Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

A megújuló energiák számlái

2015/1-2. lapszám | Szilágyi Zsombor |  2061 |

Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A megújuló energiák számlái

Az Európai Unió 2030-ra vonatkozó új klímacéljai ráépülnek a 2020-ig tervezett környezetvédelmi célokra: az üvegházhatású gázok kibocsátása 40%-kal csökkenjen az 1990-es szinthez képest; az energiahatékonyság 25%-kal emelkedjen; a megújuló energiahordozók aránya 27% legyen a primer energiahordozó-felhasználásban; 30%-kal csökkenjen 2010-hez képest az energiafelhasználás.

Magyarország megújuló energiahasznosítási cselekvési tervében a 2010. évi 1344 ktoe (54,7 PJ) értékről 2020-ig 2879 ktoe (117,3 PJ) szintre emelkedik a megújuló energiahordozók használata. Feltehetően a támogatások rendszere is elő fogja segíteni ezt a programot. A magyar kormány többszörözi az energiahatékonyság emelésre szánt támogatások összegét: 2015-től évente 63 milliárd forint jut lakossági és vállalati energiahatékonysági beruházásokra, főleg uniós forrásokból. Ebből 33-34 milliárd forintot kaphat a lakosság, vissza nem térítendő támogatásként, illetve kedvezményes hitel formájában [6]. A 2014. évi 2,7 milliárd forinttal összehasonlítva óriási előrelépésre lehet számítani. Valami hasonló nagyságrendű lakásfelújítási programot hirdetett meg 2013. decemberben az akkori fejlesztési miniszter (asszony), a Panel III. programot. Az évente 70 ezer panellakás felújítását célul tűző programból 2014 végéig semmi sem lett. Reméljük, hogy nem hasonló hangzatos programhirdetésről van most szó, az energiahatékonyság-emelésnél.

Tulajdonképpen az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használatának további terjesztését szolgáló beruházások versenyeznek egymással. Mindkét beruházás

  • fosszilis energiahordozó- használatot vált ki,
  • csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, ezzel szén-dioxid-kvótaeladást, devizabevételt hozhat,
  • csökkenti az ország energiahordozó importfüggőségét,
  • munkahelyeket teremt, növeli a GDP-t,
  • közvetlenül vagy közvetve a lakosság életszínvonalát emeli.

Vizsgálhatjuk, hogy a két környezetvédelmi és energiatakarékossági beruházási cél melyike érhető el kisebb befektetéssel. Tekintsünk át néhány olyan megújuló energiaforrás-hasznosítási projektet, ahol különböző mértékű, de jelentős támogatás is részt vett a projekt megvalósításában.

Geotermikus projekt Tamásiban [1]

940 és 750 méter mély kutat fúrnak termálvíz kinyerése és visszasajtolása céljából. 50 0C hőmérsékletű vízzel számolnak, amit a város közintézményei fűtésére használnak. Megépül közel 5 km hosszú távfűtő hálózat is. A termálvízből évente 16 TJ energiát nyernek ki, ez megfelel körülbelül 500 kW teljesítménynek. A beruházással évente 570 tonna szén-dioxidot lehet kiváltani. A beruházás költsége 1,387 milliárd forint, ez megfelel 86,6 millió Ft/GJ energiaárnak, illetve 2,77 millió Ft/kW teljesítményárnak.

Biomassza távfűtőmű Gyömrőn [2]

A fűtőmű 1500 kW teljesítménnyel épül, faapríték-tüzeléssel. Fűtési szezononként 1200 tonna faaprítékra lesz szükség. Az üzemeltetéshez 100-140 ezer kWh villamos energia is szükséges. A beruházás költsége 217 millió Ft, eszerint 144 ezer Ft/kW fajlagos költség adódik.

Biogázüzem Miskolcon [3]

Szennyvíziszap-feldolgozással termelnek biogázt, amelyet villamos áram és hő termelésére használnak. Kiemelhetjük, hogy a beruházás környezetvédelmi célokat is szolgál: a szennyvíziszap-kezeléssel keletkező metán nem a levegőbe kerül. Évente 6,5 millió kWh energiát termelnek. Az üzem energetikai teljesítménye 810 kW-nak felel meg. 2,165 milliárd forintba került a beruházás, ami 2,67 millió Ft/kW fajlagos beruházást jelent.

Biogázüzem indult Solton 2013-ban

Itt évente 2,23 millió tonna biogázt termelnek, az 1,5 MW-os villamos generátorral évente 4240 MWh villamos energiát és mellette hőt nyernek. Az éves szén-dioxid-kiváltás 13 ezer tonna. Itt is hangsúlyozhatjuk a környezetvédelmi célokat. A beruházás költsége 2 milliárd Ft volt, ami 1,33 millió Ft/kW fajlagost jelent.

2012-ben helyezték üzembe a Békésszentandrási Vízerőművet

A 2 MW villamos teljesítményű erőmű 2,5 milliárd forintba került, és évente 8000 tonna szén-dioxid-kibocsátást vált ki. Ennél a beruházásnál talán elsődlegesek az árvízvédelmi célok. A fajlagos beruházási költség 1,25 millió Ft/kW.

Napelempark Szentesen [4]

200 panelből álló napelemfelület, 50 kW teljesítmény. A beruházás 30 millió Ft-ba került, azaz 0,6 millió Ft/kW a költség.

Biogázüzem Pécsen [5]

Szennyvíziszap-feldolgozással évi 5 millió kWh energiát termelnek. Az előzőkben ismertetett környezetvédelmi célok itt is teljesültek. A beruházás összköltsége 2,1 milliárd Ft volt, vagyis 2,6 millió Ft/kW.

Biomassza-tüzelésre áll át a Tatabányai Fűtőerőmű [7]

A fűtőmű 150-170 ezer tonna faapríték eltüzelésével 50 MW elektromos teljesítménnyel és 1,15 PJ hőtermeléssel számol. A biomassza-használattal évente 60 millió m³ földgázt váltanak ki. Az 5 milliárd forint beruházás 0,03 millió Ft/kW fajlagost jelent.

Szalmatüzelés a PannonPower Holding Zrt. pécsi erőművében [8]

Az évi 400 ezer tonna faaprítékot és 200 ezer tonna gabonaszalmát tüzelő erőmű évi 83 millió m³ földgázt vált ki. 70 MW hő- és 35 MW villamos energia termelésére képes az erőmű, és évi 192 GWh villamos energia- és 878 GJ hőtermeléssel számolnak. A beruházás összköltsége 24 milliárd Ft volt, a fajlagosa pedig 0,22 millió Ft/kW.

Napelempark Darvason [9]

499 kW teljesítményű napelem épült, 400 millió Ft beruházással. 550 tonna szén-dioxid-kibocsátást váltanak ki ezzel. 15-25 éves élettartammal számolnak, és évi 600 ezer kWh termeléssel. A fajlagos beruházási költség 0,8 millió Ft/kW volt.

Ajánlatot kértünk egy családi ház villamosenergia-ellátására, napelemmel, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség tagjaitól, 4 kW teljesítményre, pontosan meghatározott telepítési feltételekkel. A 16 ajánlattevő különböző gyártmányú napelemekre és inverterekre tett ajánlatot. A fajlagos költség 0,35-0,61 millió Ft/kW között alakult. Átlagosnak tekinthető a 0,52 millió Ft/kW.

Ezek után tekintsük át egy táblázatban a példaként bemutatott fosszilis energiahordozó-kiváltások és napelemparkok fajlagos létesítési költségeit (1. táblázat). A kiragadott példák semmilyen mélyreható elemzést nem tesznek indokolttá, mert bár sok beruházásból emeltük ki ezeket, nem képeznek statisztikai mintát. Néhány következtetést azonban mégis tehetünk:

  • a megújuló energiahordozó- használat beruházásigényes,
  • a megújulóra átállás/létesítés beruházásai tíz éven belül nem térülnek meg,
  • a fosszilis tüzelőanyagról megújulóra való átállás csak meglévő hőtermelési infrastruktúra mellett lehet hatékony,
  • kirajzolható a megújuló energiahordozók beruházásainak hatékonysági sorrendje,
  • a megújuló energiák hasznosítására szolgáló projektek részben környezetvédelmi célokat is szolgálnak (például vízerőmű, biogázüzem), ezek beruházás-hatékonyságát másképp kell értékelni, mint a tisztán megújuló-használati projektekét.

Talán nem is kell említeni, hogy fosszilis tüzelőanyaggal (földgáz, szén) az áram- és hőtermelés fele-, harmadekkora beruházással létesíthető. Emlékeztetőként idézhetjük a Paks II. erőműberuházás főbb adatait: 2400 MW teljesítmény, 3750 milliárd Ft beruházás, vagyis 1,56 millió Ft/kW [10]. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a viszonylag gyorsan terjedő biomassza-tüzelés (téli) környezetkárosítással is jár. A KSH statisztikái szerint 2008-ban még 6, 2009-ben 8, 2010-ben már 17 kg volt az egy főre jutó szilárd légszennyező anyagkibocsátás. Ennek egyik következménye az egyre gyakoribb téli szmog, és sok embernél az egészségkárosodás.

Az energiahatékonyság növelésének programjában szereplő létesítmények, célok beruházási hatékonysága sem mutat sokkal jobb képet, mint a megújulóra való átállás: itt is tíz év körüli megtérülés mutatkozik, állami támogatás nélkül. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az energiatakarékosság céljából végzett épületfelújítások (hőszigetelés, nyílászárócsere) száma közelíti a 350 ezret. 40% fűtési energia-megtakarítás viszonylag könnyen elérhető. Ezek döntő többségében saját, önkormányzati pénzforrásból és hitelből valósultak meg. A hozzájuk kapcsolódó fűtéskorszerűsítés további 10% körüli költség-megtakarítást jelenthet.

Az energiahatékonysági fejlesztések és a megújulók használatát segítő programok párhuzamos futását értékelve néhány megállapításra juthatunk:

  • a megújuló energiahordozókkal elsősorban új energiaigényeket célszerű kielégíteni, nem az energia hordozó-cserét kell ösztönözni,
  • az energiahatékonyságot növelő befektetések megtérülése valamivel jobb, mint a megújulók használatának növelését célzó beruházásoké,
  • a két fejlesztési cél összekapcsolása nem minden esetben szerencsés,
  • célszerű meghatározni az egyes beruházások energetikai és beruházás hatékonysági mutatói határértékét a támogatások küszöbjeként.

Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem