Az MSZ EN ISO 50001:2012 és az MSZ EN ISO 14001:2004 összehasonlítása

2014/7-8. lapszám | Molnár Boglárka Zólyomi Rita |  3080 |

Figylem! Ez a cikk 11 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A cikksorozat első két részében részletesen bemutattuk az MSZ EN ISO 50001:2012 Energiairányítási Rendszer szabványának felépítését, alkalmazási területeit, az energiatervezés előírásait és gyakorlati megvalósítását. Azt érdemes tudni, hogy nem ez az első – és egyetlen – szabvány, amely az energiahatékonysággal és a szervezeten belüli energiaoptimalizálással foglalkozik.

A sokak által már ismert MSZ EN ISO 14001:2004 Környezetirányítási szabvány (továbbiakban ISO 14001) fő célja, hogy a vállalatokat a természeti erőforrások felhasználásának csökkentésére és a környezet terhelésének minimális szintre történő redukálására ösztönözze. Ebbe a megközelítésbe tökéletesen beleillik az energia felhasználásának újragondolása is, de maga a szabvány nem mondta ki kötelező jelleggel, hogy ezt is bele kell értelmezni, szabadságot adva a vállalatoknak. Jelen cikkünk célja, hogy bemutassuk a két szabvány közötti hasonlóságokat, szemléltetve, hogy az ISO 14001 tanúsítással rendelkező szervezetek számára nem szükséges sokkal több energiát befektetni az új szabvány előírásainak teljesítéséhez.

 

 

Az ISO 14001

Az ISO 14001 Környezetirányítási rendszer (KIR) szabványa 2004-ben jelent meg, és – általában a külföldi partnerek nyomására – a hazai vállalatok viszonylag gyorsan adaptálták a követelményeit.

A szabvány a környezetmenedzsmenttel kapcsolatos különböző aspektusokat foglalja össze. Fő célja, hogy olyan gyakorlatias eszközöket adjon a vállalatok kezébe, melyekkel nem csak azonosítani tudják környezetre gyakorolt káros hatásukat, hanem ennek ismeretében képesek azt szabályozni is, ezáltal folyamatosan javítani környezeti teljesítményükön. A végső cél egy olyan állapot elérése, melynek során a vállalat nemcsak biztosítani tudja az egyre szigorodó környezetvédelmi jogszabályoknak, előírásoknak való megfelelést, hanem a vállalat mindennapi életébe beépíti a környezettel való harmonizálást.

Az Európai Unió már a kezdetekkor kiállt a szabvány szükségessége mellett, és számos olyan körülményt teremtett, melyek a vállalatokat a tanúsítvány megszerzésére ösztönözték. Ezek közül a legjelentősebb, hogy a pályázatok (közbeszerzési pályázatok) nagy részében feltételként szerepel annak megléte. Cikksorozatunk első részében említettük, hogy az energiairányítási rendszer bevezetésének egyik alaplépése egy energiaátvizsgálás megszervezése. A környezetirányítási rendszer bevezetése során is szükség van egy hasonlóan részletes vizsgálatra, melyet környezetállapot-felmérésnek neveznek a szabványban. A felmérés során az alábbi 4 fő területre kell kitérni:

• • jogszabályokból és határozatokból eredő követelmények;
• • a jelentős környezeti tényezők kiválasztása;
• • minden létező környezetközpontú irányítási gyakorlat és eljárás tanulmányozása;
• • korábbi káresetek vizsgálatából származó visszacsatolás kiértékelése.

A rendszer ezen lépésének kiemelését azért tartottuk fontosnak, mert itt pontosan látszik a két rendszer megközelítésében rejlő különbség. A környezetirányítási rendszer bevezetése során a szervezetek sokkal szabadabb kezet kapnak, hogy mely területeket szeretnék bevonni, és mely környezeti aspektust tartják fontosnak saját magukra nézve. Természetesen ebbe beletartozhat az energiagazdálkodás is, a rendelkezésre álló energia legoptimálisabb felhasználása, de a szabvány előírásai nem teszik kötelezővé, hogy erre mindenképp kitérjenek a vállalatok. Ezt a hiány pótolja az ISO 50001.

 

A két szabvány közötti különbségek

A két rendszerszabvány közötti különbségeket úgy lehet legszemléletesebben bemutatni, ha a felépítésük mentén, fejezetenként nézzük végig, milyen különböző rendelkezéseket ír elő az ISO 50001 szabvány (1. táblázat). (A két szabvány integrálása esetén ezeket a rendelkezéseket inkább az ISO 14001 szabvány kiegészítéseként kell kezelni, semmint teljesen új feladatként).

 

A szabványok bevezetésével elérhető eredmények

A helyesen bevezetett és fenntartott szabványok számos mérhető és talán kevésbé kézzelfogható eredményt is biztosít a szervezetek számára.

 

 

Az ISO 50001:

• segít a vállalatoknak az energiafelhasználás és vonatkozó költségeinek csökkentésére irányuló lehetőségek felismerésében;
• alkalmazása során minden szervezet rákényszerül, hogy felmérje múltbeli és jelenlegi energiafelhasználását, ami segít megbecsülni annak jövőbeli alakulását; alkalmazásánál a folyamatos monitorozás lehetővé teszi, hogy az adott szervezet azonnal észrevegye, ha a tervezett energiafelhasználáshoz képest eltérés alakul ki, és így könnyebben beazonosítható az eltérés oka;
• a bevezetésénél és működtetésénél folytatott energiaaudit rávilágít az energiateljesítmény javításának lehetőségeire, segít megtérülésük alapján rangsorolni azokat; képzésekkel biztosítja, hogy a vállalat dolgozói tisztában legyenek az energiafelhasználásban elfoglalt szerepükkel és felelősségükkel, így felelősségteljesebben lépjenek fel; biztosítja a jogszabályoknak való megfelelést, elkerülhetővé válnak a büntetések;
• • a tanúsítvány meglétét fel lehet használni marketingcélokra, kihasználva, hogy a hazai vállalatok közül még csak néhány döntött a bevezetés mellett (de egyre többen ismerik fel a benne rejlő lehetőségeket);
• • előnyei együttesen egy energiatudatos vállalat képét alakítják ki a köztudatban, ami komoly presztízsértékkel bír, jelentősen növelve a vállalat jó hírét.

 

Az ISO 14001:

• • alkalmazásával csökkennek a környezeti kockázatok, a felmérés és megelőzés által
• • működtetésével csökkennek a környezetre gyakorolt káros hatások (emisszió mértéke, talaj-, vízszennyezés, hulladék keletkezésének csökkenése);
• • alkalmazása során jelentősen javulnak az üzemeltetési költségek a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználása, valamint a termelés környezetbaráttá tétele által;
• • a szabvány segít meghatározni a szervezet tevékenységét érintő jogszabályi kötelezettségeket, és hatékony ellenőrzési rendszert kidolgozni a jogszabályok megsértésének elkerülése érdekében;
• • fenntartásával javul a piaci helyzet az innovatív, környezetbarát termékek és szolgáltatások bevezetése révén;
• • meglétével a szervezet külső megítélése jelentősen javul.

 

Összefoglalás

Ahogy összehasonlításunkból látszik, a két szabvány közötti különbség leginkább abban rejlik, hogy az ISO14001 sokkal általánosabb előírásokat fogalmaz meg egy adott szervezet energiafelhasználás-optimalizálására vonatkozóan. Azoknak a vállalatoknak, amelyek komolyan elhatározták, hogy szeretnék pontosan megismerni intézményük energiafelhasználását, annak gyenge pontjait, mindenképp az ISO 50001 Energiairányítási rendszer bevezetését javasoljuk.

Cikksorozatunk főcélja az volt, hogy ismertessük az ISO 50001 Energiairányítási szabványt olvasóinkkal, érzékeltessük annak gazdasági és környezetvédelmi hatásait. Reméljük, hogy cikkeink segítettek felismerni az energiairányítási rendszer korszerű, gyakorlatias megközelítési módjait, illetve a vállalatok életére gyakorolt pozitív hatásait.

---