Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Szivárgáskeresés fűtési csővezetékekben

Hőkamerák az épületgépészetben I.

2014/1-2. lapszám | Koczka Péter |  7942 |

Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A termográfia, mint érintésmentes diagnosztika, az elmúlt évek során egyre inkább teret hódított az épületek energetikai vizsgálata terén szintúgy, mint az ipar számos területén. Jelen cikksorozat célja, hogy bemutassa, hol és hogyan használható a hőkamera az épületgépész szakemberek mindennapjaiban.

A fűtési rendszerek vizsgálata esetén az egyik legtöbbször előforduló mérési feladat a csővezetékrendszer szivárgási pontjainak pontos behatárolása. Szivárgáskeresés esetén a két legfontosabb tényező az idő és a bontási munka, a cél minél gyorsabban és pontosabban behatárolni a hibát, és minél kevesebb bontási munkával elvégezni a javítást. Hőkamerás vizsgálattal gyorsan, hatékonyan, és ami a legfontosabb, roncsolásmentesen felfedezhetők a kritikus pontok.

Ahhoz, hogy egy szivárgás kimutatható legyen, első körben a csővezetékek nyomvonalának pontos meghatározása szükséges. Fűtéscsövek esetén ez egyszerű feladat, egy hőkamera segítségével a nyomvonalak azonnal láthatóvá válnak, a színskála manuális beállításával és színpaletta-váltással a csőközép is könnyen kimutatható (1. ábra). A szivárgások az esetek nagy többségében csövek csatlakozási pontjainál, fittingeknél jelentkeznek, de elöregedett vagy sérült (átfúrt) csővezetékeknél is előfordulhatnak. A nyomvonal végigkövetésekor a magasabb hőmérsékletű szakaszok, pontok, úgynevezett hotspot-ok megtalálása utalhat szivárgásra. Minden esetben a teljes rendszer átvizsgálása szükséges, mivel nem minden hotspot utal szivárgásra.

​Amennyiben a csővezeték közelebb van például a burkolathoz, az jobban melegszik, így a hőkamerával is magasabb hőmérsékletet érzékelünk. A szivárgásra utaló jel lehet viszont a hotspot körül kialakult hőfolt, ami a víz elfolyását, terjedését jelzi (2. ábra). A fűtési csővezetékrendszer vizsgálata a felfűtési stádiumban a leghatékonyabb, mivel ilyenkor egyértelműen és rövid idő alatt láthatóvá válik a megjelenő hotspot és hatása. A hideg vizes csövek szivárgási pontjainak vizsgálata esetén nehezebb a szivárgások hő-kamerás lokalizálása, mivel kisebbek a hőmérsékletkülönbségek. Ilyen esetekben segítséget nyújthat egyéb műszerek, például az anyagnedvességmérő, az akusztikus vagy gázos szivárgáskeresők használata.