Ivóvíz-higiénia biztosítása ritkán használt fogyasztók esetében
2014/5. lapszám | Kovács Zoltán | 7370 |
Az alábbi tartalom archív, 7 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Manapság egyre többet beszélünk az ivóvíz-higiéniáról a megszigorított EU-előírások miatt, de mindezek gyakorlati átöltetésére kevés példát lehet találni. Pedig vannak olyan épülettípusok, mint kórházak, idősek otthona, ahol kritikussá válhatnak a nem helyesen méretezett, illetve nem szakszerűen kialakított vízhálózatok. A problémákat döntően két csoportra lehet osztani:
1. Pangó csőszakaszokban kialakuló mikroorganizmusok által kialakult fertőzések, amelyek hihetetlenül könnyen és gyorsan szétterjednek a teljes hálózatban. 2. Csővezetéki rendszer anyaghasználata (ólomkiválás).
Pangó csőszakaszok
Nem csak a lakóépületeket említeném meg, hanem a középületeket, is ahol nem a komfort miatt, hanem az épület méretéből és a használat jellegéből adódóan alakulnak ki ritkán használt fogyasztók, például kórházak, idősek otthona, szállodák esetében, ahol nem minden szoba van mindig kiadva. Ez az első problémakör, azaz a pangó szakaszoké.
A növekvő komfortigényekkel a lakóépületek vízvételi helyeinek száma is növekszik. Ezzel párhuzamosan kiterjedt hálózatokat építünk, és kialakulnak ritkán használt vízvételi helyek. Ezek a „zsákutcák” higiéniai rizikót jelentenek, mivel a pangó vízben elszaporodó mikroorganizmusok fogyasztásra alkalmatlanná tehetik az ivóvizet. Miközben kínosan figyelünk élelmiszereink szavatosságára, ne feledjük, a víz az egyik legfontosabb élelmiszerünk!
A legegyszerűbb megoldás a stagnáló vízszakaszok elkerülésére a körvezeték. Mihelyt egy csapolónál vizet vesznek, az egész körben mozgásba jön a víz. Nem új találmány ez, mégis elfeledett megoldás az elterjedt T idomos és osztós rendszerek mellett. Amennyiben tehát a higiéniára tekintettel kívánjuk kialakítani rendszerünket, a körvezetékes rendszerek kedvező alternatívát jelentenek.
A higiénia mellett hidraulikai előnyt is nyújt a megoldás, mivel az egyes fogyasztókat két oldalról tápláljuk, aminek eredménye, hogy a kialakítások nagy részében az egyébként szükségesnél egy dimenzióval kisebb csőméretet választhatunk. További előnye a gyakori cserélődésnek, hogy kisebb eséllyel melegszik fel indokolatlanul a hideg víz.
Az időszakosan vagy idényszerűen használt fogyasztókat, mint például ritkán használt háztartási helyiségben vagy garázsban elhelyezett vízvételi helyeket, fagymentes csapokat egy különleges kötéssel, íves T idom alkalmazásával javasolt kialakítani. Ilyenkor két szűkített T idom ágai között alakítunk ki körvezetéket, melyen cirkuláció indul meg, még akkor is, amikor a fogyasztókat nem használják. Ennél a megoldásnál a megfelelő működést a gerincvezeték és a körvezeték ellenállásának optimális aránya biztosítja. A gondos tervezés itt nem elhanyagolható. Be kell tartani a körvezeték maximális hosszára, az átmenő falikorongok maximális számára, valamint az íves T idomok közötti szakasz szükséges hosszára és átmérőjére vonatkozó előírásokat, mely értékek a gerincvezeték méretétől függenek.
Csővezetéki anyaghasználat
Az Európa-szerte aktuális rendeletek már új határértékeket tartalmaznak az ólomkiválásra vonatkozóan. A vízben oldott ólomtartalom maximális értéke 2013. december 1. óta 10 g/l. A magas minőségű vörösöntvény és műanyag idomok, valamint a pe-xa csővezetékek kombinációjának használata biztosíték a mindenkori legszigorúbb előírások betartására.
Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.
Hasznos volt az ön számára a cikk?
Igen
Nem
