Tömegkályha
2014/12. lapszám | VGF&HKL online | 13 362 |
Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A tömegkályháról az interneten rengeteg elképesztő írást lehet olvasni, melyek csodálatos, már-már hihetetlen tulajdonságokkal ruházzák fel ezt a kályhatípust a cserépkályhával szemben. A hiteles alátámasztás viszont minden magasztaló írásból lemarad. Méltatlan dolog légből vett állításokkal eladni egy messziről előhúzott terméket, pláne lehúzni egy több évszázados szakmát. Ezért vettem a bátorságot, hogy összefoglaljam és egymással szembeállítsam a tömegkályhás tévhiteket és a cserépkályhás tényeket.
Tények és tévhitek
Figyelem! A lenti kérdezz-felelekben a cserépkályhákról közölt számok – az egyes tömegkályhás weboldalakon közölt fikciókkal ellentétben – kizárólag hitelesen igazoltó tények!
EN 15544 szabvány, az Osztrák Szövetségi Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízügyi minisztérium által adott UmweltPlus UZ37 lajstromú védjeggyel ellátott tűztér.
Kérdés: Tömegkályhás weboldalakon azt olvastam, hogy a tömegkályha 20-70%-kal magasabb hatásfokú, mint a cserépkályha, ebből következően fele-harmadannyi fát fogyaszt. Igaz ez?
Válasz: Ezt hívják megtévesztésnek! Egy elméleti téren is felkészült kályhás által épített cserépkályha hatásfoka minimum 78%, öko-címkés tűztérrel pedig 80% feletti a teljes teljesítménytartományban, sőt, korszerű kémény, megfelelő égéslevegő, kellően száraz tűzifa biztosítása és hozzáértő méretezés esetén akár 90% feletti is lehet. Ebből máris látható, hogy a tömegkályhára vonatkozó fenti állítás vagy tudatlanság, vagy félrevezetés, vagy vallás. A járatos cserépkályha hatásfoka ráadásul a szabványos méretezési eljárásnak köszönhetően a tervezési fázisban előre meghatározható, és számítással hitelt érdemlően igazolható. Ezzel szemben a tömegkályhák esetén nem létezik szabványos méretezési eljárás, ezért azok tényleges hatásfoka csakis akkreditált laboratórium által elvégzett hiteles méréssel lenne igazolható, csakúgy, mint az összes többi törvényi előírásnak való megfelelőség (például károsanyag-kibocsátás). Ilyen, az európai szabványok szerint elvégzett hiteles tömegkályha-mérés eddig még nem történt tudomásom szerint.
Tehát tény, hogy a cserépkályhák hatásfoka hozzáértő tervezéssel és méretezéssel elérheti akár a kémény működését még éppen biztosító elméleti maximumot is, a tömegkályhák magas hatásfokára vonatkozó állítások viszont légből kapottak, hitelesen nem nyertek bizonyítást. (Lásd MSZ EN 15544 szabvány, az Osztrák Szövetségi Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízügyi minisztérium által adott UmweltPlus UZ37 lajstromú védjegy, vagy ha valaki a régieknek jobban hisz, a Dr. Gyulai József szakmai cikkében részletezett cserépkályhamérés, megjelent a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyének 1939. január 22. számának 17-23. oldalán.)
EN 15544 szabvány, az Osztrák Szövetségi Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízügyi minisztérium által adott UmweltPlus UZ37 lajstromú védjeggyel ellátott tűztér.
Kérdés: Igaz, hogy a tömegkályha, utánégető kamrájának (más néven másodlagos égéskamra, örvénykamra, karburátor, jet égéskamra, ciklon örvénykamra) köszönhetően sokkal jobban hasznosítja a fából felszabaduló fagázokat?
Válasz: Nem igaz! Ez a mítosz a fenti hangzatos elnevezések erejének köszönhetően talál követőkre. Tudomásom szerint a valóság az, hogy a tömegkályhák tűzterének magas hatásfokát hitelt érdemlően még senkinek sem sikerült bizonyítania. Az viszont tény, hogy a korszerű cserépkályha-tűzterek (UZ37 specifikáció szerintiek) hatásfoka lehet 99% feletti is, ezt akkreditált laboratóriumokban, szabványos protokoll alapján végzett, hiteles mérések támasztják alá. Nehéz lenne ennél magasabb hatásfokú szilárdtüzelésű tűzteret fejleszteni. A másik oldalon az is tény, hogy a tömegkályhák tűzterét többnyire rostély beépítésével konstruálják, ami igen rossz hatással van a fatüzelés hatásfokára és károsanyag-kibocsátására. (Lásd a Bécsi Műszaki Egyetem Módszertani Intézetének akkreditált tüzeléstechnikai laborja által elvégzett szabványos vizsgálatokat – tanúsítványok száma: PL-10174/1-P, PL-10174/2-P és PL-10174/3-P.)
Kérdés: Igaz, hogy a tömegkályha a nagy tömege révén sokkal hosszabb ideig tárolja a meleget, és ezért ritkábban kell begyújtani benne, mint egy cserépkályhában?
Válasz: Ez sem igaz! Egy olcsón, minimális anyagráfordítással felépített, kis hőtároló tömeggel rendelkező cserépkályha valóban csak néhány órán keresztül tárolja a meleget (4-8 óra). Egy nehéz építésű (nagy tömegű) cserépkályha azonban akár 24-48 órás tényleges fűtési idővel is rendelkezhet. A cserépkályhák tömege – hőtárolási ideje, teljesítménytartománya és gyakorlatilag minden működési paramétere széles tartományban méretezhető. Ehhez persze hozzáértés és megfelelő méretező program szükséges. Ellenben a tömegkályhának építési technológiájából, építőanyagaiból és működési rendszeréből adódóan sok paramétere jóval kötöttebb (lásd az EN 15544 európai szabványt).
Kérdés: Igaz, hogy a tömegkályha füstelzárója révén sokkal kevesebb meleg megy ki a kéményen két begyújtás között, mint a füstelzáró nélkül épített cserépkályhából?
Válasz: Nem igaz! A tömegkályhák egyetlen, vagy két, egyenként szimpla rétegű falazattal rendelkeznek, ezért a dilatációból adódóan az első begyújtásnál megrepednek a falazat teljes vastagságán átmenő fugáik, így elveszíthetik tömörségüket. Hogy a látható vagy nem látható hajszálrepedéseken bejutó levegő ne vigye ki a meleget a kályhából a kéményen át, a tűz leégése után az égést tápláló levegő elzárása nem elegendő, a tömegkályhákat ezért hagyományosan füstelzáróval látják el, amely megakadályozza, hogy az eltárolt meleg a repedéseken bejutó levegővel a kéményen át távozzon. A cserépkályhák ezzel szemben vagy egy minimum háromrétegű falazattal, vagy két falazattal épülnek, amelyekből a belső minimum kétrétegű. A belső rétegben kialakított tömített dilatációs réseknek, valamint a több zárt rétegnek köszönhetően a cserépkályhák teljes életciklusuk során tömörek maradhatnak, így magas fokú, hozzáértő kivitelezés esetén illeszthetők magas tömörségi kritériummal rendelkező paszszívházba, és ezért a füstelzáró is szükségtelen.
Kérdés: Igaz, hogy a tömegkályhák mögött sokkal korszerűbb, innovatívabb fejlesztések vannak, mint a cserépkályhák mögött?
Válasz: Nem igaz! Az Osztrák Cserépkályha Szövetség 8 magasan képzett főállású alkalmazottal és egy akkreditált laboratóriummal rendelkező kutató-fejlesztő intézettel dolgozik folyamatosan a cserépkályhák és a tervezési, méretezési módszerek fejlesztésén, korszerűen tartásán, ezenkívül osztrák, német és svájci gyártók tucatjai esetenként még nagyobb apparátussal teszik ugyanezt. Ezzel szemben a tömegkályhákat többnyire amatőrök és önjelölt „feltalálók”, kósza kályhások „fejlesztik”. Csupán néhány észak-európai és észak-amerikai gyártó végez valódi fejlesztést a tömegkályhák terén. Ezeknek köszönhetően ezen gyártók „tömegkályhái” egyre inkább közelítenek a cserépkályhákhoz, például egyes gyártók már elhagyták a fatüzelésnél kifejezetten káros – egyébként tömegkályháknál hagyományosnak számító – rostélyt és füstelzárót, mások az Osztrák Cserépkályha Szövetség által fejlesztett öko-címkés tűztérrel kísérleteznek, vagy éppen az ellenáramú hőtároló helyett szabványos járatos hőtárolót alkalmaznak.
A belső rétegben kialakított tömített dilatációs réseknek, valamint a több zárt rétegnek köszönhetően a cserépkályhák teljes életciklusuk során tömörek maradhatnak, így magas fokú, hozzáértő kivitelezés esetén illeszthetők magas tömörségi kritériummal rendelkező passzívházba, és ezért a füstelzáró is szükségtelen.
Kérdés: Igaz, hogy a tömegkályha olcsóbb, mint egy cserépkályha?
Válasz: Ez igaz lehet! Mivel a tömegkályha méretezésével nem kell időt tölteni (csak néhány paramétere méretezhető többnyire tapasztalati képletekkel – nem létezik hozzá olyan átfogó, szabványos méretezési eljárás, mint a cserépkályhához), a viszonylag kötött finn, dán, orosz harangrendszerek miatt sokkal kevesebb a lehetőség az egyedi testre szabásra, valamint nagyrészt kommersz, olcsó építőanyagokból épül (kisméretű tömör tégla), ezért olcsóbb lehet, mint egy minőségi cserépkályha. Az igazán minőségi és korszerű cserépkályhák mind alapos méretezés és egyedi tervezés után, nagy mennyiségű tűzálló anyagból épülnek, ezért jóval tartósabbak, működésük kiszámíthatóbb, hőtárolási idejük, teljesítményük és egyéb paramétereik jobban változtathatók, rugalmasabban hozzáigazíthatók a ház és a benne lakók igényeihez. A nagyobb munka- és anyagigény miatt viszont természetesen drágábbak is, mint egy tipikus tömegkályha.
A tömegkályha – illetve azok a kályhák, amikből a magyar tömegkályha létrejött – olyan országokban terjedt el, ahol az épített kályhának, a cserépkályhának nincs hagyománya, kultúrája: Finnországban, Dániában, Észak-Amerikában és Oroszország bizonyos területein. Nincs is ezzel semmi gond, a maguk kategóriájában remek kályhák ezek is. Azért ahogy fentebb világossá válhatott, nem a kályhaépítés csúcsáról van szó. A messziről jött dolgok varázsának köszönhetően azonban nálunk valami fantasztikus, kizárólagosan tökéletes és mindemellett állítólag meglepően olcsó berendezésként terjednek, mely kombináció sokunkra hipnotikus hatással van.
Mint általában minden más területen, itt is igaz: valami vagy olcsó, vagy jó és szép. A tökéletességnek pedig a kályháknál is komoly ára van! Remélem, a fenti írással sikerült több hiedelmemből tényt faragnom.
