Kandallóépítés buktatókkal
2014/11. lapszám | Bende Zsolt | 15 045 |
Figylem! Ez a cikk 11 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A kandallóépítés során gyakorta ejtenek hibákat a legjobb szakemberek is. A „melléfogás” azonban – jellemzően – nem szándékosságra és hanyagságra vezethető vissza, sokkal inkább a kellő tapasztalat híján bekövetkező botlások okozzák a bajt. Mindenekelőtt – tipikus gondként – a hőszigetelések hiánya vagy nem megfelelő minősége érdemel kitüntetett figyelmet.
Hőszigetelés – körültekintően
A hőszigetelés célja, hogy a határoló falazatok hőmérséklete ne emelkedhessen 80 °C fölé. De vajon mi történik a szigeteletlenül hagyott falazatokkal? Nos, mivel a cement nem bírja a hőt, fokozatosan gyengül, kötését elveszíti és szétporlik. A vakolat megrepedezik, a faltól elválik és lepotyog (1. kép). A malter elgyengülésével a falazat is gyengül. A falak hőtágulása repedezetté teszi a kandalló melletti és mögötti felületet. A vakolat lehullásával a légcirkuláció port keringtet a szobába. Ez a folyamat 3-4 éven belül lejátszódik!
A vakolat megrepedezik, a faltól elválik és lepotyog.
A helyes építési mód, ha a kandalló teljes hátfalát, a tűztértől a lefedésig szigeteljük. Fontos, hogy a födém se tudjon átmelegedni, ezért a plafonig épített korpusz esetén 20-25 cm-rel a mennyezet alatt zárjuk le a kandallót szigeteléssel. S hogy milyen szigetelés felel meg erre a célra? Bármi, ami bírja a hőt, és nem okoz allergiás reakciót a szálló porra! Ilyenek például a kalcium-szilikát vagy a vermikulit. Kérdésként vetődhet fel, hogy melyek nem alkalmazhatók a kandallóknál? Ilyen az üveggyapot és a kőzetgyapot. Ezeknél a szálakat összekötő műgyanta 260-380 °C felett megolvad, és a szigetelés összeomlik. Tapasztalatom szerint ez a folyamat 5-6 éven belül bekövetkezik, akkor is, ha alukasíro-zás is védi. Mindenki ismeri ezen anyagok hatását, aki már dolgozott velük, tüszszögés, orrviszketés, vakarózás a munka velejárója. Képzeljük el, mi történik, ha ezen allergén anyagok a légcirkulációval a szobába jutnak…
A nagyobb hőtágulású fém-füstcső szétrepeszti a bekötőidomot, rosszabb esetben az egész kéményt hosszában.
Nem jó megoldás az 1200-1500 °C-ig hőálló kályhatömítő használata, mert ez hőre kikeményedik, és továbbviszi a füstcső tágulását! Utólagos füstcsőbekötés kiépítésénél javaslom a gyári szettek helyett az utólagos kandallóbekötő idomokat.
Kémények és bekötések
A következő fajsúlyos problémacsoport a samottbélésű kémények hibái. Az összes samott- vagy kerámiabéléses kéménynél gyakran előfordul, hogy a füstcsövet beleszorítják a bekötőidomba. Ezáltal a nagyobb hőtágulású fém-füstcső szétrepeszti a bekötőidomot, rosszabb esetben az egész kéményt hosszában (2. kép)! Volt már rá példa, hogy a szakszerűtlen bekötés miatt a kémény átépítésének költségét kifizettették a kandallós szakemberrel.
A helyes eljárás, ha rugalmasan csatlakoztatjuk a füstcsövet a kéménybe. Ehhez adott esetben különböző szűkítő idomokat kell használnunk (3. kép), például 200 mm átmérőjű kéménynél és füstcsőnél 200/190 mm-es szűkítést, a fennmaradó 10 mm rést pedig kerámiaszálas tömítő zsinórral szükséges kitölteni (4. kép). Nem jó megoldás az 1200-1500 °C-ig hőálló kályhatömítő használata, mert ez hőre kikeményedik, és továbbviszi a füstcső tágulását! Utólagos füstcsőbekötés kiépítésénél javaslom a gyári szettek helyett az utólagos kandallóbekötő idomokat (5. kép). Ezeknél a névleges átmérő felett +18 mm a füstcső-fogadórész mérete, amit szintén szigetelő zsinórral kell tömíteni. Tehát a 200 mm átmérőjű füstcsőhöz 218 mm a fogadó rész mérete, így nincs szükségünk szűkítőre. A kéményeknél előforduló következő problémakör az utólagos bekötőidomok szakszerűtlen beépítése. A samott füstcsőnek tilos vésővel és kalapáccsal nekiesni, mert szintén elrepedhet a kémény teljes hosszában. A helyes megoldás, ha a feljelölt kört mintegy „tortát szeletelve” flex-szel bevagdossuk, és a kerületét is megkönnyítjük. Ezek után lehet kalapáccsal óvatosan betörni a keletkezett háromszögeket, s végül kör alakúra csiszolni a keletkezett lyukat. Így már jöhet a bekötőidom felragasztása.
Szűkítő idom
Szintén gyakorta elkövetett hiba, hogy a füstcsőbekötő körüli rés nincs eldolgozva, bevakolva (6. kép). A köpenyelem sarkain végigfutó szellőző járatok képesek elvezetni a kandalló által megtermelt meleg jó részét, és hiába a nagy teljesítményű tűztér, mégsem fűt a kandalló (7. kép). Ugyanígy járunk, ha a kémény köpenye nincs bevakolva. A könnyűbeton kéményköpeny olyan porózus, hogy át lehet fújni rajta, így képes szintén elvinni a megtermelt hő jórészét.
A gipszkarton veszélyei
A következő problémakör igen rövid, de annál fontosabb, jelesül a gipszkarton kandallóban való felhasználásáról szól. A legfontosabb azt tudnunk, hogy nincs tűzálló gipszkarton, csak TŰZGÁTLÓ létezik! Minden gipszkarton papírkasírozású, és idővel szétmállik a nagy hőtől. Akkor használhatjuk helyesen, ha a hőforrás felőli oldalát a már a korábbiakban említett megfelelő hőszigetelő anyagok valamelyikével beborítjuk.
Többször tapasztaltam, hogy a mennyezetig érő kandallóknál felengedték a hőt a födémig, és bejutott az álmennyezet alá a megtermelt meleg. Így a kandalló szintén nem fűtött, hiszen az álmennyezet fölé vezetődött a meleg, és a födémet terhelte a nagy hő.
Szintén gyakorta elkövetett hiba, hogy a füstcsőbekötő körüli rés nincs eldolgozva, bevakolva
A köpenyelem sarkain végigfutó szellőző járatok képesek elvezetni a kandalló által megtermelt meleg jó részét
Bízom benne, a fenti néhány hasznos tanáccsal segíteni tudtam abban, hogy szeretett szakmánk megbecsülése erősödjék, s jobbnál jobb kandallók kerüljenek ki a kezeink közül.
