Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Gáz csatlakozó vezetékek, berendezések felülvizsgálata

2014/3. lapszám | Blazsovszky László |  5885 |

Az alábbi tartalom archív, 7 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Szinte nem múlik el hét, hogy a média – különösen a fűtési idényben – ne adna hírt a földgázzal ellátott felhasználási helyeken bekövetkezett mérgezésekről, gázrobbanásokról, halálesetekről. A továbbiakban terjedelmi okok miatt a teljesség igénye nélkül, kiemelten az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók sajátos problémáival foglalkozom.

A 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) hatályba lépésével megoldottnak és rendezettnek tűnnek a felhasználók és a földgázelosztók gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos kötelezettségei és feladatai.

 

A fogalmak jelentése

De mit is kell érteni a rendelet címében nevesített felhasználó, csatlakozóvezeték, felhasználói berendezés és műszaki-biztonsági felülvizsgálat fogalmak alatt? A fogalmak meghatározását a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (továbbiakban: GET) értelmező rendelkezései tartalmazzák.

A felhasználó és a lakossági fogyasztó fogalmak egybevetéséből kitűnik, hogy nem minden felhasználó tekinthető lakossági fogyasztónak, de minden lakossági fogyasztó felhasználó is egyben. A felhasználók egy sajátos csoportját alkotják az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók, akik/amelyek ingatlantulajdonosai részére a Rendelet előírja, hogy a csatlakozó vezetékek és a felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatát – a gázfelhasználó technológia kivételével – az ellátását lehetővé tevő, területileg illetékes földgázelosztótól történő megrendelés útján köteles elvégeztetni a Rendeletben meghatározott időbeni ütemezéssel és gyakorisággal (csatlakozó vezeték esetében 10 évenként, felhasználói berendezés esetében 5 évenként).

 

Fogalmak

Felhasználó: aki földgázt vagy vezetéken keresztül PB-gázt saját felhasználás céljára vásárol.

Csatlakozóvezeték: a felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték. (Fogyasztói főcsap: a gázmérőnél lévő, ennek hiányában a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték közé beépített elzáró szerelvény, amely a csatlakozóvezeték tartozéka.)

Felhasználói berendezés: a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége. [Fogyasztói vezeték: az a vezetékszakasz tartozékaival együtt, amely a gázmérőtől – ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól – a gázfogyasztó készülékig terjed. Gázfogyasztó készülék: földgázzal, valamint PB-gázzal üzemeltetett készülék (pl. tűzhely, vízmelegítő, kazán). Gázfelhasználó technológia: olyan műszaki rendszer, amelyet az üzemeltető az ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készülék beépítésével létesít (pl. hőkezelő kemence. Rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok (pl. égéstermék elvezető berendezések, homlokzati égéstermék-kivezető).]

Műszaki-biztonsági felülvizsgálat: a gázszerelés üzembe helyezésekor hatályos műszaki-biztonsági szabályoknak való megfelelését, továbbá a biztonságos üzemeltetést befolyásoló feltételeket kell ellenőrizni.

 

A fogalmak használata a gyakorlatban

Gyakorlati tapasztalat, hogy a fogalmak szakzsargonként történő használatából igen komoly félreértések adódnak, különösen a lakossági fogyasztók esetében. Sajnálatos módon keverednek a gázfogyasztó készülék, a berendezés és a felhasználói berendezés, „fogyasztói berendezés” fogalmak, így például egy gáztűzhelyre, mint gázfogyasztó készülékre (ami a felhasználói berendezés tartozéka) sem szabatosan alkalmazzák.

 

Az egyes tevékenységek jelentése és mögöttes tartalma

A fenti fogalmak helytelen használatán túl értelmezésbeli problémát is jelentenek – többek között – az alábbi tevékenységek vonatkozásában:

  • a. A műszaki-biztonsági ellenőrzés (a kivitelezett csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés első üzembe helyezését megelőző, földgázelosztó által történő ellenőrzése – GET Vhr. 1. sz. Melléklet, Földgázelosztási Szabályzat 6. Műszaki-biztonsági ellenőrzés). Elvégeztetése a felhasználó kötelessége, de a földgázelosztó felelőssége.
  • b. A gázfogyasztó készülékek rendszeres karbantartása (gyártói előírások ajánlásai alapján). Elvégeztetése a felhasználó kötelezettsége, és költségét a garanciális feltéte- lek életben tartása érdekében a felhasználó viseli.
  • c. A gázfogyasztó készülék javítása (szerviztevékenység: egy gázfogyasztó készülék üzemképessé tétele alkatrészcserével és/vagy beszabályozással; garanciális időtartamon belül és túl). Szakszervizzel történő elvégeztetése a felhasználó kötelezettsége, de a b) pont szerinti rendszeres, szakszerviz által elvégeztetett karbantartás mellett bekövetkező javítás költsége a garancia időtartamán belül jellemzően a forgalmazót terheli.
  • d. A felhasználói berendezés rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok más jogszabályok előírásai szerinti gyakorisággal elvégzésre kerülő kötelező vizsgálatai (égéstermék-elvezetők kéményseprőipari közszolgáltatás keretében az ingatlan tulajdonosa megrendelésére elvégzésre kerülő időszakos műszaki vizsgálat – 63/2012. [XII. 11.] BM rendelet). Elvégeztetése a felhasználó kötelezettsége, és költsége is a felhasználót terheli.
  • e. Az időszakos műszaki-biztonsági felülvizsgálat (19/2012. [VII. 20.] NGM rendelet). A felülvizsgálat során javítás, karbantartás nem történik. A földgázelosztónál a rendelet szerinti határidőig történő megrendelése a felhasználó kötelessége, az elvégzett felül-vizsgálat felelőssége és költsége a földgázelosztót terheli.

A fent hivatkozott tevékenységek közötti lényeges különbség, hogy a b)-d) pontok alatti tevékenységek a felhasználói berendezés egyes tartozékaival (pl. tűzhely, vízmelegítő, kazán) és szinte csakis azok működésével kapcsolatosak, míg az a) és e) pontok alatti tevékenységek során a felhasználói berendezés, mint együttműködő rendszer (légellátás, szellőzés, égéstermék-elvezetés) komplex ellenőrzése, illetve felülvizsgálata műszaki-biztonsági szempontok alapján történik. Az ellenőrzésnek, illetve felülvizsgálatnak a végeredménye a műszaki-biztonsági szempontoknak történő megfelelés meg- ítélésén túl az élet- és vagyonbiztonságnak való megfelelés megítélése is.

Hogy a felhasználók számára érthetőbb legyen az egyes tevékenységek lényege, egy hasonlattal igyekszem az a)-d) tevékenységek lényegét megvilágítani egy személygépjármű példáján keresztül, de tudva azt, hogy mint minden hasonlat, így ez is sántít.

  • a. A személygépjármű műszaki-biztonsági ellenőrzése (a legyártott személygépjárművön a gyártóműben/autógyárban elvégzendő végellenőrzés a forgalomba helyezés műszaki feltételeinek való megfelelés ellenőrzése).
  • b. A gépjármű rendszeres karbantartása (gyártói előírások ajánlásai alapján, futott km-teljesítményhez kötött rendszeres karbantartás, például 15 000 km-enként).
  • c. A személygépjármű javítása (szerviztevékenység: a személygépjármű egyes tartozékainak szükséges és indokolt cseréje és/vagy üzemképessé tétele alkatrészcserével és/vagy beszabályozással; garanciális időtartamon belül és túl).
  • d. A személygépjármű használatához szükséges tartozékok jogszabályok előírásai szerinti gyakorisággal történő kötelező vizsgálatai (környezetvédelmi felülvizsgálat – később részévé vált az időszakos műszaki felülvizsgálatnak; célja volt az elöregedett személygépjármű környezetszennyező darabjainak kiszűrése).
  • e. Az időszakos műszaki felülvizsgálat (a gépjármű forgalomban tartása műszaki feltételeinek való megfelelés felülvizsgálata; a felülvizsgálat során javítási, karbantartási tevékenység végzése nem történik, a motor „égéstermékének” elvezetésére szolgáló „kipufogó” és a „motor” üzemét nem külön-külön, hanem „üzemszerű” állapotában vizsgálják!).

 

A műszaki-biztonsági felülvizsgálói jogosultság

A műszaki-biztonsági felülvizsgálatot a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet szerinti, a rendelet 2. mellékletében meghatározott végzettséggel/képesítéssel és gyakorlati idővel, műszaki biztonsági felülvizsgálatra jogosító engedéllyel rendelkező gázszerelő végezheti.

A gázszerelő fogalom gyűjtőfogalomként való használata mind a rendelet címében, mind annak szövegkörnyezetében megtévesztő, mert a rendelet lényegesen többről szól, mint a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról. Már a rendelettel 2009. XI. 27. napjával hatályon kívül helyezett, a gázszerelők nyilvántartásáról szóló 28/2006. (V. 15.) GKM rendelet is tévesen alkalmazta. Dehonesztáló a fogalom ilyen használata különösen azon tervező és/vagy szakértő mérnökök számára, akik rendelkeznek arcképes igazolvánnyal és mestervizsgával is (1. táblázat).

A rendelet 2. mellékletének 3.3. pontjában rögzített feltételek lehetőséget biztosítanak megfelelő végzettség/szakképesítés, 3 éves gyakorlati idő igazolása és gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló szakképesítés megszerzését követően műszaki-biztonsági felülvizsgálat elvégzésére.

Nem etikus, hogy a Magyar Mérnöki Kamara közhiteles nyilvántartásában szereplő, szakirányú végzettséggel, szakképesítéssel és kellő gyakorlati idővel rendelkező tervezők, szakértők csak akkor végezhessenek műszaki biztonsági felülvizsgálatot, ha egyidejűleg rendelkeznek tervezői (G) és szakértői (SZÉS3) – a 2014. január 1. napjától hatályos, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti – jogosultságokkal. A 3.5. pontban az „és” kapcsolat és/vagy kapcsolatra történő mielőbbi módosítása szükséges és indokolt. A jogosultság jelen formájában sérti a tervezők és szakértők szerzett jogait.

 

A műszaki-biztonsági felülvizsgálat

A műszaki-biztonsági felülvizsgálat során a jogosultsággal rendelkező szakembernek a rendelet előírása értelmében az üzembe helyezéskor hatályos műszaki-biztonsági szabályoknak való megfelelést, továbbá a biztonságos üzemeltetést befolyásoló feltételeket kell ellenőriznie. Ideális feladat lenne, ha a műszaki-biztonsági felülvizsgálatot végző szakember részére rendelkezésre állna a felhasználási hely gázellátását biztosító csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés megvalósult állapotát tartalmazó megvalósulási dokumentáció, melyből megállapítható lenne többek között a kivitelezés időpontja, a kivitelezést végző szakember jogosultságát igazoló okirat, a felhasználási hely alaprajza, és nem utolsó sorban a földgázelosztó által a kivitelezett állapotról készített műszaki-biztonsági ellenőrzés jegyzőkönyve.

Fentiek rendelkezésre állása esetén is fennáll annak a lehetősége, hogy az ingatlan tulajdonosa a földgázelosztó megkerülésével végzett olyan átalakításokat, amelyek nem érintették ugyan a csatlakozó vagy a fogyasztói vezeték nyomvonalát s a gázfogyasztó készülékek elhelyezését, de a felhasználói berendezés műszaki-biztonsági szempontok szerinti üzemvitelét műszaki-biztonsági, élet- és vagyonbiztonsági szempontból attól függően érinthette, hogy a felhasználói berendezés tartozékát képező gázfogyasztó készülékek milyen típusúak:

„A” típusú gázfogyasztó készülék: amely kéményhez, illetve az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető rendszerhez nem csatlakoztatható [MSZ CEN/TR 1749 A gázkészülékeknek az égéstermék-elvezetés módja szerinti osztályozási rendszere]. Például: gáztűzhely esetében, ha a nyílászárók lecserélése fokozott légzárású nyílászárókra kiegészítő védelem, előzetes terv és tervfelülvizsgálat nélkül történik, a felhasználási helyen lévők életét és egészségét veszélyeztető állapotot idéznek elő. A tűzhely használata során keletkező égéstermék a helyiség légterében marad, a nem fokozott légzárású nyílászárókon korábban biztosított levegő-utánpótlás gyakorlatilag megszűnik, nem beszélve arról, hogy a helyiségben tartózkodók számára a légzéshez szükséges oxigén utánpótlása is megszűnik.

„B” típusú gázfogyasztó készülék: amely kéményhez vagy az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető berendezéshez való csatlakozásra alkalmas. E készülékek az égési levegőt közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyerik. Például: amerikai konyhás elrendezés esetén, ahol kéménybe kötött kandallóval egy légtérben tűzhely üzemel, és a tűzhely fölé utólag előzetes terv és tervfelülvizsgálat nélkül elszívó berendezést szerelnek fel, és a nyílászárókat lecserélik fokozott légzárású nyílászárókkal, a levegő-bevezetés lehetőségének megszüntetésével a helyiségben depresszió alakul ki, ezért az égéstermék a kéményből nagy valószínűséggel vissza fog áramolni a helyiségbe, ahol az oxigénhiányos állapot végső esetben akár az ott tartózkodók halálát is okozhatja.

„C” típusú gázfogyasztó készülék: amelynek égési köre (légbevezetője, tűztere, hőcserélője, égéstermék-elvezető tere) a készülék felállítási helyiségétől elzárt. Például: Parapetkonvektor biztosítja a helyiségek fűtését. Az égési levegő biztosítása és az égéstermék- elvezetés optimális műszaki megoldását adja, tekintettel arra, hogy a gázfogyasztó készülék üzeme független a helyiség légellátásától és szellőzöttségétől.

A műszaki-biztonsági felülvizsgálatot végző szakember a helyszíni vizsgálat időpontjában fennálló helyzet szakszerű megállapításáért felelős. Ha a felhasználási helyen az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetet észlel, köteles a veszélyhelyzetet kiváltó okot megszüntetni, arról az ingatlan tulajdonosát és a felhasználót a vizsgálatról készült jegyzőkönyvben tájékoztatni, és egyidejűleg a földgázelosztót a jegyzőkönyv megküldése mellett haladéktalanul értesíteni.

 

Következtetés

A balesetek száma az elvégzésre kerülő felülvizsgálatokat követően minden bizonynyal nagyságrendekkel csökkeni fog. Megfontolásra javasolom, hogy a lakossági fogyasztók részére a „B” típusú gázfogyasztó készülékek „C” típusúra történő cseréi államilag preferáltak, és a cserével kapcsolatos számlával igazolt költségei adóikból akár időbeni ütemezéssel leírhatók legyenek.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem