Égéstermék-elvezetésének megoldásai
2014/10. lapszám | Szűcs Zoltán | 3320 |
Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Elsőre talán meghökkentő lehet a cím, mert sokan azt a tényt, hogy a fűtőberendezésben keletkező égéstermék kéményen keresztül távozik a szabadba, általános érvényűnek tekintik. Pedig nem így van. Az égéstermék kéményben történő elvezetése a legjobb, de nem az egyedüli megoldás.
Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből - égéstermék-elvezetésének kéményes megoldásai
A gáz
Ha száz átlagos fogyasztó részére kitűznénk azt a feladatot, hogy a pillanatnyilag elérhető fűtőanyagokat és fűtési módokat sorrendbe állítva határozza meg, hogy melyik a legjobb, legolcsóbb és leghatékonyabb fűtési megoldás, annyiféle választ kapnánk, mint arra a kérdésre, hogy hogyan készül a legjobb bableves. A fűtőanyag és a tüzelőberendezés kiválasztása azonban jóval hangsúlyosabb kérdés, mint egy gasztronómiai élmény ígérete, így elsősorban valószínűleg gazdasági szempontok alakítanák ki a sorrendet. A válaszok sokfélesége ellenére biztosan kijelenthető, hogy a földgáz még most is jelentős szerepet tölt be a háztartások fűtési megoldásaiban. Ez érthető, hiszen a hazai földgázhálózat kiépítettsége nagyon jó – a KSH adatai szerint a 2012-es év végével a hazai települések 91,2%-án a lakásállomány 74,7%-a volt a hálózatra kötve. Ez több mint hárommillió háztartást jelent.
A földgáz egyértelmű logisztikai előnyt élvez akár a szilárd tüzelőanyagokkal, akár a fűtőolajjal (ennek mértéke minimális) szemben, hiszen a hálózat kiépítése után a gázvezetéken keresztül mindig kellő mennyiségű földgáz áll rendelkezésre. Nem kell a finanszírozásról előre gondoskodni, megrendelni, szállítást intézni, tárolni. Alkalmazása egyszerű, mert a földgázra épülő fűtési rendszerek még minimális szinten is jóval nagyobb kényelmet biztosítanak, mint a fa vagy a szén.
Természetesen olyan is előfordul, hogy a felsorolt szempontokon túl egyfajta „kényszer” hatására kell a fölgázhoz folyamodni, egyszerűen azért, mert másra nincs lehetőség, vagy csak aránytalanul nagy költségráfordítással és aránytalanul magas üzemeltetési költséggel. Ilyenek a soklakásos társasházak (eltekintve a távfűtéses házaktól), ahol pillanatnyilag a földgáz mellett nincsen egyetlen ésszerű alternatíva sem.
Kéménymúlt
Tisztelt olvasó, engedje meg, hogy egy sutácska viccel folytassam, ami az élet nagy kérdéseit firtatja. Ha nem a Mikulás teszi a karácsonyfa alá az ajándékot, akkor ki? Ha nem a húsvéti nyuszi tojja a csokitojást, akkor mi? Ha a kisbabát nem a gólya dobja be a kéményen, akkor mire való a kémény? A kémény attól a pillanattól kezdve, hogy elődeink mesterséges hajlékot emeltek maguknak, szerves részévé vált az épített környezetnek. Egyfajta szürke eminenciásként teszi a dolgát hosszú idő óta, és szinte észre sem vesszük, ha felemeljük tekintetünket a házak tetejére. A kémény jelenléte természetes, hiszen szorosan öszszefügg a biztonságot nyújtó meleg hajlékkal és – manapság persze nem jellemzően – a jó étellel.
A kémény töretlennek tűnő pályafutását éppen a fent taglalt tüzelőanyag, a gáz tépázta meg. A földgázzal történő fűtés összes pozitív tulajdonsága mellett előbukkant egy újabb érv, ami eleinte csak kismértékű, később jóval nagyobb haszon ígéretével kecsegtette a felhasználókat. Ez a haszon nem más, mint a kéményen megspórolt pénz. A földgáz elterjedésének első szakaszaiban gyakran a meglévő, addig szilárdtüzelésre alkalmas készülékeket kiszolgáló kéményekbe kötötték be a gázkészülékeket. Ez szerencsére nem tartott sokáig, mert az ebből adódó problémák hamar napvilágra kerültek. A korábban alkalmazott fűtési módozatokra jellemző magas füstgázhőmérséklet és az ebből adódó kondenzátumkép-ződés elmaradása jórészt egészségesen elkormozódott kéményeket hagyott hátra. A gázkészülékek alacsony füstgáz-hőmérsékletéből adódó jelentős kondenzátum éppen ezt a kormot mosta ki a kéményből, ami egy büdös, fekete anyag formájában megjelent a kémények külső oldalán, tekintet nélkül arra, hogy az éppen a konyhában, a háló- vagy a fürdőszobában volt található. A problémát orvosolandó és a közben életre kelő szabályozásnak megfelelve, a régi kéményeket béléscsővel látták el. A szabályozás és az ellenőrzés hiányosságai miatt erre a célra szinte minden arra alkalmasnak tűnő anyagot felhasználták a légtechnikai csövektől kezdve az eternitcsőig. Izgalmas és veszélyes időszak volt ez, hiszen nem túlzás azt állítani, hogy az oroszlán bajszát cibálták mind a kivitelezők, mind a felhasználók. Orosz rulett volt ez a javából, ahol a töltött fegyvert az égési levegő utánpótlásának hiánya, és az égéstermék elvezetésére szánt berendezések alkalmatlansága pótolta. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a sorozatos tragédiák csak az épületekre akkor jellemző műszaki állapotok miatt nem következtek be. Ezen mentőkörülmények egyike a rosszul záródó, folyamatos szellőzést biztosító nyílászárók voltak.
Manapság
Nagyjából húsz évet ugorva az időben egy jóval kellemesebb, szabályozottabb és biztonságosabb jelenben találjuk magunkat, ahol az igények és velük a feltételek is gyökeresen átalakultak. A nyílt égésterű, az elhelyezési helyiség levegőjét felhasználó készülékek a szigorú alkalmazási feltételeknek köszönhetően szinte teljesen eltűntek a palettáról. Helyükbe a teljesen biztonságos üzemeltetést biztosító zárt égésterű kazánok léptek, amelyek az égési levegőt a külső környezetből nyerik. Az egyre erősödő környezettudatosság és a szigorú energetikai szabályozás eredményeként a zárt égésterű gázkészülékek egyre magasabb és magasabb hatásfokot értek el, ami jelentős tüzelőanyag-megtakarítást jelentett.A jelent egyértelműen a gázkazánok legújabb generációja, az egy évtizede még abszolút kuriózumnak számító kondenzációs gázkazán uralja. A kondenzációs technológia lehetővé tette, hogy a hatásfok 100% fölé emelkedjen (fűtőértékre számolva), ami további jelentős megtakarítást eredményez. A kondenzációs gázkészülékek megjelenése újabb kihívás elé állította a kéménygyártókat, hiszen a hatásfok növekedése az energiafogyasztás csökkentése mellett alacsony hőmérsékletű égésterméket és az ezzel járó nehézségeket is magával hozta.
Napjainkban egyértelmű előírások rendelkeznek a kémények anyagára, gyártására, kivitelezésére és üzemeltetésére vonatkozóan. A pontos szabályozásnak köszönhetően mindig az adott igénynek tökéletesen megfelelő terméket választhat a felhasználó, így biztonságosan és gazdaságosan üzemeltetheti tüzelőberendezését. Úgy tűnik azonban, hogy a történelem ismétli önmagát, amikor tanulva a múlt hibáiból, teljesen új hibákat követ el. A gázkészülékek fejlődésével párhuzamosan az égéstermék elvezetésének újabb, jelentős haszonnal kecsegtető módozatai terjednek el. Mint a múltban, most is a pillanatnyi előnyöket szem előtt tartva, megfeledkezve a hosszú távra tervezés egyértelmű előnyeiről, instant megoldások születnek. Ezekkel szemben a jelentős kéménygyártók, megfelelve a szigorú szabályozásnak, a gázkészülékek égéstermékének elvezetésére is a legkiválóbb kéménytípusokat kínálják. A bevált, hagyományokat teremtő anyagokat ötvözve korunk vívmányaival, tartós, minden igényt kielégítő, kerámia béléscsővel ellátott, hőszigetelt, köpenyelemes kéményrendszerek születtek.
Kerámia
A sokat bizonyított, kiváló minőségű kerámiacsövet egyedülálló tulajdonságai mindenképpen az egyéb alkalmazott anyagok fölé emelik. Saválló, nem korrodálódik, emiatt élettartama különösen hosszú, mert az égéstermékből kiváló kondenzátum nem okoz kárt benne. A kerámiacsövek e tulajdonsága különösen fontos a gázüzemű tüzelőberendezések esetén. A modern gázkazánok a kiváló hatásfokukból adódó alacsony hőmérsékletű égéstermék miatt állandó nedves környezetet teremtenek a kéményben. Ezt a környezetet az füstgázból kiváló savas csapadék teremti meg, ami egyszerre marja és áztatja a kéményt. Ezeknek a hatásoknak kell megfelelnie a kerámiacsöves kéményrendszereknek, és ez maradéktalanul meg is történik. Mivel egy kondenzációs kazán naponta sok-sok liter kondenzátumot is megtermel, és ennek jelentős része a kéménybe kerül, onnan pedig szeretne kijutni a szabadba, gondoskodni kell ennek a csapadéknak a megfelelő továbbításáról. Ennek megfelelően a kémény rendelkezik azokkal az alkatrészekkel és szerkezeti kialakításokkal, amik a kondenzátumot összegyűjtik, majd a csatornába vagy egyéb gyűjtőpontra továbbítják. A kerámia hőálló, ami nagyon fontos az elvárt koromégéssel szembeni ellenállásnál, valamint kiválóan tolerálja az üzem során fellépő hőmérsékletváltozást. Ennek főleg a begyújtási fázis kezdeti szakaszában van jelentősége, amikor a lehűlt kémény hirtelen nagy hőterhelésnek van kitéve. Tömegéből adódóan gátolja a fűtőberendezések által keltett zajok terjedését lakáson belül, illetve a lakások között. A kerámia béléscső természetes anyagokból készül, így teljes mértékben újrahasznosítható.
 |
 |
 |
szigetelt rendszerek |
Szigetelt rendszerek esetében a kerámia csőoszlopot nagy sűrűségű, nem éghető szigetelőanyag veszi körül, ami elősegíti, hogy a kéményben optimális legyen a füstgáz áramlása. A szigetelt kémények rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek csak a kéményekre jellemzők. Ilyen például az a szerkezeti feltétel, amely kimondja, hogy a kémény kitorkollási pontja semmilyen körülmények között nem hűlhet 0 °C alá, így elkerülhető a jégdugó kialakulása, hiszen az égéstermékben lévő víz nem tud jéggé alakulni. A kialakult jégdugó a készülék leállásához vezethet. Ez a nem kéményes megoldások esetén, a felhasznált anyagok és a technológia következtében valós probléma marad. |
|---|
A kerámia csövek alkalmazásának azonban van prózai, kézzelfogható előnye is. Ez az előny a kerámiacsövek fentebb említett tulajdonságaiban rejlik, ami rendkívül sokoldalúvá teszi az ebből az anyagból készült kéményt. Ennek eredményeként egy megfelelő minősítéssel rendelkező kéményrendszer lehetőséget nyújt mind a tetszőleges tüzelőberendezés-váltásban, mind a tetszőleges tüzelőanyag-cserében. Ez azt jelenti, hogy gáztüzelésről átválthatunk szilárdtüzelésre és vissza, régi tüzelőberendezésünket lecserélhetjük akár a legmodernebb készülékre is. Nem kéményes megoldással ez az út nem járható. Ahhoz, hogy egy kémény igazán univerzális legyen, és mindig alkalmazkodni tudjon az éppen felmerülő, akár extrém igényekhez is, a legmagasabb minősítéssel kell rendelkeznie. Ezt a minősítést csak a legnevesebb gyártók legkorszerűbb termékei tudhatják magukénak. A minősítés nem egy öncélú reklámfogás, hanem a korrekt műszaki tartalom eredménye. A kémények szabvány szerinti jelzése mindig pontosan meghatározza az adott termék tulajdonságait, ami az alkalmazhatóságát határozza meg. Vásárlás előtt érdemes megbizonyosodni arról, hogy az adott termék milyen tulajdonságokat hordoz (pl.T400 N1 W3 G50). Ha a fenti jelölést látjuk, biztosak lehetünk benne, hogy a legjobb kéményt választottuk.
Légellátás
A nyílt égésterű gázkészülékek háttérbe szorulásával a zárt égésterű kazánok égési levegővel történő ellátása alapvető kérdéssé vált. Az LAS (levegő–füstgáz) rendszerű kémények a kerámiacső és a köpenyelem közötti légrésből koncentrikus, cső a csőben rendszerű csatlakozással táplálják a tüzelőberendezést. Az elhelyezési helyiség levegőjétől teljesen független működés a lakásban élőkre nézve teljes biztonságot garantál.
Az LAS rendszerű kémény nemcsak egyedi kéményként (ez egy rákötött készüléket jelent), hanem gyűjtőrendszerként is használható. Gyűjtőrendszerben akár 10 tüzelőberendezés kiszolgálására is alkalmas úgy, hogy ezáltal biztosított a lakások egyedi fűtési módjának kialakítása, és az ott elhelyezett gázkazánok égési levegővel történő biztonságos ellátása. Többlakásos épületeknél, társasházaknál az nemcsak biztonságos, hanem a lakás értékét és komfortfokozatát is emelő megoldás.
Mind a biztonság, mind a gazdaságosság terén további előnyöket nyújt az úgynevezett P1-es, túlnyomásra méretezett kéményrendszer. A túlnyomásos rendszer előnye a hagyományosnak mondható, huzathatásra méretezett rendszerekkel szemben az, hogy a gázkészülékek egyre növekvő hatásfokából, illetve a készülékek működési időszakának kitolódásából adódó huzatanomáliák nem érintik. Mit is jelent ez? A hatásfok növekedésével az égéstermék hőmérséklete csökken. Nem ritka, hogy egy kondenzációs gázkazán 30-40 °C hőmérsékletű füstgázt bocsát ki. Ehhez hozzáadódik, hogy a használati meleg vizet szintén ezek a berendezések állítják elő, így nemcsak télen, hanem egész évben üzemelnek. Ha alapul veszünk egy 30 °C-os kinti hőmérsékletet és az igen alacsony hőmérsékletű égésterméket, azt kapjuk, hogy a nyomáskülönbségtől remélt áramlás igen nehezen fog létrejönni, és nehezen fog fennmaradni. A túlnyomásra méretezett kéményben a készülék füstgázventilátora által létrejött szállítónyomás gondoskodik az égéstermék szabadba juttatásáról, függetlenül a külső körülményektől. A túlnyomásos rendszer kisebb átmérőt, ezzel együtt kisebb befoglaló méretet igényel, ami már a tervezésnél segítséget nyújthat a lakóépületek minél optimálisabb helykihasználásában.
opciók |
A kémény vázát alkotó könnyűbeton köpenyelem megfelelő szilárdságot és állékonyságot biztosít, de feladata nem merül ki ebben. A köpenyelemek végtelen számú kialakítási lehetőségének köszönhetően a kémény számtalan többletfunkcióval bír, melyek megkönnyíthetik a tervezői és kivitelezői feladatokat, valamint komplett, hosszú távú megoldásokat nyújt a felhasználóknak. Ilyen opció például a szellőzőkürtős köpenyelem, melynek segítségével a különböző gépészeti és híradástechnikai vezetékek a födém megbontása nélkül egészen a héjazattól a pincéig elvezethetők. Alkalmas még tüzelőberendezések égési levegővel történő ellátására, gravitációs vagy mesterséges szellőzési módok kialakítására. |
|---|
Mi is hát a kémény?
A szabvány nagyjából így fogalmaz: „…héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez … amely az égésterméket a külső térbe vezeti…”. A fentiekben arra törekedtem, hogy meggyőzzem önt arról, a jó kémény azért ennél jóval több. Szerintem a jó kémény szerves része annak a komplett egésznek, amiből egy épület összeáll. Megfelel a gépészet támasztotta feltételeknek azzal, hogy már a tervezéskor megkönnyíti a választást, szükségtelenné teszi a kompromisszumokat. Válogatás nélkül teszi a dolgát, felkészülve minden eshetőségre, alkalmazkodik a változásokhoz. Megjelenésével illeszkedik a környezetébe, nem hat idegenül, aki ránéz, egyből tudja, hogy kéményről van szó, és ez magában hordozza a biztonság és a kényelem ígéretét.
Végezetül engedje meg, hogy egy gondolat erejéig visszatérjek sutácska viccemre. „Ha a kisbabát nem a gólya dobja be a kéményen, akkor mire való a kémény?” Szerintem tudja már a választ.
