Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

2015 a lehetőségek éve

2015/1-2. lapszám | Endrődy Eszter |  1570 |

Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

2015 a lehetőségek éve

2014 a találgatások éve volt, 2015 a lehetőségek, 2016 pedig a következmények éve lesz az ErP szabályozással kapcsolatban. A már idáig is sokat emlegetett 2009/125 EK irányelv általános célja a környezetbarát tervezés és felhasználás szabályozása immáron az energiával kapcsolatos termékeknél is. A fenntarthatóságot célzó iránymutatás szükségessége nyilvánvaló.

Magyarországon a 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet írja le az itthoni jogszabályoknak megfelelően az EU-s irányelv bevezetését. Ez a rendelet írja elő a környezetbarát tervezési kötelezettséget, a megfelelőség értékelésének és a forgalomba hozatalnak a feltételeit. A témával kapcsolatos eljárásokra és az ellenőrzésre más jogszabályok vonatkoznak. Az ellenőrzés folyamatáról, rendszerességéről és az ellenőrző szervről jelen pillanatban nincsenek pontosabb információink. A végrehajtó szervnek 9 hónapon belül kellene a folyamatot pontosítani, legalábbis ez a szakma elvárása. Felmerül azonban egy általános kérdés: mely oldalnak mi a felelőssége a szabályok bevezetésében?

Az irányelv ugyanis nem a magyar kreativitás, a „hogyan lehet megkerülni” vagy „hogyan lehet okosan megoldani” elvében született. Egy iránymutatás; a jogszabály ugyanis a kereteit adja bizonyos célok, jelen esetben a károsanyag-kibocsátás csökkentése elérésének. Szemléletváltásra van szükség. Miért mindig mástól várjuk, hogy megoldja a problémáinkat? Közös szakmai célunk a hosszú távú gondolkodás erősítése, a fenntarthatóság és az energiatakarékosság jegyében. Lehet, hogy elhasznált kifejezéseknek tűnnek ezek a sokat emlegetett fogalmak, viszont ha mi, a szakma képviselői nem lépünk a témában, akkor a Magyarországon használatos gázüzemű készülékek életkora nem fog egyhamar lecsökkenni a 20 éves átlag alá.

A most, ezzel a cikkel kezdődő sorozat nem csak műszaki, de gazdasági oldalról is elemezni fogja a bevezetésből adódó változásokat. Szó lesz a címkézési kötelezettségről és ennek szabályairól, a különböző LOT-okban – azaz a különböző érintett termékcsoportokban – rögzített szabályoknak a készülékek árára gyakorolt hatásáról és a csomagajánlatok átalakulásáról, továbbá az ellenőrzés menetéről – remélhetőleg ez a bevezetés előtt tisztázódik. Szintén említést teszünk a lakosság irányába történő kommunikációról és ennek felelőseiről.

Visszacsatolva az előző bekezdésben felvetett ellenőrzés kérdésére, érdemes belegondolni, hogy miért is merül fel bennünk az a kérdés, hogy ki fogja ezeknek a szabályoknak a bevezetését ellenőrzi?

Egyszerűbb és ezáltal csábító lehet az elsőre olcsóbb rendszert akár a szabályok megszegésével is értékesíteni?! Árérzékeny nép vagyunk. Mindent olcsóbban, de legalábbis féláron szeretnénk beszerezni, mint mások. Jelenleg átlagban kétszeres szorzó van a hagyományos kazán és a kondenzációs készülékek ára között. Az anyagi különbségeket érdemes a LOT1-ben (érvénybe lép 2015. 09. 26-án) érintett helyiségfűtő berendezések és kombinált fűtőberendezések, és az ezekből kialakított csomagok árának összehasonlítására alapozni. Egy erősen általánosító példa alapján, amíg egy 24 kW-os hagyományos kombi készülék ára minimum 150 ezer Ft körül alakul, a kondenzációs technológia legkevesebb 230 ezer Ft-ba kerül, nem is beszélve a kondenzációs technológiának megfelelő fűtésrendszer átalakításáról. A teljes átalakítás, beleértve a készüléket és rendszerelemeket is, egy 50 m²-es emeleti lakás esetében kb. 800 ezer Ft. A magyar lakosság átlagos 1 főre jutó megtakarítása 2 millió Ft (a bankomonitor.hu statisztikája szerint). Az összehasonlítás kedvéért érdemes családi méretekben gondolkodni. Egy 4 fős család megtakarítása 8 millió Ft átlagosan.

