Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Milyen hőkamerát válasszak?

2015/7-8. lapszám | Koczka Péter |  1287 |

Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Milyen hőkamerát válasszak?

A termográfia, mint érintésmentes diagnosztika az elmúlt évek során egyre inkább teret hódított az épületek energetikai vizsgálata terén szintúgy, mint az ipar számos területén. A hőkamerás mérések részei lettek több iparág mindennapjainak, az innovatív fejlődésének köszönhetően az árak az elmúlt évek során csökkentek, és a nevesebb gyártók a füstgázelemzők, szivárgáskeresők, nyomásmérők mellett mára már a szervizszakemberek számára is elfogadható áron biztosítanak hőkamerákat.

Hol használható?

Az épülettermográfia területén legtöbbször az épületek szigeteléséről, szerkezetének vizsgálatáról, hőhidakról készült felvételekkel találkozhatunk, míg ipari területen a villamos és forgó/mozgó mechanikus berendezések ellenőrzésére terjedt el leginkább a hőkamera. Viszont ez a sokoldalú eszköz tökéletesen alkalmas az épületgépészeti, fűtési, hűtési rendszerek felülvizsgálatára is. Egy jól működő fűtési rendszer optimális, a lehető legnagyobb hatásfokon történő működésének biztosításához természetesen elengedhetetlen, hogy a rendszer megfelelően legyen méretezve, valamint hogy a megtermelt meleg víz az előállítás helyétől (pl. kazán) optimális keringtetéssel jusson el a hőleadókhoz. A túl lassú keringtetés eredménye, hogy a hőleadók lassan melegszenek fel, vagyis a rendszer hatásfoka romlik. A túl gyors keringtetés esetén pedig a hőlea-dók nem tudnak megfelelően felmelegedni, és a rendszer hatásfoka ismét csökken. Az eltömődött radiátorok és felületfűtések esetén pedig a szivárgások is nagyban rontják a hatásfokot, illetve anyagi károkat is okozhatnak az épületszerkezetben.

A rendszer beszabályozásakor a hőkamerás mérés jelentős mértékben hozzájárul a megfelelő hatásfok eléréséhez. A termográfia segítségével egyszerűen meghatározhatók az előremenő és visszatérő csőhőmérsékletek, a felfűtési folyamat során pedig – a folyamatos hőkép-figyeléssel – optimálisan beállítható a rendszervíz kering-tetési sebessége.

A radiátorok optimális hatásfokon történő működtetéséhez, típustól függően, biztosítani kell az ideális hőfoklépcsőket. Ehhez a megfelelő keringtetés biztosításán kívül az esetleges eltömődésektől is mentesíteni kell a rendszert. Egy hőképpel azonnal felismerhető az esetleges hiba oka, és könnyen kimutatható, hogy a hőleadó milyen eloszlásban adja le a hőenergiát. Padló- és falfűtések esetén az esetleges szivárgások helyei roncsolásmentesen lokalizálhatók, és célzottan megkezdődhet a hibaelhárítás. A hőkamerás méréssel a csővezetékek szigetelési hiányosságai is kimutathatók. Viszont nem csak a csővezetékhálózat vizsgálata, de a hőtermelő berendezések ellenőrzése is egyszerűen megoldható egy termográfiás vizsgálattal. Kazánok esetén a hőcserélő és a szivattyú állapota, valamint az elektromos csatlakozások is felülvizsgálhatók.

Melyiket válasszam?

Egy épület komplex feltérképezésekor távoli kültéri mérések esetén, vagy például egy nyomtatott áramköri lap ellenőrzésekor elengedhetetlen egy nagyobb felbontású (320×240 vagy 640×480) hőkamera alkalmazása akár teleobjektíves kiegészítéssel vagy egy videókészítő funkcióval. Viszont egy padlófűtés szivárgásának megtalálása esetén nem ezek a legfőbb szempontok; itt a hatékony munkavégzéshez egy kézreálló, gyors és könnyen használható műszerre van szükség. Az esetek nagy részében az épületgépészeti rendszerek felülvizsgálata során a helyszíni hibafeltárások, állapotfelmérések a jellemzők, így a hőkamerával szemben támasztott követelményeket a helyszíni használatot elősegítő tényezők határozzák meg, ezért a nagyméretű kijelző, a fókuszálási mód és a felhasználóbarát kezelőmenü előtérbe helyezhető. Ezektől függetlenül persze a dokumentálás is fontos, mivel a jegyzőkönyv az, ami kézzelfoghatóan az ügyfélnél marad, viszont a részletekbe menő elemzések helyett sok esetben sokkal inkább a már alapesetben is sokatmondó hőképekre érdemes koncentrálni, tehát általában egy szabványos képformátum (.JPEG) is elegendő a prezentáláshoz. A hőkamera műszaki oldaláról szólva, beltéri mérésekről lévén szó, a 160×120 felbontás és a <0,1 °C termikus érzékenység elegendő a képek elkészítéséhez.

Főbb hőkamera-jellemzők kisokosa

Felbontás:
A detektor mérete, nagyobb pixelszám esetén a kép megjelenítése részletesebb (a gyakorlatban például 160×120 vagy 320×240).

Termikus érzékenység (NETD):
Hőmérsékletváltozási zaj-egyenérték, tehát hogy mennyire sikerült egy adott képpont-érzékelő elektronikus zaját csökkenteni. Leegyszerűsítve: a legkisebb hőmérsékletkülönbség, amit a detektor egy optimálisan illesztett lencsével megjeleníteni képes. (A gyártók mK-ben adják meg, például

Látómező (FOV):
Az a képrészlet, ami a lencsemérettől függően megjeleníthető. Arra utal, hogy a kamerával X objektívvel Y távolságból mekkora felület látható.

Geometrikus elemi látómező (IFOV):
Egy képpont mérete, tehát mekkora a távolság két pixel között. Mindig függ a távolságtól és a használt objektív nagyságától. Mértékegysége a mrad, definíció szerint egy méterről egy mrad szögperc egy mm-nek felel meg. Kvalitatív és összehasonlító vizsgálatok esetén ezzel az értékkel számolnak.

Mért elemi látómező (IFOV):
A gyakorlatban a mérni kívánt hőmérsékleti pont fizikailag nem esik egy pixelbe, ezért a pontos méréshez IFOVmért=3 x IFOVgeometrikus érték vehető alapul. Kvantitatív mérések során ezzel az értékkel számolnak.

Példa: hőkamera felbontása

  • 320×240, objektív mérete 30×23°.
  • IFOVgeometrikus =1,7 mrad.
  • Távolság a mért felülettől: 2 méter.
  • Látómező: 1,15×0,81 méter.
  • IFOVgeometrikus: 3,3 mm.
  • Hőkamera felbontása 160×120,
  • objektív mérete 9×7°.
  • IFOVgeometrikus =1 mrad.
  • Távolság a mért felülettől: 20 méter.
  • Látómező: 3,15×2,45 méter.
  • IFOVgeometrikus: 19,76 mm.

Miért éri meg? Mikor térül meg?

Gazdaságilag megvizsgálva, a mérőműszerek beszerzése általában a költségoldalon jelenik meg, viszont a használatukból származó profit nem mindig számszerűsíthető. Kétféle beruházást különböztethetünk meg, a szükséges (kötelező) és a fejlesztő jellegű beruházást.

Első esetben az elvégzendő munkához szükség van egy adott műszerre, ezért kötelező a beszerzése; például egy kondenzációs kazán korrekt beüzemeléséhez szükséges egy füstgázelemző műszer, míg egy fűtési rendszer beszabályozásakor a hőleadók hőkamerás vizsgálata vagy egy falban futó csővezeték szivárgásának megtalálása már nem kötelező. Viszont lehetőséget nyújt a szolgáltatások bővítésére, a gyorsabb munkavégzés végett a munkaidő csökkentésére, a minőség javítására és a professzionális szakértés prezentálására. Ezeket figyelembe véve egy hőkamerás beruházás megtérülése ugyan számszerűen nehezebben mérhető, de a vállalkozás profiljának bővítésével járó megrendelések általi hozam rövid időn belül visszatermeli a műszer bekerülési értékét.

termográfia


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem