Hajós és Széchy a kettéosztott uszodavilág

2015/4. lapszám | Lantos Tivadar |  3019 |

Figylem! Ez a cikk 11 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Gépészeti bejárást tartottunk a Hajós Alfréd sportuszodában, a Margitszigeten. A régi, 1930-ban épült létesítmény gépészeti szempontból több ponton is hiányos jelenleg. A tetőre szerelt napkollektorok nem működnek. Szinte csak az üzemeltető csapat munkájának köszönhető, hogy nincs fennakadás.

A 2006-ban átadott Széchy-szárny ellenben példaértékű. A bejárás során Nagy Ferenc főgépész volt segítségünkre, aki csapatával az üzemeltetésért felelős. A maroknyi csapat ezen felül még öt uszoda felügyeletét, karbantartását látja el, ha kell, hegesztenek, ha kell, esztergálnak, minden feladathoz értenek.

Légtechnika van is, meg nem is

A régi épületben lévő légtechnika és a csírátlanító berendezés szinte egyáltalán nem működik. A csírátlanító funkciója az lenne, hogy a légcsatornában meggátolja a baktériumok, mikroorganizmusok, rovarok jelenlétét. A Hajós Alfréd Sportuszodában elhelyezett berendezés szárított és UV-kezelt levegővel látná el ezt a funkciót. Sajnos az üzemeltetése túl költséges, és egyáltalán nem hatékony, éppen ezért nem is működtetik.

A légtechnikai berendezésekkel más probléma is van, többek között hiányzik a ventilátor, amely az üzemeltetés során szakadt szét. A folyamatosan nedves levegő miatt a cinkbevonatú regiszterek oxidálódtak, lényegében nem maradt hőleadó felület sem. Az automatika „elhalt”, nincs, ami megfelelően vezérelje a rendszert.

1. kép: Dübörög a két 114 W-os kazán a Hajósban.

2. kép: A medence fölötti sátrak fűtését biztosító hőlégbefúvó.

3. kép: Szinkronmotoros szivattyú

Az uszodában elhelyezett légtechnikai rendszernek – ha működőképes lenne – a feladata az, hogy télen szárítsa és fűtse a levegőt, ezen felül megakadályozza az uszodán belüli ködképződést, ami biztonsági szempontból is fontos, mert így az úszómester átlátja a medencét, továbbá a fürdővendégek hőérzete is megfelelő lesz. Ha a medence 27 °C-os, akkor az épületben ajánlott 2-3 °C-kal magasabb hőmérsékletet tartani. A párátlanítás szükséges ahhoz, hogy ne rohadjanak az ablakkeretek, ne folyjon a víz a falakon, továbbá az elektronikus eredménykijelzőket is óvni kellene a párától. Jelen pillanatban az elhasználódott regiszterek és a ventilátorok miatt a szárítás egyáltalán nem működik, a meleglevegő-befúvás 30-40%-os, nem automatikus, hanem kézi üzemmódban szabályozható, amit az üzemeltetők felügyelnek. Ezzel a módszerrel is félévenként sikerült megspórolni az üzemeltetőknek több millió elvesztegetett forintot, melyet állagmegóvásra, karbantartásra kellene költeni.

Valójában a légkezelő berendezés új korában sem működött megfelelően, bár az nem derült ki, hogy ennek energetikai vagy konstrukciós okai voltak. Elengedhetetlen tehát ezen a téren is a felújítás. A tervek már készen állnak, az ígéretek szerint idén megépülhet a Hajós Alfréd Sportuszoda régi szárnyának a légtechnikája. Az elavult eszközből csak a váz marad meg, illetve azok a ventilátorok, amelyek üzemképesek. A regisztereket, a zsalumozgatókat cserélni kell, illetve az új és korszerű automatika az épületfelügyeleti rendszerre lesz kötve, amellyel szabályozzák a medencéket és az épületfűtést is.

Dübörög a kazánház

A Hajós Alfréd Sportuszoda épülete, valamint a régi medencék fűtését zárt rendszer látja el. Beépítésre került 2 db 1 MW-os kazán, az előfűtést, valamint a hálózati melegvíz-készítést három kondenzációs kazán végzi. A vízmedencék melegítése hőcserélők közbeiktatásával történik. Különböző osztókon keresztül jut el a medencék köreibe a hőenergia, minden medencekörnek külön keringtető szivattyúja van. A kazánvédelmet hidraulikus váltóval oldották meg (amely ma már kevésbé hatásos); nagyobb hőcserélővel tervezik kiváltani a berendezést. Ha a rendszer megfelelően működik, a kazánok együttes leadott hőmennyisége elégséges az üzemeltetésre, akár akkor is, ha a kinti hőmérséklet -15 °C alá csökken.

A kültéri medencékre sátrakat húztak fel, melyek külön gépészettel rendelkeznek, gázkazános táplálással és hőlégbefúvással üzemelnek. A sátras módszerrel lényegesen nagyobb a megtakarítás, hiszen szabadlevegős medencék esetén a többlet fűtési igény mellett a párolgás miatti vízveszteség is jelentős. Nem készült arról kimutatás, hogy mekkora a megtakarítás, de a fürdővendégek elégedettsége azt mutatja, hogy szükség van erre a megoldásra. A vízhőmérséklet szabályozását az épületfelügyeleti rendszer vezérli. Bár jelen pillanatban elég gyenge a technikai szint, de a belső szabályzatban előírtakat az üzemeltetés tartani tudja ezen a téren is.

4. kép: Frekvenciaváltós vezérlés

5. kép: Vízkezelő, és vízlágyító berendezések vezérlő egységei, és műszerei a Széchy szárnyban.

6. kép: Puffertartályok a Hajósban.

Az épületüzemeltetés nagy átka, hogy teljes elégedettség soha nem érhető el. Ami az egyik embernek túl meleg, az a másiknak hideg, és fordítva, így az üzemeltetők állandó jelleggel a szóbeszéd „célkeresztjében” vannak. Hálátlan, de szép feladat.

Kifogástalan vízminőség

A Hajós Alfréd uszodában 15 ezer köbméter víz kezelését kell elvégezni. A nagyobb medencék 2500-3000 köbméteresek, a kisebbek 2000 köbméter körüliek. A fertőtlenítés klórgázzal történik, a PH-értéket sósavval állítják be, de különböző algagátlókat is használnak az ÁNTSZ előírásainak megfelelően.

A víz minőségének ellenőrzéseit egy akkreditált laborban végzik, időszakos mintavételezéssel. A vegyszerellátás kifogástalan, minden anyag időben megérkezik. Az ellenőrző műszerek is megbízhatóan működnek. A nyáron megrendezett vízilabda EB szükségessé tette egy-két készülék kicserélését, javítását. Új analizátorokat, szondákat telepítettek. A szivattyúk cseréje is folyamatos, új, korszerű frekvenciaváltós eszközöket telepítenek. A karbantartás szintén folyamatos, amire nagyon oda kell figyelnie az üzemeltetésnek, hogy az uszoda működésében ne legyen fennakadás, hiszen Magyarország élsportolói is itt készülnek fel, itt végzik a napi edzéseiket.

7. kép: Vízkezelő berendezések a Szécyben.

A sportuszoda medencéi egykoron töltő-ürítő rendszerben üzemeltek, sem vízkezelés, sem vízforgatás nem volt. Kétnaponta leürítették az adott medencét, két napig töltődött, addig az adott úszómedencében nem volt szolgáltatás. Manapság az év 365 napján maximum 5 napot van zárva egy medence, amikor kötelező vízcsere van.

Az egykori uszoda légellátása természetes szellőzéssel volt megoldva, és ez hajdanán nem jelentett problémát, ám manapság ez az úszóközönség igényeinek ismeretében, főleg télen, elképzelhetetlen; csak kezelt levegő jöhet számításba. Nyáron azonban az üzemeltetők leállítják a légtechnikát, és visszatérnek a természetes szellőztetéshez, kinyitják az ablakokat.

A műemlékvédelmi épületben a felújítás sem megy egyszerűen, hiszen a szigorú előírásoknak ezen a téren is meg kell felelni. Azonban a tavalyi áradások elengedhetetlenné tettek bizonyos felújításokat, mert több gépházat is szinte teljesen elöntött a víz. Ennek köszönhetően bizonyos tekintetben felgyorsultak a folyamatok.

Dísz-napkollektorok a tetőn

Még 2008-ban történt energetikai korszerűsítés a Hajós Alfréd sportuszodában. Az épület akkor összesen 3300 kW hőteljesítményű, felújításra szoruló gázkazánokkal rendelkezett. A víztechnológiai berendezés elavult volt. Az energetikai rendszer részben kézi szabályozással működött, és nem volt központi vezérlő berendezés. A régi szivattyúállomások és a korszerűtlen berendezések használata magas energiafogyasztásban nyilvánult meg. A Hajós Alfréd uszoda felújítása után kondenzációs kazán került beépítésre, 1000 KW hőteljesítménnyel, valamint DDC szabályozású központi vezérlést és épületfelügyeleti rendszert építettek ki. A meglévő víztechnológiai (szűrő-, szivattyú- és szabályozó) berendezéseket részben felújították. A keringtető szivattyúhoz és a villamos motorokhoz részben fordulatszám-szabályozókat építettek be. Újdonságként 300 m2 felületű napkollektor-mezőt is létesítettek. Sajnálatosan azonban a rendszer nem működik.

Nyáron a napkollektorok által termelt hőt nem tudják hasznosítani az üzemeltetők, ugyanis nincs rá szükség, a medencéket inkább hűteni kell. Télen pedig a rendszer egyáltalán nem termel hőenergiát, sőt, az üzemeltető szerint esetenként fűteni kell a rendszert, hogy ne fagyjon el.

---