VGF szaklap

ErP, forradalmi változás a kazánpiacon

2014. szeptember 5. | Buczkó Tihamér |  4940 | |

Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Ül velem szemben egy épületgépészeti bolthálózat tulajdonosa, és kérdezi, hogy véleményem szerint „Mi lesz ezzel az ErP-vel?” Válaszom, hogy nem tudom – azaz tudom, hogy mit tartalmaz a széles körű EU rendelet, de rengeteg megválaszolatlan problémát vet fel, hogy hogyan kell a gyakorlatban alkalmazni egy olyan törvényt, ami 2015. szeptember 26-tól tiltja a hagyományos atmoszférikus kazánok alkalmazását.

Cikkemben megpróbálok egy száraz törvényt érthetően, köznapi nyelven elmagyarázni, és átültetni a magyar viszonyokra. Kezdjük az elején. Miről is van szó?

Az Európai bizottság megalkotja a 811/812/813/814/2013/EU rendeletet és tanácsi irányelvet a helyiségfüggő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásról – köznapi néven az „ErP”-t (egyébként az angol megnevezés Energy related Products Directive), azaz az energiával kapcsolatos termékek irányelvét. A hivatalos megfogalmazásban arról van szó, hogy a rendelet tiltja azoknak a termékeknek a forgalmazását, amelyekből az EU 28-on belül ugyan sokat értékesítünk, így tehát biztosan nagyon szennyezik a környezetet. Gyakorlatilag tiltja azoknak az olaj- és gázkazánoknak a gyártását és forgalmazását, amelyeknek az éves átlagos hatásfoka nem éri el a 86%-ot, és amelyek névleges hőteljesítménye 400 kW alatt van. Magyarul a kondenzációs kazánon kívül nem lehet más készüléket értékesíteni 2015. szeptember 26-tól az EU 28 tagállamain belül. (Kivételt képez azoknak a gyűjtőkéményeknek a használata, ahol nincs arra lehetőség, hogy kondenzációs kazánt használjunk. Ott a nyitott égésterű készülék használata megengedett.) Sajnos nem jelentős a hazai hőszivattyú-felhozatal, de a törvény ezt a termékkategóriát is osztályozza, helyenként fogást keresve rajta, eredménytelenül.

Általános címkézés

A törvény „ látványos” eleme: az energiahatékonysági címke alkalmazása valamennyi „játékban maradó” termékre. A 811-es és 812-es törvény tartalmazza a fűtőberendezések és vízmelegítők címkézéséről szóló szabályzatokat; a hűtőgép vagy villanykörte vásárláskor megszokott címkével fog eztán a vásárló találkozni. Meg fog lepődni, hiszen csak olyan kazánt fog találni, ami minimum A+ kategóriás lesz, hiszen a hatásfok-kritérium az összes hagyományost kizárja. Tartalmazni fogja a címke külön fűtésre és használati meleg vízre a hatásfokot, a zajkibocsátás mértékét és a névleges teljesítményt. Természetesen fel lesz tüntetve a gyártó és a termék pontos típusa is. Továbbá az eladás vagy a beüzemelés (ki tudja…) során az eladó köteles lesz kiállítani egy „RENDSZERCÍMKÉ-t” is, ami azt fogja jelenteni, hogy legalább 15 perccel meg fog növekedni a kazán vagy tároló értékesítésének időtartama, mert egy bonyolult számítás alapján meg kell határozni magának a fűtési rendszernek az energetikai szintjét. Ezen a rendszercímkén be kell ikszelni, hogy például a kazánhoz milyen indirekt tároló, hőszivattyú vagy napkollektor-rendszer tartozik, és ezek összessége fog meghatározni egy rendszerosztályzatot.

A termék címkézéséért és szállításáért a forgalmazó a felelős, de ha a címke a boltban nem látható a terméken, azért kizárólag a bolt büntethető. Szintén a forgalmazó feladata az ErP kommunikálása és reklámozása is. Egy évvel ezelőtt volt a magyar piacon egy látványos napkollektor-ellenőrzés, ahol egy nem harmonizált törvény alapján a hazai fogyasztóvédelem mondvacsinált okok miatt felfüggesztette a forgalmazók 90%-át. El lehet hát képzelni, mi lesz itt jövő év szeptember végétől az energetikai címkézés miatt.

