Teljesítmény-nyilatkozzunk?

2014/5. lapszám | Veresegyházi Béla |  8507 |

Figylem! Ez a cikk 11 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Még mindig sok a félreértés, bizonytalanság mind a gyártók-forgalmazók, mind a tervezők és kivitelezők részéről, hogy a legújabb szabályozások szerint milyen termékek forgalmazhatók, tervezhetők és építhetők be. Megpróbáljuk érthetően körülírni a témát.

Az Európai Tanács és Parlament 305/2011-es rendelete (CPR) szól a harmonizált szabvánnyal lefedett termékek forgalmazásáról. (Kulcsszó: forgalmazás!) Ez 2013. 07. 01-től közvetlenül hatályos, és többek között kimondja, hogy kötelező teljesítménynyilatkozatot adni a termékhez. A teljesítménynyilatkozat paramétereit a tagállamok maguk határozhatják meg, de annak legalább 1 alapvető jellemzőt tartalmaznia kell (nem túl kemény követelmény).

A CE jelzet azt mutatja, hogy a gyártó felelősséget vállal a teljesítménynyilatkozatban foglaltakért. A CE nem azt jelzi, hogy a termék megfelel valamilyen szabványnak, hanem hogy teljesítménye állandó – ez lépett a megfelelőség-igazolás helyébe. Mindez a szabad termékáramlás lehetővé tételéről szól, nem pedig a termékek beépítéséről! Kissé paradox, de így van.

Mindezen felül a gyártóknak természetesen meg kell felelniük a vonatkozó EU-s és hazai jogszabályoknak, azaz kell(het) a CE-n és teljesítménynyilatkozaton kívül műszaki dokumentáció, használati utasítás, biztonsági tájékoztató stb. is.

A 275/2013. (VII. 16.) magyar Kormányrendelet viszont nem foglalkozik a forgalmazással, hanem csak a beépítéssel, mintegy a CPR kiegészítéseként (tehát nem annak bevezetéseként funkcionál).

Ezek szerint a beépítéshez ugye kötelező a teljesítménynyilatkozat, nem csak a harmonizált termékekre. Ennek alapja lehet EU-szabvány vagy európai műszaki engedély. Ha ilyen nincs, akkor jó az ÉME, vagy megfelelő szabvány alapján nemzeti műszaki értékelés. Nincs teljesítménynyilatkozat például természetes anyagok vagy helyszínen összeállított berendezések esetén. Ilyen esetekben a felelős műszaki vezető az építési naplóban nyilatkozik a megfelelőségről – ha nem vállalja magára a döntés ódiumát, felelősségét, akkor baj van. Ilyenkor lehet (kell) igénybe venni egy szakértői intézményt.

Fontos még, hogy a tervező az építési műszaki dokumentációban konkrét terméket (márkát, típust) is megjelölhet, ekkor az attól elvárt műszaki teljesítményt csak annál jobbal (azaz valószínűleg drágábbal) lehet kiváltani. A 2013. 07. 01. előtt gyártott termékekre még a régi feltételek érvényesek, az azután gyártottakra viszont, hiába ugyanolya-nok, már az újak!

Mi mire vonatkozik?

Egy az európai szabványosításban aktívan közreműködő, „civilben” gázkonvektorok gyártásával–forgalmazásával foglalkozó szakember véleményét olvashatjuk az alábbiakban.

Sokan hibásan az építési termékekre vonatkozó előírásokat általánosan, minden termékre kiterjedően alkalmazzák. Nem tartoznak például az építési termékek irányelv hatálya alá azok a termékek, amelyek megfelelőségének értékelési rendje (az EU piacain történő forgalomba hozataluk feltételrendszere) más irányelvek hatálya alatt szabályozott. Ilyen termékek például a gázkészülékek vagy a napkollektorok, e termékek körében senki se keresse a teljesítménynyilatkozatot! A gázkészülékek esetében továbbra is a gyártó által kiállított „megfelelőség-igazolás” a forgalomba hozatal feltétele. Ezért felhívom a figyelmet arra, hogy mielőtt valaki egy termékkel kapcsolatban követelni kezdi a teljesítménynyilatkozatot, győződjön meg arról, hogy az adott termék valóban azok közé a termékek közé tarozik, amelyek vonatkozásában a jogszabály megköveteli a teljesítménynyilatkozat kiállítását.

Azt, hogy egy termék mely irányelv hatálya alá tartozik, például úgy ellenőrizhetjük, hogy a termékre vonatkozó európai szabvány meghatározása után megállapítjuk, hogy az adott szabvány melyik irányelv hatálya alá tartozik.

Fontos tudnunk arról is, hogy ha egy terméket a vonatkozó EU előírások betartásával a CE jellel megjelöltek, az azt jelenti, hogy a termék megfelel az EU piacain történő összes forgalomba hozatali feltételnek, és a termék forgalomba hozatalával szemben további követelmény támasztása kifejezetten tilos! (Az építési termékek körében a CE jel használatának feltétele többek között a teljesítménynyilatkozat, de csak az építési termékek körében.) Ha valaki úgy véli, hogy egy CE jellel megjelölt termék nem felel meg a forgalomba hozatali előírásoknak, akkor az érvényes előírások szerint csak egy dolgot tehet: az illetékes nemzeti fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhat panaszával, mert az EU-ban ez a nem-megfelelő termékkel kapcsolatban elfogadott egyetlen eljárásrend, minden más eljárás illegális. EU alapelv, hogy a CE jellel megjelölt termék forgalomba hozatalával szemben semmilyen további követelmény nem támasztható.

Az előbbi szabályokkal szöges ellentétben áll, így az európai és a hazai jogszabályokba ütköző az az ország egyes körzeteire kiterjedő, kialakult gyakorlat, amikor valaki a CE jelet viselő gázkészülék részeként tanúsított égéslevegő-ellátó és égéstermék-elvezető csőrendszer vonatkozásában (C1, C3, C5, C9 típusú a gázkészülékek) építési termékek tanúsítására jogosult tanúsító megfelelőség-igazolásának (ATB) beszerzését is megköveteli a CE jel alkalmazásán túlmenően. A vonatkozó előírások szerint Magyarországon csak a 22/98. IKIM rendeletben leírt megfelelőség-értékelési eljárások alapján CE jel viselésére jogosult gázkészülékek telepíthetők. A rendelet szerint gázkészülék megfelelőség-értékelését kizárólag gázkészülékek megfelelőség-értékelésére kijelölt és akkreditált tanúsító végezheti, építési termékek vizsgálatára kijelölt és akkreditált tanúsító nem!

Fazakas Miklós

Kell vagy nem?

Végül megkérdeztük egy nagy épületgépész kivitelező műszaki vezetőjét, hiszen végeredményben ők (illetve a tervezők) döntenek arról, hogy mit terveznek, illetve építenek be. A kolléga szerint – ellentétben Fazakas úr véleményével – minden terméknek, amely építési terméknek minősül, azaz beépítik stb., kell, hogy legyen teljesítménynyilatkozata, tehát a csapteleptől a kazánig, a rézcsőtől a lámpatestig, a hőszivattyútól a folyadékhűtőig mindennek. A magyarázat: lehet, hogy az egyik direktívának megfelel a termék, tehát például alkalmas arra, hogy bizonyos minőségű gázt elégessen és hővé alakítson, de ez nem garantálja, hogy egy (épületgépészeti) rendszer részeként is megfelelő legyen. A Belügyminisztérium is ilyen értelemben foglalt állást érdeklődésükre. Érdekes paradoxon, hogy ezzel ellentétben mi is olvastunk olyan belügyminisztériumi állásfoglalást, amely szerint gázkazánokra nem kell teljesítménynyilatkozat.

---