négy tározó működik, de általában csak egy vagy kettő van nyitva, ez elegendő. Innen öt darab szivattyú juttatja tovább a vizet a zuhanyzókba, medencékbe, kádosztályokra. Az öt szivattyúból a három új, frekvenciaváltós üzemel, négy és fél bar nyomással. Az éjszakai töltésnél némiképp módosul a helyzet, akkor fix szabályozással töltődik a víz.

A fürdőben mindenhol körvezetékek vannak, így ezek szakaszolhatók, ami például csőtöréskor nagy könnyebbség javításkor. A fürdőben olykor komoly gondot okoz a csövek kilyukadása, mert sok esetben másfél bar nyomáson is kirohad a hegesztés. Emiatt a csöveket folyamatosan cserélik műanyagra. Ezeken folyik a víz a medencékbe, zuhanyzókba. A termálfürdő zuhanyzóiba termálvízzel felmelegített városi víz kerül, aztán a lehűtött termálvizet alacsonyabb hőmérsékletű medencék utánfolyására hasznosítják.

Medencék és elfolyó vizek

Összesen 12 medence van a fürdőben, négy különböző vízhőmérséklettel (35, 36, 38, 40 °C). Ez a medencehőmérsékleti felosztás 2013 elejétől van érvényben, akkor határozott úgy a fürdő vezetősége, hogy megszünteti a fürdő szeparált női és férfi felosztását, azóta koedukált a rendszer. Mindegyik medencében termálvíz van, kivétel a két merülő medence, ami városi hideg vizet kap. A fürdőben lévő medencék közül négy töltő-ürítő rendszerű, a többi homokszűrővel forgatott, valamint vegyszerrel tisztított medence. Ezen felül a kinti/nyári medencéket algátlanítják, mivel a nyári napsütés következtében ez egy állandóan fellépő probléma. A túlfolyón és a medenceürítéskor távozó, közel ivóvízminőségű elfolyó termálvizeket a fürdőből közvetlen csatornarendszerrel a Dunára ürítik, ami bizony pazarlás, de nem a Gellért az egyetlen, ahol nem használnak fel semmilyen elfolyó meleg vizet fűtésre. Erről már írtunk korábban több fürdőnél (lásd VGF korábbi számai, Budapest gyógyfürdői sorozat). „Ha fentről megnéznénk, akkor egy nagy vörös foltot láthatnánk, ahol folyik el az energia” – mondta a fürdő épületgépésze.

Kazánok, fűtési rendszerv

Régen a fürdő teljes hőellátása a saját kazánházából történt. Ezt a gyerekoldali medencékkel együtt eladták, és később a Főtáv vette át a fürdő fűtésének üzemeltetését, a korábbi gőzfűtést pedig átalakították távhőre. A fűtési rendszert segíti még, hogy az épületben található hőlégkamrák ellátására két darab gyorsgőzfejlesztőt telepítettek. Ezek mellé további kettőt telepítettek még 2013-ban, ami nagy kihívásnak bizonyult a gépész szerint, mert meg kellett oldani a kazánok elhelyezését műemléki környezetbe. Sajnos a fürdő fűtési rendszere nem a termálról megy, pedig lehetne egy ilyen koncepció is, amivel a fürdő energiát takaríthatna meg, de ezt műemléki környezetben szintén igen nehéz megvalósítani. A fürdő területén nagyrészt radiátorok vannak felszerelve, de ahol nem jöhetett szóba a radiátoros megoldás – medenceterek, öltözők –, ott nagy teljesítményű hőlégbefúvók működnek.

A Gellért gyógyfürdő fürdőegységei

(medencék száma: 13):

Pezsgőfürdő-medence:
vízhőfok: 26 °C,
vízfelület: 246 m²,
vízmélység: 0,8-2 m.

Ülőmedence:
vízhőfok: 36 °C,
vízfelület: 60 m²,
vízmélység: 1,05 m.

Hullámfürdő-medence:
vízhőfok: 26 °C,
vízfelület: 500 m²,
vízmélység: 0,40-2,75 m.

Ülőmedence élményberendezésekkel:
vízhőfok: 36 °C,
vízfelület: 94 m²,
vízmélység: 1,0 m.

A Gellért gyógyfürdő vízösszetétele: nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős.