Háztartások földgáz- vagy fatüzelés?

2014/1-2. lapszám | Szilágyi Zsombor |  7877 |

Figylem! Ez a cikk 11 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A 2013. év a lakossági földgáz árának 20%-os csökkenését hozta, de ugyanakkor sok más árucikk drágább lett, köztük a tűzifa is. Egy újonnan épülő családi háznál vagy egy meglévő épület fűtése korszerűsítésénél azonban jól meg kell gondolni, hogy a fatüzelést válasszuk-e. Ehhez a döntéshez gyűjtöttünk össze néhány érvet és adatot.

A Nemzeti Energiastratégia 2030 című dokumentum az ország megújuló energiahordozó potenciálját kifejezetten jónak értékeli (1. táblázat). Az ország jelenlegi, évi 1000 PJ körüli primer energiahordozó-felhasználásához képest ez a potenciál magas szintű. Egy-egy mondatot fűzzünk azért ehhez a kiváló potenciálhoz:

• A napenergia-hasznosítás (napkollektoros vízmelegítés, áramtermelés napelemmel) hatalmas lehetőség, de erősen beruházásigényes (hitel és állami támogatás).
• A vízenergia-hasznosítás gyakorlatilag megállt a nagymarosi vízerőmű-építés leállításakor.
• A geotermikus energiahasznosítás fékje a kitermelt magas sótartalmú vizek elhelyezésének környezetvédelmi korlátja.
• A biomassza-felhasználás gyorsan terjed, a fatüzelés mellett jó eredmények születnek a biogáz-hasznosításban is. Sajnos a települési szilárdhulladék-égetésben nincs előrelépés.
• A szélenergia-hasznosításban a meglévő szélgenerátorokkal elértük a magyar villamosenergia-termelés struktúrájából adódó felső határt, a támogatás ezen a területen megállt.

Az épületek energiafelhasználása adja az ország összes energiaigényének 40%-át. A 2. táblázat az épületek energiaigényét mutatja be. A háztartások energiafelhasználásának 53%-a földgáz, 4%-a olaj, 3%-a szén, 12%-a távfűtés, 17%-a tűzifa és 11%-a villamos energia, a 2007. évi mérés alapján. Az elmúlt öt évben ezek az arányok elmozdultak, a tűzifa kissé előretört, az olajtüzelés pedig gyakorlatilag eltűnt.

A tűzifa

Magyarország élőfakészlete 2010 végén 359 millió m³ volt. Az éves fanövekmény 12-13 millió m³, ez magában foglalja a telepített és művelt erdők állományát, a nemzeti parkok (nagyon korlátozottan kitermelhető) állományát, de a háztartások kertjében, az utak mellett, a közterületeken lévő favagyont is. A faállományban 11% a fenyő, 15% a lágy lombos fa és 74% a fatüzelés szempontjából fontos keményfa. A faállomány legnépesebb fajtája az akác. Évente kitermelhető 6-9 millió m³, és 5-7 millió m³ kereskedelmi forgalomba kerül. A kitermelhető faállomány évek óta nagyjából változatlan, ahogy a rendelkezésre álló tűzifa mennyisége is, ami fedezi a hazai igényeket.

Több mint 700 ezer háztartásban fűtenek (legalább részben) fával. Jellemzően a kisvárosokban, községekben, tanyákon gyakoribb a fatüzelés, és elsősorban a családi házakban, de Budapest családi házas kerületeiben is rohamosan terjed a szén- és fatüzelés. A lakosság tűzifafogyasztása 1,2-1,5 millió m³ évente, pontosabban ez a mennyiség jelenik meg a kereskedelemben lakossági célú értékesítésként. Ehhez a menynyiséghez hozzáadhatjuk a kertekből kivágott, az építkezésekről gyűjtött famennyiségét és a kereskedelmen kívül beszerzett fát.

A lakossági tűzifapiacon a kereslet-kínálat állítja be az árakat. Az utóbbi tíz évben a tűzifa árának folyamatos emelkedését figyelhetjük meg. A tűzifapiacra a gazdasági válság is hatással volt: megnőtt a kereslet, és nőttek az árak is. A felhasznált tűzifa legalább 80%-a keményfa. A fa tüzelőanyag általában kétféle választékban és sokféle feldolgozottsági állapotban kapható. A jellemző választék: kemény- és puhafa. A kereskedelemben kapható tűzifa 99%-a keményfa, az előkészítettsége azt jelenti, hogy a fát lehet kapni rönkben, 25 vagy 33 cm hosszra fűrészelve, aprítva vagy pelletálva, de kapható a fa brikettált állapotban is. Több helyen elérhető már a szalmából vagy más mezőgazdasági hulladékból készített pellet is.

A kereskedelemben a tűzifát súlyra vagy térfogatra árulják. A kalodában, térfogatra árult tűzifa kapható a szokásos m³-ben mérve, ekkor ez egy 1x1x1 m méretű kockába rakható rönköt vagy hasábot jelent, és kapható erdei m³ is, ez 1,7 szokásos m³ térfogattal egyenlő. A tűzifa víztartalma általában 50 és 15 tf % között van, az 50% a frissen vágott élő fa víztartalma, a 15 pedig a legalább egy évig szellős, fedett helyen tárolt fa jellemzője. A pellet és a brikett szárított termékek, víztartalmuk 10% körüli. Szerencsések vagyunk, ha alacsony víztartalmú fát vehetünk. A m³-re vásárolt (kalodás) tűzifa esetében a víztartalommal nem csaphatnak be bennünket.

A háztartásban a fatüzelés általában csak a fűtési energiahordozót adja, főzésre és vízmelegítésre általában más tüzelőanyagot használnak. Meg kell jegyezni, hogy a cserépkályha, a kandalló, a vaskályha tüzeléstechnikai hatásfoka kisebb, mint a fatüzelésű kazánoké, esetenként akár töredéke is. A fatüzeléshez ma már nagyon jó minőségű, mondhatni, automatizált kazánok is kaphatók, amelyek kevés emberi munkával és csak időszakos felügyelettel üzemelnek. Kazánok minden előkészítettségű faanyagra kaphatók. Ma már nem korszerű a fa- és széntüzelésre egyaránt alkalmas kazán.

Nézzük a fatüzelés előnyeit: A tüzelőanyag általában olcsóbb, mint a legnépszerűbb földgáz (a tűzifa nyáron általában olcsóbb, mint ősztől tavaszig). Biztonságosak a mai, modern fatüzelésű kazánok. Minden meglévő központi fűtési rendszerhez lehet illeszteni utólag megfelelő fatüzelésű kazánt.

• A fatüzelésű kazánban is el lehet tüzelni a háztartásban keletkező éghető hulladék egy részét, kivéve a pellettüzelésű és a faelgázosító kazánokat (ne tüzeljük el a műanyaghulladékokat, tönkreteszi a kazánt és a kéményt, súlyosan károsítja a környezetet).
• A kibocsátott szén-dioxid nem számít környezetszennyezésnek.
• Ugrásszerűen megnő a fatüzelés előnye, ha a tűzifát, a fahulladékot járandóságként (olcsóbban, ingyen) kapjuk, magunk gyűjthetjük építkezésen, kertünkben vagy a közeli erdőben.

​Hátrányok a fatüzelésnél is vannak:

• 2013. januártól, majd novembertől a földgáz olcsóbb lett, a tűzifa ára viszont nem csökkent.
• A fatüzelésű kazánnak külön helyiség kell, a tüzelőanyag részére is kell legalább 10 m³-es zárt, de legalább fedett tárolótér.
• A fa mozgatásával, a tüzeléssel por jár, a kibocsátott égéstermékben a por, az elégetlen gázok a környezetet szennyezik.
• A hamu elhelyezése is gondot okozhat.
• Naponta rá kell nézni a kazánra, esetenként újra begyújtani és hamuzni kell.
• A tüzelőanyagot hónapokkal előre be kell tárolni, különösen a nyers tűzifát.
• A fűtési költségeket előre kell megfizetni.
• Elég sok fizikai munkát jelent a tüzelőanyag előkészítése (fűrészelés, aprítás), mozgatása, különösen, ha nem tüzelésre kész fát vásárolunk.
• Ne felejtsük el, hogy a fűrészeléshez, aprításhoz, mozgatáshoz benzint, villamos áramot is használunk, aminek költségét a fatüzelés értékelésekor figyelembe kellene venni.
• Fizetünk a tüzelő fuvarozásáért is.
• Általában csak a fűtést oldja meg a fatüzelés, főzésre, vízmelegítésre másik energiahordozó kell.
• Ne felejtsük el, hogy a tűzifával különböző mennyiségű vizet is vásárolunk: a feleslegesen és drágán vásárolt víz a tűzifa tömegének 30%-a is lehet. Ezt a vizet a tüzeléskor elpárologtatjuk, és a vízgőz a kéményen át a szabadba távozik (tiszta pénzkidobás).
• A fatüzelésű kazán hatásfoka alacsonyabb, mint a gázkészüléké. A korszerű fatüzelésű háztartási fűtőberendezések 70% összhatásfok felettiek, de a régebbi gyártásúak is 60% felett üzemelnek, a faelgázosító kazánoknál, a pellet- és brikett-tüzelésnél pedig a hagyományos értelemben vett hatásfok meghaladhatja a 80%-ot is. A fa tüzelőanyag víztartalma közvetlenül befolyásolja a kazán hatásfokát. A gázkazánok hatásfoka 90% feletti.

Építési költségek

Egy új építésű, jó hőszigeteléssel készült, kb. 75 m² fűtött alapterületű, egyedülálló családi ház fűtési rendszeréből a hőtermelő berendezés (ennek nem része a központi fűtés „vizes” oldala) átlagos létesítési költségei a következők (áfával):

• Földgáz bevezetése, gázkazán, égéstermék-elvezető: 1100 ezer Ft.
• Fatüzelésű kazán, égéstermék-elvezető: 900 ezer Ft.

A tüzelőberendezés átlagos hatásfokával korrigálva:

• Földgáztüzelés létesítése: 1100 ezer Ft /0,9 = 1,222 millió Ft.
• Fatüzelés létesítése: 900 ezer Ft/0,7 = 1,285 millió Ft.

Tüzelőanyag- költségek

Az előző családi házban évente 2000 m³ földgázt (68 400 MJ) használnak fűtésre. A 2013. november 1-től érvényes lakossági földgáz-átlagár (I. árkategóriával 1200 m³, II. árkategóriával 800 m³ fogyasztást a gázszolgáltatók átlagárával számolva) mellett a fűtésre felhasznált földgázért egy évben kell fizetni 232 615 Ft gázdíjat és 12 497 Ft alapdíjat (áfával együtt). A gázért tehát 3,58 Ft/MJ árat kell fizetni. A földgáz ára hatósági ármaximum. Nem nagy sem a létesítési, sem az üzemelési költségkülönbség, mégis ösztönző a fatüzelés választására az új építésű családi háznál. Aprólékosabb számítást javaslunk a pellet- és a brikett-tüzelés létesítése előtt. Ismét hangsúlyozzuk, hogy a vizes tűzifa súlyra vásárlásakor ez az üzemeltetési árkülönbség szinte eltűnhet! Ne felejtsük el, hogy ezt a döntést (fatüzelés vagy földgáz) még a ház tervezése előtt kell meghozni, hogy lehessen helyet biztosítani a fatüzelésű kazánnak, a tüzelőtárolónak. Meglévő családi ház fűtési rendszerének átállítása mérlegelésénél talán a legfontosabb kérdés: van-e a kazánnak és a tüzelőnek helye? Meglévő fűtési rendszer fatüzelésre átállításánál általában tíz évnél hoszszabb megtérülési időre számíthatunk. Ez a tízéves megtérülés általában a banki hitelezés határköve is.

Környezetbarát a fatüzelés?

A földgáztüzelés tiszta, biztonságos, a jól beállított, karbantartott készülék szén-dioxidot és vízgőzt bocsát ki. A földgáz elégetésekor is keletkezik szén-monoxid, korom és nitrogénoxid is, általában csak nyomokban. A földgáz elégetésével a légkörbe jutó szén- dioxid olyan többlet környezeti terhelés, aminek ellensúlyozására a növényzet nem képes. (Persze a növény nem „tudja”, hogy most fatüzelésből vagy gáztüzelésből származó szén-dioxidot köt-e meg.) A fatüzelés égésterméke is alapvetően szén-dioxid és vízgőz. A fatüzeléssel szálló por is kerül a levegőbe, és megjelennek a füstben különböző mennyiségben elégetlen gázok is: aromások, nyílt szénláncú komponensek és szén-monoxid, de korom is.

A fatüzelést az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából nem tekintik környezetszennyezőnek, mert a tüzeléssel kibocsátott szén-dioxid éppen annyi, mint amennyi szén-dioxidot a fa életében megkötött. A fatüzelésnél a füstgázzal távozó por mennyiségére is van becslés: a tüzelésbe bevitt szárazanyag-tartalom kb. 1%-a a kéményen át a levegőbe kerül. 2013-14 telén bizonyíthatóan a Budapest és néhány város peremkerületében élők megugró fa- és széntüzelése – a napokig nagyjából mozdulatlan légkör miatt is – valódi szmog veszélyt okozott. Ez a szmogveszély az utóbbi években gyakrabban, egyre több településen és egyre súlyosabb fokozattal fordul elő.

Gondos mérlegelést igényel a tüzelőanyag megválasztása. Új építésű családi ház esetében a kereskedelemben vásárolt fa esetén is a fatüzelés olcsóbb lehet, ha a vele járó kényelmetlenségeket és légszennyezést tudjuk vállalni. Meglévő földgáztüzelést fatüzeléssel felváltani ma nem látszik jó gondolatnak. A háztartási célú földgáz árának további csökkentése esetén javasoljuk a fatüzelésre átállást hosszabb időre elhalasztani.

---