Energetikai korszerűsítés – ha meggyőző érv kell!
2015/4. lapszám | Lantos Tivadar | 3771 |
Figylem! Ez a cikk 11 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Kivitelezőként érvelnünk kell az energetikai korszerűsítés fontossága mellett. Az alábbi cikk ebben segíti az építőket, mert számszerűen, adatokkal alátámasztva, lépésről lépésre mutatjuk be az egyik hazai biztosítótársaság telephelyének korszerűsítését. Biztosítóék öt év alatt több mint 70 millió forintot takarítottak meg, így rövidtávon megtérült a befektetett összeg.
A cégtulajdonosoknak, cégvezetőknek nagy felelősségük van a témában, mert ők azok, akik komplexen át tudják látni a folyamatokat, és le tudják vonni a nyilvánvaló konklúziót, miszerint hosszabb távon megéri az energetikai beruházás. A kivitelezőknek, akik esetlegesen az ésszerű korszerűsítéseket ellenző megrendelőkkel találkoznak, szerződnek, meg kell győzniük a beruházókat, hogy fontos az energetikai befektetés. Költségtervet kell készíteni arról, hogy mennyi a felújítás megtérülési ideje, és mennyit veszíthet a tulajdonos a jelenleg fennmaradó állapotokkal.
Az állapotfelmérés az első
Egy ingatlanállomány átvétele vagy egy épület kivitelezésének megkezdése előtt minden esetben fel kell mérni, méretni annak energetikai állapotát. Képbe kell kerülni azzal, hogy milyen berendezések üzemelnek, milyen paraméterekkel, mennyi az épület, épületek, telephely jelenleg aktuális energiafelhasználása. Fontos kérdés, hogy mennyire korszerű az épületszerkezet, a szigetelés állapota, vannak-e hőhidak, milyen nyílászárók vannak beépítve. Ha ez megvan, és pontosan tudjuk, hogy mivel állunk szemben, akkor kell meghatározni, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján hol lehet megtakarítani, hol irreálisan magasak a költségek, milyen pontokon lehet kiváltani az elavult technológiát. Meg kell határozni a korszerűsítés módját, a szükséges cseréket, átalakításokat, és természetesen mindezek anyagi vonzatait is. A harmadik lépés talán a legnehezebb; forrást kell találni a szükséges változtatásokra. Pályázati pénzeket kell bevonni, pénzügyi átcsoportosításokat kell végrehajtani. A kivitelezőknek pedig tájékoztatniuk kell tudni a megrendelőiket az aktuális lehetőségekről, a szükséges önerőről, és arról, hogy milyen állami támogatásokat lehet igénybe venni. Lényeges momentum, hogy az energetikai korszerűsítésre nem érdemes sajnálni a pénzt, mert a befektetés rövidtávon is biztosan megtérül. Hogy mennyire így van ez, erre jó példa a hazai biztosítótársaság esete.
1. kép: Elektromos almérő. A fogyasztási adatokat adatbázisban tárolják.
2. kép: Az új kazánház. A legnagyobb hőközpont három épületet szolgál ki.
3. kép: Régi kazánház. Anno elavult gázkazánokkal fűtöttek, távhő-vezetékeken keresztül cirkuláltatták a telephelyen a meleg vizet.
Az első kapavágásoktól
Az előzményekről annyit, hogy a biztosítótársaság létrehozott egy saját ingatlanfejlesztő céget azzal a céllal, hogy meg tudja vásárolni azt a telephelyet, ahol korábban bérlő volt. A telephely lényegesen nagyobb, mint amekkorára a biztosítónak szüksége van, ezért a vásárlással a régi bérlőket is átvették.
A telep kezdetben, 2007-ben a nyolcvanas évekbeli állapotokat tükrözte, ugyanis az előző tulajdonos nem költött a területre, így az idő múlásával járó korszerűsítések is elmaradtak. Rendet kellett teremteni az átláthatatlan energetikai viszonyok útvesztőjében, ez volt az új tulajdonosok és a cégvezető elsődleges feladata. Ennek érdekében az első két évben csak olyan jellegű beruházásokat vagy felújításokat végeztek el, amelyek viszonylagos működőképességet biztosítottak a telepnek, mondta el Kárpáti Tibor, az ingatlanfejlesztő ügyvezetője. A valódi célirányos tevékenység a rákövetkező években kezdődhetett meg, miután a cég stabilan működött. El lehetett kezdeni az energetikai beruházásokat.
Az elektromos rendszer felújítása
A telephelyen működik egy elektromos központ, ahol a primer oldalon a 20 KV-os, háromfázisú villamos energia érkezik, melyet a transzformátor a szekunder oldalon 0,4 KV-os, háromfázisú villamos energiává alakít. Ahhoz, hogy megvalósuljon a biztonságos működés, és minél kisebb legyen az energiaveszteség, a régi fogadóállomást fel kellett újítani. Ki kellett cserélni elsőként a régi kapcsolóberendezést, korszerűsíteni az elavult a sínrendszert. A légvezetékeket kábelekkel váltották ki. Az egykori mechanikus szabályozású fázisjavítón a cos -t egy mutatós műszeren figyelte az elektrikus, majd szükség esetén a megfelelő kapacitásértékeket utána állította, hogy a fázisjavítás megfelelő maradjon. Ez nem mindig volt pontos, a vételezett energia minősége nagyban függött a személyzet munkájától, ezért a fázisjavító kondenzátortelep korszerűsítésével itt lehetett a legtöbbet megtakarítani, egyben a meddő energiát megfelelő minőségben kompenzálni. A túlzott meddőenergia-fogyasztást a szolgáltató elég keményen és következetesen bünteti, ami az évfordulóváltás esetén súlyos anyagiakban jelentkezett. Minden irányban, amerre csak villamos kábel indult el a telephelyen, fogyasztásmérőt helyeztek el, hogy a felhasznált villamos energia mennyiségét nyomon tudják követni. A mérés fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni, hiszen ez már önmagában megtakarítási lehetőséget kínál.
A fogyasztási adatokat adatbázisban tárolják, kezdetben havonta, ma már hetente is tudják elemezni a mért értékeket. Ennek köszönhetően a telephely két évre előre kötötte le az üzemeltetéshez szükséges villamos energia mennyiségét, ezzel még olcsóbban jutott hozzá az áramhoz. A villamosenergia-hálózat felújításának következő lépése a régi kábelek felújítása volt, ezzel párhuzamosan az épületeken belül is ki kellett cserélni a csatlakozó főelosztó szekrényeket. A mérés fontosságának megfelelően ezekre a helyekre is telepítették a szükséges fogyasztásmérő berendezéseket.
4. kép: Régi elektromos kapcsolószekrény
5. kép: A régi kazán.
6. kép: A telephelyen fúrt kút is van, melynek felújításával a locsolásra szánt vízmennyiség szinte teljes egészében fedezhető lett.
A teljes közvilágítási rendszer is cserére került, a bérlők esetében is folyamatos az energiatakarékos lámpatestekre történő átállás. Egy-egy nagyobb világítótest, ami 400 W fogyasztással rendelkezett ezt megelőzően, most 60 W-ot fogyaszt, ugyanolyan fényerővel.
Gőzfűtés helyett kondenzációs technológia
Anno elavult gázkazánokkal fűtöttek, távhő-vezetékeken keresztül cirkuláltatták a telephelyen a meleg vizet. Rendkívül rugalmatlan, nagy teljesítményű gázkazánokat építettek be, melyek nagy veszteségeket produkáltak.A rendszer felülvizsgálata után kiderült, hogy a telephely fűtését nem célszerű egy hőközpont üzemeltetésével megoldani. Mivel gázt sokkal egyszerűbb szállítani, mint hőt, ezért a te- lephelyen három hőközpontot alakítottak ki. A hőközpont korszerűsítését pályázati támogatással (40% volt abban az időszakban a vissza nem térítendő támogatás), valamint a kazánforgalmazók versenyeztetésével lehetett megoldani. A legnagyobb hőközpont három épületet szolgál ki. Mindahárom épület fogyasztását külön-külön mérni lehet, ezenkívül nyomon követik a technológiai és a fűtési célú hőmennyiségek fogyasztását is. A régi szelepeket termosztatikus szelepekre cserélték az épületekben, így mindenütt szabályozható is a felhasznált hőmennyiség. Mindemellett elsősorban az irodaházakban fan-coil rendszerek kerültek kiépítésre, így télen fűteni, nyáron pedig hűteni lehet az épületeket. Ennek köszönhetően közel száz split klímát szereltek le, ami szintén nagy megtakarítást eredményezett a telephelynek. Az épületek hőszigetelése, valamint a nyílászárócserék nemcsak megtakarítást hoztak, hanem egészen más esztétikai megjelenítést is kölcsönöznek a telephelynek.
7. kép: Új kémény.
8. kép: A hőközpont kor-szerűsítését pályázati támogatással, valamint a kazánforgalmazók versenyeztetésével lehetett megoldani.
9. kép: Az épületek hőszigetelése, valamint a nyílászárócserék nemcsak megtakarítást hoztak, hanem egészen más esztétikai megjelenítést is kölcsönöznek a telephelynek.
Vízfogyasztás
A telephelyen ezt megelőzően nem beszélhettünk öntözésről. Mindenki számára ismerős a külvárosi ipartelep képe, amely szinte teljes egészében lebetonozott, illetve egy két helyen aszfaltozott. Mindenütt salakkupacok, ugyanis a tüzelésből visszamaradt égésterméket elsősorban feltöltésre használták. Az átvétel után a vízveszteségek feltárásával kezdődött meg a munka, ugyanis sok víz folyt el. Régi, azbesztcement csöves rendszer volt kiépítve, rövid, tolózáras szakaszolással. Először ki kellett cserélni valamennyi tolózárat, elzáró rendszert, hogy szabályozni lehessen a víz útját, áramlását, így fel lehetett tárni, hogy mely szakaszon vannak veszteségek, ezeket részben ki lehetett javítani, részben pedig a szakasz teljes cseréje történt meg. Minden épületnél, fogyasztónál mérőket helyeztek el. Elkezdődött a parkosítás, mindenütt, ahol lehetett, füvesítettek, fákat ültettek. Az öntözéshez nagyobb mennyiségű vizet kellett felhasználni. Amenynyit sikerült megtakarítani az egyik helyen, majdnem annyit a locsolásra kellett fordítani. Kínálkozott a lehetőség, hogy mérőkkel szétválasszák az öntözésre való vizet és az egyéb vizeket, ahol a csatornadíj is terhelte a költségeket. Majdnem 600 köbméter volt a havi vízfogyasztás. A telephelyen fúrt kút is van, melynek felújításával a locsolásra szánt vízmennyiség szinte teljes egészében fedezhető lett.
Megtakarítás számokban
Ha a 2009 évet tekintjük 100%-nak, alapnak, és figyeljük a víz-, a villany- és a gázfogyasztást, akkor az adatokból leolvasható, hogy idén már a villany- 75, a víz- 64, míg a gázfogyasztás csak a 46%-a a bázisévnek. Hangsúlyoznunk kell emellett, hogy a telephely kihasználtsága ez idő alatt nem csökkent, hanem folyamatosan nőtt. Ezek a számok relatíve még nagyobb megtakarítást tükröznek ennek fényében. Pénzben kifejezve a 2009-es bázisévhez viszonyítva a költségmegtakarítás több mint 73 millió forint volt. Mindeközben a telephely komfortfokozata is jelentősen javult, a piaci felmérésen alapuló vásárlási értéke a 600 millió forintról jóval több mint a duplájára, 1500 millió forintra nőtt a beruházásnak köszönhetően. Összegszerűen, amit közvetlenül az energiatakarékosságra fordított a beruházó, 120 millió forint volt, ami az idei energiaracionalizálási beruházási költségeket is tartalmazza. 5-7 év alatt globálisan megtérül az egész befektetés, és innentől már az alacsony energiaárakkal lehet számolni.
A jó kivitelezőnek meg kell ragadnia az eszközöket arra, hogy meggyőzze az építtetőt az energetikai korszerűsítés fontosságáról. Rövidtávon megtérül a befektetett pénz és munka, nem mellesleg nő az építmény komfortérzete, olcsóbb lesz az üzemeltetése. Kevés az olyan beruházás, ahol tény szerint mérni lehet az eredményeket, viszont a biztosító energetikai beruházásának története mások számára is példaértékű lehet, ha meg kell győzni valakit az energetikai korszerűsítés fontosságáról.