 

 

Kivételek

Most érkezünk el a röhej kategóriához. A törvény első cikkelye azonnal megfogalmazza, hogy a törvény nem használandó és nem is vonatkozik a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezésekre (elképzelem, ahogy egy-két vidéki „vegyes tüzelésű” gyártónál a törvény értelmezése után hogy megkönnyebbültek), valamint a kizárólag meleg, ivóvíz vagy szaniter biztosítására hőt termelő fűtőberendezésekre (magyarul: átfolyós és tárolós gázbojlerek – ezekre majd a 2017-ben alkalmazandó 814/2013 lesz érvényes). Továbbá nem vonatkozik a főként biomasszából előállított folyékony vagy gáznemű tüzelőanyagok használatára tervezett fűtőberendezésekre (ez helyes), és nem vizsgálja a távfűtést sem.

 

 

Gyártás

A gyártás és raktározás ellenőrzését is szigorúan megkövetelik a következők szerint: a gázkészülék gyártója 2015. szeptember 26-tól nem gyárthat hagyományos gázkészüléket az EU 28-ra, és az EU-n kívülről sem szállíthat be hagyományos gázkészüléket, ha a gyára például Ázsiában van. Viszont 2015. szeptember 25-ig a forgalmazó és a nagykereskedő annyi hagyományos készüléket stócolhat fel a raktárhálózatában vagy a sufniban, amennyit csak akar, és azt addig értékesítheti – energetikai címkézés nélkül –, amíg akarja. Tehát körülbelül ugyanaz a csúszás várható, mint ami a villanyégők és keringtető szivattyúk esetében is megvolt. Szerintem még 2017 karácsonyán is vehet magának a család hagyományos gázkészüléket.

 

 

Károsanyag-kibocsátás

Szigorúan és helyesen a különböző károsanyag-kibocsátások szintje külön feltüntetésre került: 56 mg/kWh (gáz) és 120 mg/kWh (olaj), továbbá a zajszint 65 dB alatt kell, hogy legyen, és kizárólag a modulációs keringtető szivattyú használata megengedett.

Bojlerek, tárolók

A 813-as törvény testvére a 814/2013, ami gáz-, olaj- és villanybojlerek, indirekt tárolók, szolár és használati melegvíztárolók gyártását szabályozza, ahol is a törvény alkotója valamennyire elnézően fogalmaz. 2015. szeptember 26-tól valamennyi villanybojlert és indirekt tárolót energetikai címkével kell ellátni, viszont a gyártót műszaki módosításra nem kötelezik, csak 2017 szeptemberétől, ami azt jelenti, hogy a termékek szigetelésének színvonalán emelni kell, és a villanybojlerek hatásfoka nem lehet 27% alatt (érdekesség, hogy villanybojler hatásfokát fizikailag képtelenség 40% fölé vinni). Továbbá kizárólag programozható, vezérlő elektronikával ellátott villanybojler értékesíthető, ami öntanuló funkcióval és programozási lehetőséggel van ellátva. A kötelezvény szigorúan külön vizsgálja a kis (<30 liter) és a nagy (50-300 literes) űrtartalmú villanybojlereket

Érdekesség, hogy minél kisebb az űrtartalma a villanybojlernek, annál nagyobb kell, hogy legyen a hatásfoka. Az indirekt tárolókat 500-tól 2000 literig kell címkével ellátni. Jelenleg ezek a C energetikai kategóriába sorolhatók, de 2017-re ezeket is A és B kategóriába kellene felvinni. Nagyon jó a törvényben, hogy meghatározza a minimális gyártható spirálfelületet az adott űrtartalomhoz. Elbújik a paragrafusok között, hogy jövő évtől csak olyan napkollektor- rendszer telepíthető, aminek a keringtető szivattyúja modulációs, és a hidraulikus blokk minimális szigetelése is külön buktatópont lehet.

 

Erp időpontok és követelmények - hidraulikus fűtés

 

Összefoglalás

Összefoglalva tehát, mi várható? Áremelkedés két, három éven belül az indirekt tárolók és a villanybojlerek terén. A kazánoknál előtérbe kerülnek a hibrid technológiák, hiszen pár éven belül csak így lehet biztosítani a minimum A+-os kritériumokat. A piac alsó szegmensében pedig szintén elérhetővé fog válni az úgynevezett „lowcost” kondenzációs technológia.

A rendelet magával hozza az égéstermék-elvezetés egyszerűsödését is, hiszen már csak PPS rendszerekre lesz szükségünk. Ha a piac jól reagál a változásra, az minőségileg és anyagilag is fejlődést jelenthet minden szereplőnek. 2005-ben egy kondenzációs előadáson azt mondtam, hogy 2010-re eltűnnek Magyarországon a hagyományos kazánok. Tévedtem hat évet.