Természetesen azon családok, akik 50-100 m² körüli ingatlanokban élnek, ennek a megtakarításnak csupán a töredékével rendelkeznek. Nekünk nagyjából 30%-kal kevesebb megtakarításunk van fejenként, mint a többi közép-kelet-európai országnak, Nyugat-Európáról nem is beszélve, ahol az 1 főre jutó megtakarítás a 12-szerese a magyarországinak. Természetesen a megtakarítás nem csak a bankszámlán vagy a párnában tartott pénzt jelenti – a megtakarítások kb. 15%-a készpénz Magyarországon. Ezért érdemes egy kivitelezés elvállalásakor felmérni, hogy tényleg mennyi likvid, azaz mozgatható pénze van az ügyfélnek, beleértve a fent említett átlag-megtakarítások összegéhez képesti tartalékait. Ugyanis sok éves tapasztalat alapján a lakosság fűtésrendszer vásárlására csak akkor gondol, ha kifejezett igénye támad, azaz lakást újít fel, vagy a meghibásodott készülékét már nem lehet megjavítani.

Egy 50 m²-es lakás teljes körű felújítási munkálataiba 2,5-3 millió Ft közötti költségvetéssel érdemes beleszállni, azaz a fűtésrendszer átalakítása 30%-ot tesz ki, és egyben a legnagyobb része a teljes keretnek. Ez talán az oka annak, hogy egy kisebb felújításkor inkább művészi burkoló munkával körbecsempézett, 30-as éveiben járó átfolyós vízmelegítőkkel vagy akár kombi készülékekkel találkozhatunk.

Amennyiben a keret rendelkezésre áll a rendszer cseréjére, és még mindig kételkedik az ügyfél, nyomós érv lehet a kondenzációs technológia kiválasztására a fenntartható, környezetbarát üzemeltetés. Maradva az 50 m²-es lakás példájánál, ha ez a csere megtörténik, és akár már egy megfelelő szabályozás is beépítésre kerül, az éves szinten minimum 30 ezer Ft-tal is csökkentheti a gázszámlát. Viszont ezt összehasonlítva a kiépítés költségeivel, nem biztos, hogy a teljes megtérülést kell felhozni, mint egyedüli érvet. Ez csak a két különböző technológiával működő termék ára közötti különbség 5 éves megtérülés tekintetében. Emellett a hagyományos, elavult technológia frissítése, azonosra cserélése sem pusztán készülékcserét jelent már. Az elmúlt időszak szabályváltozásainak alapján ez már szintén nem egyszerű, és ugyanúgy többletköltséggel jár a rendszer-beavatkozás miatt. Hiszen mind égéstermék-elvezetés, mind légutánpótlás oldalról olyan költségek merülnek fel, amik esetenként még az új kondenzációs kivitelezés költségeit is elérhetik.

Összességében reménykedünk, hogy az előremutató, környezethatékony gondolkodás, a lakosság megtakarításainak megfelelő beosztása, az energiatakarékosság közvetett hatásai mellett egy újabb, jobban átgondolt pályázat enyhíteni fogja a rendszercserék költségeit.

A költségeket a jelenlegi állapotok és árak alapján hasonlítottuk össze. Mi várható azonban a szabályok bevezetése után?

A szabályok hatásának első várható eredménye az lesz, hogy a kondenzációs készülékek ára elindul a hagyományos készülékek jelenlegi ára felé. Természetesen nem azonnal csökken a felére egy energiahatékonyabb készülék ára, bár 5-10 év alatt megközelítheti a hagyományos készülékek jelenlegi árát. Az árak változása a hagyományos készülékek készletének csökkenésével lesz valószínűleg arányos. Ez azt jelenti, hogy a kereskedőknél felhalmozott hagyományos készleteket célszerű rövid idő alatt kifuttatni. Befolyásolja azonban a készletmennyiséget az a biztonsági felhalmozás, amit a kereskedők azok igényeinek kiszolgálásra tartanak fent, akiknek nem áll rendelkezésére a teljes rendszer lecserélésre kellő minimum 800 ezer Ft.

Ezenkívül egy rövid átmenet – a jelenleg is forgalomban lévő készülékekben található szivattyúk energiatakarékos megoldásra való lecserélése miatt a LOT11 alapján, 2015. augusztus 1-vel – lép életbe. Hivatalosan 6-16 ezer Ft között változhat a pluszköltsége ezeknek az új szivattyúknak, ami logikusan azt jelentené, hogy a készülékek listaára is ennyivel nő. Hogy pontosan mi fog történni, az a készülékgyártók és -forgalmazók taktikáján múlik.

Hosszútávon azonban senkinek nem kifizetődő, hogy hagyományos készüléket ajánljon, hiszen a kondenzációs készülékek költséghatékonyabb modelljei alapvetően is kedvezőbb áron fognak a piacra kerülni. Öszszességében rajtunk múlik, hogy ahelyett, hogy a kiskapukat keressük, a fogyasztóknak ne azért ajánljunk kondenzációs technológiát, mert új jogszabály lép hatályba, hanem azért, hogy a környezettudatos gondolkodást erősítsük. Azaz ha jól csináljuk, nem is lesz szükség a szabályt kikerülő szereplők ellenőrzésére és szankcionálására


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem