A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
2014/12. lapszám | VGF&HKL online | 2805 |
Figylem! Ez a cikk 11 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Már több mint egy éve működik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), melynek létrehozását az építőiparban tapasztalható, egyes becslések szerint több százmilliárd forint nagyságrendű ki nem fizetett tartozás kezelése, rendezése tette szükségessé.
A TSZSZ magyarországi építési beruházásokkal (tervezési, kivitelezési munkák) kapcsolatos viták esetén járhat el, akár a szervezet 2013. júliusi létrehozása előtt megkötött szerződéseknél is. Ugyancsak kérhető a TSZSZ szakvéleménye szerződést biztosító mellékkötelezettség esetében is (bankgarancia, zálogjog és kezesség), ha ezek érvényesítését illetően alakult ki vita a felek között. A jogszabály szerint a szakértői eljárás lefolytatását kérheti a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó.
Milliárdos tartozások
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv bő egy éve működik, ez idő alatt több mint 170 esetben kérték ki az elszámolási vitába bonyolódott felek a társaság véleményét. Jellemzően kisvállalkozók adták be a kérelmeket néhány millió forintos összegekről, összességében 5,5 milliárd forinthoz szerettek volna hozzájutni. A szóban forgó problémás beruházások összértéke az 50 milliárd forintot is meghaladta.
Az építőiparban lefolytatott jogviták rendkívül hosszadalmasak, és az esetek többségében akár évekig is elhúzódhatnak. A napokban látott napvilágot az a tanulmány, amely kimutatja, hogy a cégek 50%-a késve jut hozzá a kivitelezés után járó pénzéhez, ezáltal jelentősen sérül a likviditása. Azonban ha a szervezet felvállal egy ügyet, annak igen hamar pont kerülhet a végére.
Kérelmet a jogszabály által meghatározott forma szerint lehet benyújtani. 2014. április végétől működik a TSZSZ elektronikus kérelem-befogadási rendszere, amelyen az űrlap kitöltését és a vitás teljesítéshez kapcsolódó dokumentumok csatolását követően egyetlen kattintással kérelmezhető a TSZSZ eljárása (az online felület elérhetősége: mkik-tszsz.hu). Emellett benyújtható a kérelem e-mailben is, a kerelem@ mkik-tszsz.hu címre történő megküldéssel, csatolva minden olyan dokumentumot, amely a teljesítés tényét igazolja. Ha valamilyen okból az elektronikus beküldés nem megoldható, be lehet nyújtani a kérelmeket postai úton, vagy személyesen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál, illetve a területi kereskedelmi és iparkamaráknál is.
Fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy csak akkor járhat el a TSZSZ, ha a felek között létrejött írásos szerződés, így annak másolatát a kérelemhez minden esetben mellékelni kell. A kérelem beadásával egyidejűleg meg kell történnie a szakértői eljárási díj befizetésének is. Az eljárás díját jogszabály szabályozza, a szokásos szakértői díjazásnál lényegesen alacsonyabb, a kérelemben vitatott összeg nettó értékének 1%-a, minimum 60 000, maximum 450 000 Ft.
Egyszerűen nem fizették ki
Történetünk egy fűtésrendszer kivitelezője és megrendelője között zajlott, akik a munkálatok megkezdése előtt szabályos szerződést kötöttek. A kivitelező rendelkezett az előírt építői jogosultságokkal, tehát minden tekintetben szabályosan járt el. A munka elkészült, elkezdődött az átadás-átvételi eljárás, amely félbeszakadt, és nem tudtak a felek megegyezni. A megrendelő semmilyen összeget nem utalt át a kivitelező számlájára, aki a TSZSZ-hez fordult segítségért. A kifogások műszakilag nem voltak megalapozottak, elsősorban olyan esztétikai dolgokra hivatkozott az építtető, amelyek a kivitelező önhibáján kívül keletkeztek, és garanciálisan kezelhetők lettek volna. A testület három, területileg illetékes bírósági szakértőt jelölt ki, akik megvizsgálták a dokumentumokat, helyszíni szemlét tartottak, megtekintették az elkészült munka minőségét, a beépített anyagokat stb., és megállapították, hogy a rendszer rendeltetésszerű használatra alkalmas, azaz jár a vállalkozónak a szerződésben meghatározott vállalkozói díj. A három szakértőnek egyetértésben kellett meghozni a döntését. Ennek ellenére a két fél nem tudott megállapodni, de a vállalkozó nagyobb eséllyel fordulhatott a bírósághoz a TSZSZ szakértői véleményének a birtokában. A jogszabály szerint ez azt jelenti, hogy a bíróság a pert kiemelt ügyként kezelheti, azaz egy éven belül döntést kellett hoznia a taláros testületnek. Azóta másodfokon is lefolyt a peres eljárás, és a bíróság jogerősen megítélte a szakértői véleményben szereplő díjat a kivitelezőnek.
A szerv jelenleg a nemzetgazdasági miniszter által kinevezett 185 igazságügyi szakértő taggal működik. Az egyes esetekben a szakértői eljárást a kérelem ismeretében kijelölt háromtagú, megfelelő szakterületeken jártas szakértőkből álló tanács folytatja le a befogadástól számított 30 napos határidővel, amely indokolt esetben egy alkalommal, maximum 30 nappal hosszabbítható. Az eddigi szakértői működésük során már nem is egy példa volt arra, hogy a felek a szakvélemény alapján meg tudtak egyezni, többször előfordult az is, hogy már a szakértők jelenlétében, a helyszíni szemle alkalmával. Számos esetben már a TSZSZ-hez beadott kérelem önmagában elősegítette a vita megoldását – több olyan eset volt, amikor a szakértői eljárás tényleges lefolytatására azért nem került sor, mert a nem fizető fél, amikor tudomást szerzett az eljárásról, kiegyenlítette tartozását.
Ha a felek közötti megegyezés a szakvélemény alapján sem jön létre, a bíróságon kiemelt jelentőségű perként indítható a TSZSZ szakvéleményére alapított per, speciális eljárási szabályokkal. A TSZSZ szakvéleményére alapított perben a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedésben elrendeli a TSZSZ szakértői véleményében megállapított követelés teljesítését, amenynyiben a kérelmező annak esetleges visszafizetésére megfelelő biztosítékkal rendelkezik. Szintén lehetőség van biztosítási intézkedés elrendelésének kérelmezésére a szakértői véleményben megállapított öszszeg erejéig.
Hasonló súlya van a TSZSZ szakvéleményének az Építési törvényben szabályozott, úgynevezett „nemfizetési jelzés” esetén. Minden kivitelezői tevékenységet folytató vállalkozás és egyéni vállalkozó köteles tevékenységét a kivitelezői névjegyzéket vezető MKIK felé bejelenteni. A vállalkozó a TSZSZ szakvéleményével igazolva írásban bejelentheti az MKIK-nak, hogy másik vállalkozó kivitelezővel megkötött építési szerződésből eredően díjazásra jogosult, de a fizetés sem a vállalt határidőben, sem a bejelentés megtételéig nem történt meg. Ez esetben az MKIK felhívja a fizetésre kötelezettet arra, hogy igazolja, hogy fizetési kötelezettségét teljesítette, vagy az értesítés alapjául szolgáló ítélettel szembeni rendkívüli jogorvoslati eljárásban annak végrehajthatóságát felfüggesztették, vagy megállapították, hogy fizetési kötelezettsége nincs. Tájékoztatja továbbá a feleket arról, hogy a fenti határidő eredménytelen lejártát követően a fizetésre kötelezettet törli a nyilvántartásból.
A létrehozás óta eltelt egy év alatt már több mint 170 db kérelmet nyújtottak be a TSZSZ-hez, és legalább ugyanennyien érdeklődtek a működésével kapcsolatban. A kérelmezők döntő többsége kivitelező vállalkozó vagy alvállalkozó, tervezéssel kapcsolatban eddig nyolc esetben fordultak a TSZSZ-hez, és megrendelő is mindössze kilenc alkalommal adott be kérelmet. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy leginkább 1 millió Ft feletti kintlévőség esetén éri meg a szervhez fordulni a vállalkozóknak, bár néhány esetben 1 millió Ft alatti vitatott összeg is előfordult. A beadott kérelmek nagy többségénél 1 és 50 millió Ft közötti ki nem fizetett összeget vitattak. Az eddig beadott kérelmekhez tartozó vitatott összegek nagysága összesen nagyjából 5,5 milliárd forint, az ezek mögött álló beruházási érték megközelíti a 48 milliárd forintot.
A mekkmestert is utolérik
Azonban az építtető is fordulhat segítségért a kivitelezővel szemben a TSZSZ-hez, az eddigi esetek 5-10%-a ilyen volt. Egy családi ház felújításáról, átépítéséről volt szó a konkrét esetben. A megrendelő kötött generálszerződést egy vállalkozóval, aki el is kezdte a munkát. Időközben a munkavégzés félbeszakadt, azonban az építtető jelentős összeget fizetett ki előlegként a vállalkozónak. A megrendelő úgy gondolta, hogy a munkáért jóval többet fizetett ki, mint amennyi járt volna, ezért felkereste a TSZSZ-t, hogy a vitás kérdésben foglaljon állást.
A szakértői testület az eljárásnak megfelelően lefolytatta a vizsgálatot, és megállapította, hogy a megbízó valóban túlfizetésben van. Ebben az ügyben nem született még bírósági ítélet, a kiemelt ügyként kezelt per jelenleg folyamatban van. A TSZSZ szakértői vizsgálata a peren kívüli megegyezésre is sarkallja a feleket. Az esetek egynegyedében ugyanis a felek a szakértői vélemények megszületése előtt meg tudnak egyezni a vitás kérdésben, így a bíróságok válláról is nagy terhet vesz le a szervezet.
A TSZSZ által lezárt ügyek közül már több beadásra került a bírósághoz, illetve tudomásunk van több olyan ítéletről, amely a Szakértői Tanács által megállapított összeget teljes mértékben megítélte a kérelmezőnek. A szakvéleménnyel zárult ügyek kérelmezői a TSZSZ-eljárás legfőbb előnyeinek tartják, hogy elősegíti a felek megállapodását, kedvezőbb tárgyalási pozíciót biztosít a kérelmezőnek, illetve felgyorsítja és leegyszerűsíti a pénzkövetelések bíróság előtti érvényesítését.