Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Az MSZ EN ISO 50001:2012

2014/6. lapszám | Molnár Boglárka |  4322 |

Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Energiairányítási szabvány követelményei az energiatervezés szempontjából II. - Az MSZ EN ISO 50001:2012. A cikksorozat előző részében röviden bemutattuk az MSZ EN ISO 50001:2012 Energiairányítási szabvány alkalmazási területeit, az energiapolitika és az energiatervezés főbb előírásait. Az eredményes Energiairányítási Rendszer bevezetéséhez és működtetéséhez fontos kritérium, hogy az energiapolitikában meghatározottak összhangban legyenek az energiatervezéssel.

Az EIR alapköve az energiatervezés konzekvens felállítása, az energiaátvizsgálás során meghatározott energia-alapállapot megadása, valamint a cselekvési tervek létrehozása, ezért energetikai szempontból kulcsfontosságú ezen követelmények és előírások ismerete. Jelen fejezet célja az energiatervezés részletes, de nem teljes körű ismertetése az energiaátvizsgálástól az energiairányítási cselekvési tervek felállításáig.

 

Az energiatervezési folyamat fő lépései

A szabvány előírja, hogy az energiatervezési folyamatban meg kell határozni az energiateljesítmény folyamatos javítását eredményező tevékenységeket. Emellett szükséges kitérni azoknak a szervezeti tevékenységeknek a felülvizsgálatára, amelyek hatással lehetnek az energiateljesítményre.

Fontos megjegyezni, hogy a szabvány kitér a szervezetre vonatkozó jogi kötelezettségek és egyéb vállalt követelmények meghatározására, biztosítására, valamint időnkénti felülvizsgálatára az EIR bevezetésekor és fenntartásakor, azonban ennek részletezése nem tárgya jelen cikknek. Az energiatervezés alapelképzeléseit az 1. ábra szemlélteti (az energiaátvizsgálás megkezdéséhez szükséges a múltbeli és jelenlegi energiafogyasztások összegyűjtése, az energiafelhasználásra hatással lévő változók meghatározása, illetve a vizsgált teljesítmények rögzítése).

 

Az energiaátvizsgálás

Nélkülözhetetlen, hogy a szervezet meghatározza az energiaátvizsgálás kialakításának módszerét és kritériumait, amelyeket az EIR bevezetése és működtetése közben fenn is kell tartania a megfelelő dokumentálás mellett. Az átvizsgálás három részre terjed ki (1. ábra):

A. Az energiafelhasználás és -fogyasztás elemzése a mért és egyéb rendelkezésre álló adatok alapján, amelynek tartalmaznia kell a jelenlegi energiaforrások meghatározását, illetve a múltbeli és jelenlegi energiafelhasználás, -fogyasztás értékelését.

B. Jelentős energiafelhasználású területek azonosítása az energiafogyasztás elemzése alapján, tehát minden olyan létesítményt, berendezést, rendszert, folyamatot (vagy akár személyeket), illetve egyéb változókat tartalmaznia kell, amelyek jelentős hatással vannak az energiafelhasználásra/fogyasztásra. Minden felsorolt terület jelenlegi energiateljesítményének megadása is szükséges, amelyek a vizsgált energiafelhasználással kapcsolatosak. Emellett fontos rögzíteni ezen területek jövőbeni energiafelhasználásának és -fogyasztásának becslését is.

C. Energiateljesítmény-növelés lehetőségeinek azonosítása, amelyek lehetnek energiahatékonyabb rendszerek, berendezések is, de megújuló energia felhasználásával vagy más alternatív energiaforrás alkalmazásával is lehetnek összefüggésben.

A szabvány előírja az átvizsgálás meghatározott időnkénti frissítését abban az esetben is, ha a felsorolt területek valamelyikén jelentős változás következett be. Az előírás szerint az itt alkalmazott energiaaudit tartalmazza a szervezet részletes energiaátvizsgálását és/vagy annak folyamatát, amely a tényleges energiateljesítmény mérésén és megfigyelésén alapul. Az energiaaudit tervezése, szervezése része az energiateljesítmény-növelési lehetőségek azonosításának és sorba rendezésének, ezért javasolt az energiatervezési folyamat minden lépése előtt elvégezni az auditot (MSZ EN ISO 50001:2012).

 

 

Az energia-alapállapot meghatározása

Az átvizsgálás információiból, eredményeiből létrehozható egy vagy több energia-alapállapot. Fontos figyelembe venni, hogy az adott idősza-kokból származó adatok ténylegesen feleljenek meg a vizsgált szervezet vagy terület energiafelhasználásának és -fogyasztásának, ugyanis az energiateljesítmény változásait az energia-alapállapothoz kell mérni, viszonyítani.

Abban az esetben, ha az energiateljesítmény-mutatók (ETM-ek) már nem mutatják jól az adott szervezet energiafelhasználását és/vagy –fogyasztását, vagy jelentős változások valósultak meg a vizsgálat által érintett folyamatokban, rendszerekben, üzemeltetési szokásokban, akkor az alapállapotot módosítani szükséges.

Fontos kritérium minden energia-alapállapotnak, illetve módosításainak a megfelelőképpen történő dokumentáltsága és megőrzése. A karbantartott alapállapot egy olyan eszköz lehet a szervezet számára, amely segít kiigazodni a vizsgált terület (rendszer, folyamat, létesítmény stb.) energiafogyasztásainak alakulásában, az adott időszakra vonatkozóan. A vizsgálat során alkalmazott időszaki változók lehetnek például időjárással, évszakokkal, üzleti tevékenységi ciklusokkal vagy egyéb feltételekkel kapcsolatosak (MSZ EN ISO 50001:2012).

 

Energiateljesítmény-mutatók (ETM-ek) felállítása

Az energiatervezés másik fő lépcsője a fajlagos energiateljesítmény-mutatók (ETM-ek) felállítása, amelyek az energiateljesítmény mérésére és figyelemmel kísérésére szolgálnak. Itt is, mint minden lépcsőnél, fontos a megfelelő dokumentáltság a módszerekről, a frissítésekről, amelyeket rendszeres időközönként szükséges felülvizsgálni.

A szabvány szerint az ETM lehet egy egyszerű paraméter, egy egyszerű arány vagy egy komplex modell is, a vizsgált energiafelhasználástól és -fogyasztástól függően. Az ETM megválasztásánál azt a fő szempontot érdemes figyelembe venni, hogy az a munka energiahatékonyságára vonatkozzon, például energiafogyasztás/idő, energiafogyasztás/termelési egység, adott terület gázfogyasztása/téli időszak, üzemanyag-fogyasztás/értékesített napok stb.

Ha az ETM felállítása utáni időszakban történik olyan változás a vizsgált területen, amely jelentősen befolyásolja az energiafelhasználást és/vagy -fogyasztást, és ez érinti az energiateljesítmény-mutatókat, akkor azok alapján módosítani, valamint összehasonlítani kell azt az energia-alapállapottal.

 

Energia-előirányzatok, energiacélok, cselekvési tervek

Az energia-alapállapot, illetve a fajlagos energiateljesítmény-mutatók ismeretében következő lépésként az energia-előirányzatok és energiacélok létrehozása következik, amelyeket hozzá lehet rendelni az energiateljesítményt befolyásoló lényeges folyamatokhoz, létesítményekhez, területekhez. Ezen előirányzatok és célok bevezetése és fenntartása az elérésükhöz szükséges időkeret megadásával alapkövetelmény az EIR eredményes működtetéséhez. Az előirányzatok és célok létrehozásánál, illetve felülvizsgálatánál nélkülözhetetlen a jogi és egyéb követelmények, a jelentős energiafelhasználá- sok és az energiateljesítmény-növelés lehetőségeinek figyelembevétele. Ezeken túl a pénzügyi, működési, valamint technológiai feltételek szem előtt tartása is indokolt. Fontos, hogy röviden megfogalmazott, illetve időben meghatározott előirányzatokat és célokat adjanak meg az ETM-ek hozzárendelésével, amelyeknek mérhetőnek és cselekvésre ösztönzőnek is kell lenniük. Javasolt a célok meghatározása előtt ismételten elvégezni egy energiaauditot, összevetni az energia-alapállapotot az ETM-ekkel, szükség esetén korrigálni azokat. Az előirányza-tok és célok elérése érdekében következhet a cselekvési tervek összeállítása és létrehozása, amelyeket megfelelően dokumentálni és meghatározott időnként frissíteni szükséges. A szabvány előírja, hogy a cselekvési terveknek az alábbiakat kell tartalmazniuk (MSZ EN ISO 50001:2012):

  • az egyes célok eléréséhez szükséges erőforrásokat;
  • rendelkezésre álló időkereteket; a felelősök kijelölését;
  • az energiateljesítmény javulását igazoló módszerek meghatározását;
  • az eredmények igazolásának megadását.

Javasolt, hogy azon cselekvési tervek mellett, amelyek az energiateljesítmény egy-egy fejlesztésének megvalósítására koncentrálnak, a szervezetnek legyen olyan cselekvési terve is, amely az energiairányítási rendszer globális fejlesztésére fókuszál. Például lehet olyan cselekvési terve is egy vállalatnak, amelynek célja az alkalmazottak és a partnerek energiatudatosságának növelése.

A cselekvési tervek felhasználásával megkezdődhet az EIR bevezetése és működtetése, amelynek folyamán szintén a szabvány követelményei, előírásai az irányadók. A kívánt eredmények eléréséhez és igazolásához célszerű az energiaauditot többször megismételni az EIR bevezetése közben, illetve a működtetési időszakban is.