Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Épített örökségünk megóvása az épületgépész szemével

2015/6. lapszám | Lantos Tivadar |  2675 |

Figylem! Ez a cikk 9 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Épített örökségünk megóvása az épületgépész szemével

A műemléki felújítások felelősségteljes hozzáállást követelnek meg. A szakszerűség alapfeltétele annak, hogy megóvjuk épített örökségünket. Nézzük meg, hogyan zajlik épületgépészeti szempontból a kivitelezés egy fokozottan védett munkaterületen.

Sokszor szőrszálhasogatásnak, máskor nehezen átlátható bürokratikus rendszernek tűnik a műemlékvédelem. Miért van erre szükség? – tehetik fel a kivitelező szakemberek a kérdést, hiszen csak megnehezíti, esetleg megdrágítja az eljárás a munkát. Sokszor az sem világos, hogy egy műemléki épület felújításának hogyan vágjunk neki. Ebben lesz segítségünkre Bodnár Tibor építész, a BME külsős oktatója, a Miniszterelnökség munkatársa.

Épületek besorolása

Tervben van a magyar műemlékvédelem szabályozásának revíziója. Jelen állás szerint a védettség fokozatait a rendelet a világörökségtől a helyi védelemig skálázza. A nemzeti védelem szempontjából a legfontosabb kategóriák az egyedi műemlékek és a területi védelem alatt álló építmények. A törzsszámmal és egyedi azonosítóval ellátott védett objektum pontos címével, helyrajzi számával könnyen azonosítható és betájolható. A többi (nem egyedi azonosítójú) kategória tágabb fogalom, amelyek egy kiterjedt területen lévő építmények védettségét határozzák meg. Egyedi műemléki védelem alatt álló építmény, épületegyüttes mintegy 14-15 ezer van az országban.

Engedélyek, hivatalok

Átalakulóban van a kormányrendelet is, ami szabályozza a különböző tevékenységeket, hatóságokat. Pontos információink nincsenek arról, hogy a folyamatban levő jogszabályok átalakítása mire terjed ki, miként határoz majd a műemléki épületekről. Általánosságban elmondható, hogy az engedélyezési folyamatok a különböző tevékenységekhez kötöttek. Lehet szó örökségvédelmi engedélyezésről, valamint építési engedélyezésről, mely utóbbi meglevő épület esetén a homlokzatot és a tartószerkezetet érintő beavatkozások során szükséges elsősorban. Műemlékek tekintetében az örökségvédelmi engedélyezés a fontos, különös tekintettel az épületgépészeti rendszerek elhelyezésére, átalakítására, cseréjére, eltávolítására. Ezekben az esetekben örökségvédelmi eljárást kell kezdeményezni, kivéve, ha a hatóság előzetes nyilatkozatot ad ki. Az ilyen nyilatkozatoknak rendkívül nagy a kockázata, hiszen nem lehet pontosan tudni, hogy milyenek lesznek a munkafeltételek, egyáltalán milyen a műemlék állapota.

A kérelemhez csatolni kell különböző mellékleteket, melyek a műemléki épület beazonosítási adatait, illetve fotódokumentációit tartalmazzák. Épületgépészeti beavatkozás esetén a hatóság szakmai segítséget kérhet a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tudományos kutatójától és szakreferensétől, vagy komplexebb esetekben a beadvány egy több fős tanácsadó testület elé kerül, amely dönt, illetve szakmai véleménnyel segíti a kivitelezési munkálatokat. Ők határozzák meg például egy cserénél, hogy mely berendezések képviselnek az épülettel egyenértékű műemléki színvonalat – az építéstörténeti kutatási dokumentációt képező műemléki értékleltár alapján. Jó példa e tekintetben a Margit körúton lévő, az 1830-as években épült Hofstetter-Domány-ház, melynek üvegliftje is védett, mert fontos tartozékát képezi a műemléki épületnek.

Zömében egyébként a fűtőberendezések körében találhatunk olyan berendezéseket, amelyek műemléki értéket képviselhetnek. A tervdokumentációról szakmai véleményt alkotó testület épületgépész szakembertől is bekér opponensi véleményt, de minden szakterület képviselteti magát, ahol a beadványokat egyedileg vizsgálják meg, bírálják el. Az engedélyeztetés és a kivitelezések megkezdése előtt egyebek mellett alapos kutatást kell végezni, akár a falak, tartószerkezetek, akár az egyéb berendezések tekintetében. A kivitelezést a feltárásoknak folyamatosan szegélyezniük kell, ennek köszönhetően az építés közben már kevésbé kerülhetnek elő újabb műemléki értékek, illetve ezek esetleges előkerülésére jobban fel lehet készülni, melyek egyébként a kivitelezés munkálatait hátráltatnák, nehezítenék. Az építkezések során minden esetben van egy hatósági jogokkal rendelkező felelős, aki felügyeli a teljes kivitelezést. Heti rendszerességgel, tervezői művezetés mellett vizsgálják a szakszerűséget. Műemlékvédelmi érdekből a műemlék felújítási, helyreállítási munkáinak engedélyezése során az építési szabályoktól, nemzeti szabványoktól – az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megtartásával – el lehet térni.

A műemlékvédelem hármas feladata

A műemlékvédelem feladatai sokrétűek, részben hatósági, tudományos kutató és építészeti jellegűek. Hatósági feladat a védett épületek nyilvántartása, védelemre érdemes épületek felkutatása és védetté nyilvánítása, a műemléképületek használatának szabályozása, és a használat ellenőrzése, esetleges javítási munkák elrendelése, a kivitelezés felügyelete.

Tudományos kutatófeladat az egyes épületek építéstörténetének felvázolása, ezzel kapcsolatos adatok, az épülettel foglalkozó irodalom gyűjtése. A munka során az épületfeltárásól dokumentációt készítenek, mely leírásokból, rajzokból, fotókból áll. Építészeti feladat az épületek felmérése, a helyreállítások megtervezése és kivitelezése. Ide tartoznak a restaurálási munkák is, a műemlékhez tartozó festmények (falfestmények) és szobrok helyreállításai.

Műemlékek állapota

A műemlékek állapotával kapcsolatban voltak már előzetes felmérések. A statisztikák alapján sajnos sok olyan objektum létezik, amely rendkívül elhanyagolt állapotban van, különös tekintettel az épület elektromos és gépészeti rendszerére. Jelenleg is léteznek különböző támogatási rendszerek, melyekre akár önkormányzatok is pályázhatnak. Ezen a piacon tehát van keresnivalójuk az épületgépészeti felújításokkal, kivitelezésekkel foglalkozó szakembereknek, és a stratégia abba az irányba mutat, hogy a felújítások, állagmegóvások száma az elkövetkezendő időkben növekedni fog. Nincs arra jogszabály, hogy a műemléki felújításokat közbeszerzési eljárás keretében kellene végezni; akár egy műemléképület tulajdonosa is megbízhat egy tetszőleges kivitelezőt, a hatósághoz benyújtják a szükséges dokumentumokat, és jogerős engedély birtokában már kezdődhet is a munka. Ettől függetlenül kellő gondossággal kell eljárni. Ennek megfelelően készülnek tervek, pályázati kiírások a műemléképületek energetikai felújításairól is.

Felvetődik a kérdés, hogy miben határozható meg egy épület műemléki értéke. A városkép meghatározó látványát nyújtja az épület, de lehet az éppen egy barokk ablak csomópontja is, amely nem feltétlenül képes teljesíteni azokat az elvárásokat, melyeket napjaink klímakomfortja támaszt. Ebből fakadóan ezeken a helyeken jelennek meg a fals átalakítási szándékok. Mindenki szeretne alacsonyabb fűtésszámlát, de a jogszabályok szigorúak, a csere szóba sem jöhet, az ablakokat csak szakszerűen lehet felújítani, ha szükséges, restaurálni. Ilyen berendezések közé tartozhatnak az értéket képviselő, az előbb említett liftek, kapucsengők, és ezeknek a berendezései. Az ilyen berendezésekbe beépíthetők a napjainkban elvárható berendezések, de kellő óvatossággal, szakvéleménnyel alátámasztva.

A barokknak jellemzője, hogy a falfelületet díszítették, freskóval, szekkóval, stukkóval. Itt a falakban történő elektromos vezetékkialakítások, kötődobozok elhelyezése megint csak nehézkes. Akár egy fehérre meszelt fal mögött is találkozhatnak a szakemberek csodálatos alkotásokkal. Ezért van szükség alapos feltárásra, kutatásra és különleges megoldásokra – lehetőleg még a tervezést megelőzően. Például padlóban is vezethetik a vezetékeket – amennyiben az bizonyítottan nem rendelkezik műemléki értékkel –, vakolatlan felületek esetén pedig a téglák fugáiban alakíthatnak ki nekik helyet. A radiátorok elhelyezésénél is a jogszabályokban előírt kötelezettségeknek kell megfelelni. Léteznek olyan öntöttvas míves radiátorok is, például a Zeneakadémián, amelyeket nem lehet lecserélni.

Egyéb problémák

Talajhőszivattyú létesítése esetén előfordulhat a műemléki tudományos kutatás mellett a régészeti feltárás szükségessége, ami jelenthet megelőző ásatást, illetve kivitelezés közbeni megfigyelést. Ezeknek a helyszínét, helyének módosítását viszonylag egyszerűbb kivitelezni. Napkollektorok, napelemek elhelyezése esetén már több a bonyodalom. Megjelenésükben a legkártékonyabb helyeken találkozhatunk ilyen megújuló energetikai berendezésekkel. A probléma ott lehet, hogy a pályázó helyrajzi számán kell elhelyezni a berendezéseket. Képzeljünk el műemléki templomot, egy kis hátsókerttel – milyen lehetőségek vannak itt a napelemek, napkollektorok elhelyezésére? Szinte semmilyen. Az égetett kerámia héjazat tetejére téve egyenesen borzalmas látványt nyújtanának a kollektorok.

A split klímák elhelyezése okoz még gondot műemlékvédelmi szempontból. Padlástérbe elhelyezni tűzrendészeti okokból szabályellenes, valamint lichthofokba sem építhető be.

Homlokzat semmiképp nem jöhet szóba. Ebben az esetben alternatív megoldásokra és a gépésztervezők kreativitására van szükség.

Házi barkács

Gyakran tapasztalni olyan eseteket, amikor egy műemléki épület lakója önhatalmúlag felújításba kezd, a saját igényeinek megfelelően átalakít, nem törődve azzal, hogy páratlan értéket veszélyeztet, adott esetben pusztít el.

A kivitelezők felelőssége abban áll, hogy például amennyiben rövid határidőkkel, nagyon nyomott áron elvállalják a felújítást, valószínűsíthetően nem lesznek képesek a törvényeknek megfelelően, szakszerűen eljárni. A törvény értelmében műemlékrongálást, bűncselekményt követnek el, melyet a hatóság komoly pénzbüntetésekkel szankcionálhat, illetve egyéb büntetéseket is oszthat! Ennek megfelelően nem szabad kellő előkészületek nélkül a munkát elvállalni. A feketén, számla nélkül végeztetett felújításokért pedig egyértelműen a tulajdonos viseli a felelősséget.