Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Hőkamerák VIII.

2014/10. lapszám | Koczka Péter |  1873 |

Az alábbi tartalom archív, 7 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A termográfia, mint érintésmentes diagnosztika az elmúlt évek során egyre inkább teret hódított az épületek energetikai vizsgálata terén szintúgy, mint az ipar számos területén. Jelen cikksorozat célja, hogy bemutassa, hol és hogyan használható a hőkamera az épületgépész szakemberek mindennapjaiban.

Hőkamerák az épületgépészetben VIII. - Penészesedésre hajlamos helyek feltérképezése

Felületi nedvesség megjelenése a levegő harmatpontja és a felületi hőmérséklet függvényében.

 

Az előző cikkeimben már szó volt a gépészeti rendszer szivárgása okozta nedvesedésekről, amik általában akut problémák, így a hiba lokalizálása és javítása után azonnal megszűnnek. Ezzel ellentétben az időszakosan megjelenő nedvesedés és a vele együtt járó penészesedés okainak megállapítása összetettebb, és az esetek döntő többségében a hiba megállapítása mérőműszeres vizsgálatot igényel.

 

 

Geometriai főhíd és a holker hőmérsékletgrafikonja.

 

Nedvesedések vizsgálata esetén a hőka-mera mellett egy anyagnedvesség-mérő és egy környezeti páratartalom és hőmérséklet mérésére alkalmas műszer használata javasolt. Sok esetben a hőhidak mentén jelenik meg a penész, mivel a felület hőmérséklete lecsökken a levegő harmatpontja alá, így kicsapódik a levegő nedvessége a felületen. Az energetikailag negatív vonzata mellett az emberi szervezetre veszélyes penészesedés megakadályozása a legfontosabb.

 

 

A hőhidak megjelenésének számos formája létezik, de az esetek többségében különböző szerkezetek találkozásánál vagy geometriai hőhidak (például sarkok) formájában jelenik meg. Hőkamerás mérés esetén a hőhidak egyértelmű diagnosztizálásához a javasolt hőmérsékletkülönbség beltér és kültér között 15-20 °C. A termográfia segítségével így már egyértelműen beazonosíthatók a hőhidas szerkezetek, és fény derülhet a penészesedés okára, ami sok esetben valóban gyenge szerkezetet vagy helytelen, szabályozatlan légcserét takar. Az időszakosan megjelenő nedvesedést okozhatja ezen felül az esővíz beszivárgása a falszerkezetbe vagy egyszerűen a tető/nyílászárók tömörtelen részein, de a talajvíz is. A hibák megállapításához, a mérések hiteles elvégzéséhez ilyenkor hozzá tartozik, hogy a nedvesség megjelenésekor kell elkezdeni annak vizsgálatát. Ezen felül az esetek egy részében, sokszor régi vagy műemlékvédelmi épületek esetén, a falszerkezet kapilláris rendszerében felszálló nedvesség okozza a problémát, ennek tipikus jelei lehetnek a 1-2 m magasságig húzódó nedvesedés, salétromosodás, sókirakódás és penészképződés. A hőkamerás méréssel könnyen behatárolható a vizes falfelület, és a környezeti paraméterek mérése alapján pontosan megállapítható a nedvesedések oka. Emellett persze fontos, hogy a hőképek dokumentálhatók és digitális formában utólag kielemezhetők lesznek.

 

 


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem