Leválás divatból
2014/3. lapszám | Veresegyházi Béla | 4902 |
Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Egy elektromos kolléga mesélte, amikor épp a világítótestekről beszélgettünk, hogy Magyarországon mindenki, minden önkormányzat, szervezet, hivatal, már amennyiben megteheti, azonnal lecseréli a (köz)világítását a legmodernebb technológiára, sokszor pár éven belül többször is. Ezzel szemben az – igaz, maximálisan hagyománytisztelő – briteknél ma is működnek 40-50 éves utcai lámpák, egész rendszerek. Vajon kinek van igaza?
Ha az éves üzemeltetési díj X, az új rendszer pedig 10X-be kerül, akkor könnyű kiszámolni, hogy ha az új rendszer nem fogyaszt energiát, akkor is 10 év a megtérülési ideje. Tekintsünk el most a konkrét számoktól; úgy hiszem, kijelenthető, hogy sok esetben egy-egy beruházást nem gazdasági-ökológiai indokok támasztanak alá, hanem 1. presztízsérdekek, 2. az EU-s pénzek, és 3. a divat. Merthogy divat megújulónak, önellátónak, energiatakarékosnak stb. lenni…
Sári József okleveles gépészmérnök, épületgépész szakértő, vezető tervező egy hasonló sztorit hozott nekünk, amelyet maga élt meg, a panelépületben, ahol lakik, amely levált a távhőről. Hogy jól tette-e? Talán a következőkben kiderül. Elsőként tekintsük meg azt a levelet, amit a Békásmegyeri 1. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet küldött ki 2008-ban a több mint 1000 lakónak, akik az általa kezelt (egy tömbben lévő) épületekben éltek.
Mit jelent a saját fűtés?
Azt jelenti, hogy nem leszünk többé kitéve a FŐTÁV örökös díjemelésének, hanem olcsóbbak és kiszámíthatóak lesznek a fűtési és vízmelegítési díjak. Azt jelenti, hogy a szobai és konyhai fűtőtesteket szabályozhatóvá és mérhetővé tesszük, ezáltal nem az ablakon eregetjük ki a meleget, hanem a fűtőtestenként szabályozott fűtéssel a ténylegesen elfogyasztott hőmennyiség után fizetünk, tehát szabályozhatjuk a költségeinket is. Azt jelenti, hogy a FŐTÁV-ról történt leválást követő öt évben az alapdíjban fizetjük meg a beruházást és az üzemeltetést. Ezért öt évig kissé magasabb az alapdíj, de lényegesen alacsonyabb a hődíj, összességében kevesebb lesz a fizetni való, mint a FŐTÁV-nál.
Azt jelenti, hogy a vízmelegítési díjat kéthavonta fizetjük a vízórákon mért meleg víz felmelegítésére felhasznált hőmennyiség szerint, a fűtési díjat átalányban fizetjük, és a fűtési időszak végén számolunk el a lakások tényleges hőfogyasztása alapján. A fűtési számla tartalma a következő lesz: alapdíj: a beruházási költség öt éven át egyenlő részletekben való visszafizetése és az üzemeltetés költsége (ez öt év után kb. 65-70%-kal csökken), hődíj: a fűtésre és a víz fölmelegítésére elhasznált gáz mennyiségnek ára (1. ábra)
Tisztelt Tulajdonos!
Az Igazgatóság a tagságunkat terhelő egyre drasztikusabban emelkedő távfűtési költségek csökkentése érdekében azt tervezi, hogy a lakásszövetkezet valamennyi épületét leválasztja a távfűtésről. A 2008. 02. 25-én megtartott Küldöttgyűlés megadta az Igazgatóságnak a felhatalmazást, hogy a leválás érdekében megindíthassa a szükséges eljárást. A távfűtésről való leváláshoz az egy-egy épületben lévő hőközponthoz tartozó tulajdonosok legalább 80%-ának írásos nyilatkozata kell arról, hogy le akarnak válni a távfűtésről. Ha az egy-egy hőközpont-hoz tartozó tulajdonosok legalább 80%-a a leválás mellett dönt, a döntés a hőközponthoz tartozó valamennyi ingatlan (lakás és üzlet) tulajdonosára kötelező!
Miért tartjuk szükségesnek a Főtáv-ról való leválást? Azért, mert a FŐTÁV elavult kazánjai eleve nagy veszteséggel állítják elő Kaszásdűlőn a fűtési, vízmelegítési hőt. Ez a hő több kilométeres, rosszul szigetelt vezetékeken jut el Békásmegyerre. Télen jól látható, hogy a lehullott 10 cm-es hó két-három óra alatt elolvad ott, ahol a FŐTÁV vezetékek húzódnak a járdák, füves területek alatt. Ezt a hőveszteséget is a fogyasztókkal, azaz velünk fizettetik meg egyre magasabb árakon! A hálózat hővesztesége és az egyre drasztikusabban emelkedő fűtési díjak ellen az egyetlen lehetséges megoldás: LEVÁLÁS A FŐTÁV RENDSZERÉRŐL, saját fűtési rendszer kialakítása!
Több hónapig tárgyaltunk kivitelezőkkel, akik már több lakásszövetkezeti, társasházi épületet leválasztottak a távfűtésről, és ott saját fűtési rendszert építettek ki. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság megnézett több leválasztott épületet, tárgyaltunk a vezetőségekkel, a helyszínen szereztünk tapasztalatokat a rendszerek működéséről és gazdaságosságáról, a lakók fűtési költségeinek jelentős csökkenéséről. A távfűtésről való leválás lényege, hogy saját gázkazánokkal működő rendszert építtetünk ki, amely a fűtést és a melegvízellátást helyben, hőszállítási veszteség nélkül, olcsóbban biztosítja. Minden épületnek önálló kazánháza, önálló hőellátása lesz.
Korszerűsítjük a fűtési hálózatot oly módon, hogy a fűtőtestekre átkötő szakaszokat, termosz-tatikus szabályozó szelepeket, elektronikus hő-fogyasztásmérőket szerelünk. Ezáltal lehetővé válik az egyes fűtőtestek, a lakások hőmérsékletének szobánkénti szabályozása, a fűtés és a melegvíz-fogyasztás szerinti elszámolása, végső soron a fűtési költségekkel való takarékoskodás. A fűtési hálózat korszerűsítésére pályázatot nyújtunk be, amellyel kedvező elbírálás esetén 30%-os állami támogatásra számíthatunk. A FŐTÁV-ról való leválással és a saját fűtési rendszer kialakításával A LAKÁSOK ÉRTÉKE 1,5-2 MILLIÓ FORINTTAL EMELKEDIK!
A gázár esetleges emelése nem befolyásolja a saját fűtés FŐTÁV-hoz viszonyított gazdaságosságát, mert ha a gáz árát emelik (látjuk a példát), a FŐTÁV a gázáremelés többszörösével növeli a távfűtés hődíját. Saját fűtési rendszer esetén csak a gáz árának emelése jelent költségnövekedést. A beruházás pénzügyi fedezetéhez nem kell sajáterős befizetés! Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a tulajdonosok szerződést kell kössenek a Lakástakarék Pénztárral (a továbbiakban: LTP). Miért kell LTP-szerződést kötni? Azért, mert a beruházás pénzügyi fedezetére a lakásszövetkezet vesz fel öt éves futamidejű hitelt a banktól, és a felvett hitel fedezetét az LTP adja a banknak, a tulajdonosokkal meg kötött LTP-szerződések alapján.
A Lakástakarék-pénztári szerződés nem jelent külön fizetési kötelezettséget, nem jelent hitelfelvételt, nem jelent jelzálog-bejegyzést! Aki nem köti meg az LTP-szerződést, annak magasabb lesz a havi fizetési kötelezettsége, mert nem jár lakására az LTP-kamatkedvezmény és az állami kamattámogatás!
A beruházás költségét öt év alatt havi egyenlő részletekben fizetjük vissza. Ez az alapdíj egyik része, másik része az üzemeltetési költség, amely a rendszer működtetésére fordított kiadásokat kell fedezze. Öt év után az alapdíj összege az LTP-törlesztés megszűnésével kb. 70%-kal csökken, a fennmaradó kb. 30%-ot a rendszer üzemeltetési költségére kell továbbra is fizetni. A kivitelezővel egyeztetett terveink szerint – ha minden engedélyezési eljárás a jogszabályokban meghatározott idő alatt megtörténik – a kazánok az ez év őszi fűtésindításra üzemkész állapotban lesznek, és már magunknak fűthetünk októbertől.
A fűtési és a vízmelegítési díj fizetése a mért fogyasztás alapján történik. Ezzel lényegesen csökkenhetők a fűtési és vízmelegítési hődíjak. A FŐTÁV 2008. február 1-től érvényes hődíja: 3539 Ft/Gj. A SAJÁT FŰTÉS mai áron számolt hődíja: 2825 Ft/Gj. A vízmelegítési díjat a kéthavonta leadott vízóraállásokra számított vízmelegítéshez felhasznált hőmennyiség alapján számítjuk ki és fizettetjük meg. A fűtési hődíjra a fűtési idényben átalányt fizetünk, a fűtési idény végén a fűtőtestekre szerelt hőmennyiségmérőket leolvassuk, és a tényleges hőfogyasztást számoljuk el. Fontos tudni, hogy aki most távhőtámogatásra jogosult, az a saját fűtésre átállás után is tovább kapja a támogatást, gázártámogatás jogcímén.
Mit jelent a hálózatkorszerűsítés,és mivel jár ez a lakásokban?
A lakásban lévő fűtőtestekre (a fürdőszobait kivéve) átkötőszakaszokat és termosztatikus radiátorszelepeket, és elektronikus hőmennyiségmérőkét szerelnek. Az átkötőszakaszra azért van szükség, hogy ha egy fűtőtestet lezárunk, a lejjebb lévő lakások fűtőtesteibe továbbra is áramoljon a fűtővíz. A termosztatikus radiátorszelep lehetővé teszi, hogy helyiségenként a kívánt hőmérsékletre tudjuk beállítani a fűtőtest hőleadását, vagyis egy-egy helyiség hőmérsékletét folyamatosan a kívánt értéken tartja.
Egy-egy lakásban a végzendő átalakítás kb. két órát vesz igénybe, nem jár piszokkal, mert csak elvágják a két bekötő csövet, menetet vágnak rá, és fölhelyezik az előre, méretre gyártott átkötőszakaszt a radiátorszeleppel együtt. A fűtési hálózat korszerűsítésének további része, hogy a strangokra strangszabá-lyozókat szerelnek, amelyek a hálózat egyenletes hőelosztását szolgálják, ezáltal a szintek között és az épület végpontjain is azonos hőleadást lehet biztosítani.
Ami itt érdekes, az egyrészt az, hogy az „Igazgatóság"elfelejtett több szempontot is figyelembe venni. Először is csak egy alternatívát ajánlott fel: eszed, nem eszed, nem kapsz mást. Például nincs kalkuláció arról, hogy csak az átkötőszakaszok megvalósításával, de a FŐTÁV-nál maradva mekkora lenne a beruházási költség és mekkora a megtakarítás. A kalkulációs ábra nagyon szemléletes, hiszen óriási megtakarításról tanúskodik. De hogy abból mennyi a távfűtésről saját fűtésre átállás, illetve az átkötőszakaszok, strangaszabályozás és a radiátorszelepek megvalósításának hozadéka, arról nincs szó. Mindenesetre a beruházás megvalósult, a társasházak leváltak a távhőről.
Ezek után lássuk, mit írt immár 2011-ben kollégánk, Sári József. (Itt két levelét összevonjuk az egyszerűség kedvéért.)
Sári József levele
A Békásmegyeri 1. számú Lakásfenntartó Szövetkezet Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának átgondolatlan és félrevezető tájékoztatása alapján leváltunk a Főtáv-ról.
A Főtáv 2008-ban készített tájékoztatója és Figyelmeztetője már tartalmazta azokat a hátrányokat és gondokat, melyek a mai napra nyilvánvalóvá lettek. Ez is hozzájárult a szövetkezeti tagok fizetési nehézségeihez. A fogyasztók reménykedtek abban, hogy alacsonyabb fűtési költségeik lesznek összességében a FŐTÁV-hoz képest. A beruházás hibás döntései és az üzemeltetés eddigi tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a Szövetkezet tagjait az energiával való takarékos gazdálkodást érintően jelentős kár érte, az alábbiak miatt:
1. A fürdőszobai radiátorok átkötésének hiánya és a szabályozhatóság elmaradása.
A Szövetkezet vezetése előttünk érthetetlen okból kihagyta a fürdőszobai radiátoroknak az önálló központi fűtés beruházása keretén belül történő átkötését és szabályozhatóvá tételét. A 2008-2009. és a 2009-2010. évi fűtési szezonok egyértelműen igazolták, hogy a fürdőszobai radiátoroknál az átkötéseket, a szabályozhatóságot (legalább az elzárhatóságot) biztosítani kell. A Hímző utca 1. szám alatti épület 2008-2009-es fűtési szezoni statisztikai adatai szerint az egyes lakások hőmennyiség-felhasználásának 20-25%-át teszik ki a fürdőszobai radiátorok, de előfordult olyan eset is, ahol a fürdőszobai fogyasztás 54%-ot ért el. Ez lakásokként kb. 20 ezer forint többletkiadást jelent, nem beszélve a teljes fűtési rendszer többlet energiafelhasználásáról. Ez olyan nagyságrendű pazarlás és károkozás, melyet nem lehet szó nélkül hagyni. A Szövetkezetnél 1080 lakás van, ez közel azonos számú fürdőszobai radiátort jelent. A teljes szabályozatlanság esetén ez fűtési szezononként 1080 lakás esetében, lakásonként 20 ezer Ft többletköltséget számolva kb. 21 millió forint többletkiadást jelent fűtési szezononként.
2. A házak szélső lakásainak, három oldalról utcai fronttal érintkező szobáinak fűtési elégtelensége.
Megállapítást nyert, hogy szélső szobákban elhelyezett termosztatikus szabályozószelepek és az átkötések nem alkalmasak a kívánt meghatározott hőmérséklet biztosítására. A Hímző utca 1. szám alatti lakások fűtési adatai alapján egyértelműen megállapítást nyert, hogy az első emeleti és a szélső lakások szélső szobái lényegesen nagyobb hőmennyiséget használnak fel. Hasonló a helyzet a többi, a Szövetkezet által fűtött háznál is. A szélső lakások szélső szobáiban a korábban felszerelt szelepek ki lettek cserélve.
Az első emeleti és a szélső szobákra alkalmazott 5-8%-os korrekció nem felel meg a tisztességes elszámolásnak, és nem kompenzálja a többlet energiafelhasználást. Például a Hímző utca 1. számú ház 1. emelet 1. számú lakásának 2008-2009. évi fűtési költsége 207 690 Ft volt, ehhez hozzáadva az üzemeltetés költségét és a beruházás törlesztését összesen 415 194 Ft volt a fűtéssel kapcsolatban keletkezett költség. Ez kb. 200 000 Ft-tal volt több, mint egy hasonló lakás FŐTÁV-számlája. A fizetendő összköltség elosztva 6 hónappal, havonta 69 199 Ft fűtési költséget jelent.
A fentiek figyelembe vételét kérem az Szövetkezet tagjait, hogy a fent vázoltakat meggondolva foglaljanak állást, és támogassák a okozott kár elhárítására tett javaslataimat, melyek a következők:
- A fenti hiányosságok és hibák a beruházót, tervezőt és kivitelezőt terhelik, kijavításuk közös felelősségük, mely nem terhelheti a Szövetkezet gazdálkodását.
- A fürdőszobai radiátorok átkötését és szabályozhatóvá tételét központilag a beruházás költségének terhére kell megoldani. A szélső lakások szélső szobáinak fűtésére olyan elfogadható műszaki megoldást kell kialakítani, mely biztosítja az Alapszabályban meghatározott hőmérsékletet. Ez szintén a beruházást terhelje.
- Amennyiben a javasoltakra nem lehet megoldást találni, akkor a Szövetkezet Felügyelő Bizottsága az okozott kár megtérülését jogi úton érvényesítse, illetve hanyag vagy hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúja miatt tegyen büntető feljelentést.
A fürdőszobai radiátorok átkötésének és szabályozhatóságának hiányából okozott kár bemutatása
A Békásmegyeri lakótelep, közte a Békásmegyeri 1. számú Lakásfenntartó Szövetkezet által fenntartott és kezelt épületek fűtését és meleg vízzel való ellátását az MVM Észak-budai fűtőerőmű szolgáltatja. Az energiaracionalizálás érdekében 2006-ban került átadásra az MVM Észak-budai kogenerációs fűtőerőmű. Célja a gázmotoros energiatermelésre való átállás volt. A gázmotoros energiatermelés olyan egységteljesítményű kogenerációs technológia, amely során a földgáz energiahordozó villamos energiává való átalakítása alkalmával a „veszteségként” keletkező hőt is felhasználják. Ezzel kapcsolt hő- és villamos-energiatermelést valósítanak meg. E technológia kiemelt jelentőséggel bír, mert energetikai, környezetvédelmi és nem utolsósorban gazdaságossági szempontból előnyöket jelent, és a jövőt tekintve megoldások egyike lehet a felhasznált energiával való takarékosságnak. Tudományos kutatások alapján ez a földgázbázisú energiaátalakítás leggazdaságosabb módja.
A FŐTÁV a gázmotor hőtermelését (hulladékhőjét) használja fel a távfűtési szolgáltatásnál. Érhetetlen, hogy a felsorolt előnyök ellenére egyes fogyasztók a FŐTÁV-ról való leválást kezdeményezték. Többek között a Békásmegyeri I. számú Lakásfenntartó Szövetkezet is, a leválás támogatása érdekében félrevezetve a Szövetkezet tagságát különböző valótlan ígéretekkel. Mennyibe kerül a saját fűtésünk? „Azt jelenti, hogy a FŐTÁV-ról történő leválást követő öt évben az alapdíjban fizetjük meg a beruházást és az üzemeltetést. Ezért öt évig kissé magasabb az alapdíj, de lényegesen alacsonyabb a hődíj. Összességében KEVESEBB lesz a fizetni való, mint a FŐTÁV-nál”. Ez volt a mézesmadzag.
Épületgépészeti tervezésben járatlan emberek bevonásával elvégezték a tervezést. A tervező az előre látható gazdaságtalan kivitelezési igényeket nem bírálta felül, az etikai fegyelmi szabályzatban leírtaknak nem tett eleget, így egy gazdaságtalanul üzemelő berendezés került kivitelezésre. Mi a valóság? Egy 66 m² alapterületű lakás tulajdonosát terhelő költségek: 66 x 206 x 60 = 815 760 Ft. Ebben a beruházás fajlagos költsége 5 éves törlesztés esetén 161 Ft/m2,hó, a kamat 45 Ft/m2,hó. Az állami támogatással együtt vett költség: 66 x 311 x 60 = 1 231 560 Ft.
Az új hőközpontok (6 db) eredményessége: A Szövetkezet által történő vízmelegítés energiaigénye kb. 45%-kal magasabb, mint a FŐTÁV által előállított meleg víznél. A fűtésre felhasznált hőmennyiség sem csökkent a Főtáv szolgáltatásához képest. A szakirodalom az egycsöves fűtéseknél történt átkötések esetében 25-30% energiamegtakarítást sugall. Ezek szerint ez a rendszer nem sikerült, és nem hozta meg a várt eredményeket. A leválás előnyeit bemutató indokoknál a kevesebb költség helyett a „valóságot” jobban szolgálta volna, hogy több lesz a havi költség.
A fürdőszobai átkötésekkel 20% energiamegtakarítást lehetett volna nyerni, ez elmaradt a beruházás megvalósításánál. Ilyen hiba, kár csak a hozzá nem értésnek tudható be. Ez évi 20 millió veszteséget jelent a fogyasztóknak (lakóknak). Ezek után lehet találgatni, hogy az 5 év alatt kifizetett 1,2 milliárd Ft összegű fűtésberuházás mikor térül meg.
A hagyományosnak tekinthető egyedi gázfűtési hőközpontok környezetterhelési mutatói rosszabbak, mint a MVM Észak-budai kogenerációs fűtőerőműé. Külföldön ilyen leválást nem engedélyeznek. Ma már a távfűtések 50%-ánál alkalmazzák a hulladékhő-energia felhasználását. Az MVM Észak-budai erőműnél keletkező hulladékhő felhasználásával a FŐTÁV kazánjainak 84%-át pótolják, így a fűtési hőmennyiségnek csak a 16%-át kell biztosítani, a többi ingyen van. A hulladékhő hasznosításának elmulasztása olyan, mint aki az autóját a csomagtartóban kialakított gázpalackos fűtéssel akarja melegíteni, és nem a motor hűtővizével. Komoly dolog ez?
Összegzés
Miért is adtuk közre ezt a történetet? Tény, hogy az eddig megismertek alapján nem látjuk feketén-fehéren a történetet, nem tudjuk azt mondani, hogy ennek van igaza vagy annak, amaz meg ebben a pontban téved, ebben meg félig igaza van. (Itt jelzem, hogy Sári József fantasztikus mennyiségű számítást és elemzést végzett, amit terjedelmi korlátok miatt nem tudunk leadni, de nem is az a cél, hogy ítélkezzünk, hanem hogy elgondolkodtassunk.) Annyit azért megjegyeznék, hogy Sári Józsefet, a vezető tervezőt, a maga 5 évtizedes szakmai pályafutásával, a Szövetkezet egyik levelében minősíthetetlen stílusban „leamatőrözi”, hozzá nem értőnek csúfolja, ezzel teszi – szerinte – érvénytelenné véleményét. Valószínűbb, hogy a helyzet fordított, és a Szövetkezet az amatőr épületgépészeti kérdésekben, és mindezt, a hibákat arroganciával leplezi. Ismerős.
De nem is ez a lényeg, hiszen, mint mondtuk, a tervek, számítások, hőmennyiségek ellenőrzése egy igazságügyi szakértőnek is több számjegyű munkaóráját igénybe venné. Mint szaklapnak, az ítélkezés (ez esetben) nem kompetenciánk. A körülményekre való figyelemfelhívás annál inkább. Kérdés: Hogy történik manapság egy társasház energiaracionalizációja koncepciójának kigondolása? Hívnak egy auditort, az felméri az épületet, és javaslatot tesz? Vagy a ház egyik lakója, aki egy kis affinitást mutat a téma iránt, utána olvas az interneten, aztán hajrá, szigeteljünk, esetleg váljunk le, vagy tegyünk fel napkollektort?
Tehát: létezik-e egyáltalán koncepció, korrekt, megalapozott döntés, azaz és legfőbbképpen: benne van-e a köztudatban az épületgépész szakember, mérnök, ener- getikai auditor, mint feltétlenül megkérdezendő? Mindenki válaszoljon magának nyugodtan. Kérdés: Ha az (effektíve) laikus tulajdonos diktál, akkor
- A tervező vagy egyéb épületgépész szakember mennyire kommunikációképes, hogy helyes irányba terelje az eseményeket (vagy egyáltalán veszi-e a fáradtságot)?
- Mennyire diktál a divat (leválás a távhőről, megújulót mindenhova stb.) a laikusnak?
- Körültekintő-e a pályázatok kiírása?
- Hogyan ellenőrzik a felhasználást?
És végül egy utolsó kérdés, hogy ne vigyem túlzásba: Mennyire számítanak az ökológiai és makrogazdasági szempontok egy laikusnak? Érdekli őt, hogy a város közepén távhőről gázra, vagy gázról fára vált? Érdekli őt a kapcsolt energiatermelés? És ha nem – megkockáztatom ezt a feltevést –, akkor kit kéne, hogy érdekeljen?
Békásmegyeren 1000 lakás levált a távhőről, 1,2 milliárd forintért. Én is hozzájárultam ennek költségeihez, és olvasónk is, az állami támogatáson keresztül. Megtérül valaha ez a házaknak? Megtérül az államnak? Jól járt egyáltalán valaki? Vagy lett volna jobb, egyszerűbb megoldás? Nem hiszem, hogy túl sok ember lenne érdekelt abban, hogy e kérdésekre választ kapjunk, így, a beruházás megtörténte után. De – már ha nincsenek egyéb érdekek – jobb az aktus előtt gondolkodni a következményekről.