Hogyan ne szereljük be a szivattyúindító elektronikát?

2015/6. lapszám | Hordós László Gergely |  4083 |

Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A múlt héten az egyik kollégánk hozott egy általa kiszerelt szivattyúvezérlő elektronikát, amely a helytelen beszerelés következtében tönkrement. Mellékelt számunkra két tanulságos fényképet is okulásképpen, amely – mint egy állatorvosi ló – minden hibát megmutat, amelyet egy ilyen beszerelésnél csak elkövethet a telepítő. Nagyon kell vigyázni, ha automata öntözőrendszert telepítünk!

A beépítést végző és gondosnak nem nevezhető kolléga a következő hibákat vétette:

1. A legnagyobb baki, hogy a készüléket egy Jumbo aknába építették be. Az ilyen elektronikák (mint a legtöbb hasonló presscontroll) IP55-ös védettséggel rendelkezik, ami por és gyenge vízsugár elleni védettséget jelent, vagyis a burkolat nem párazáró és nem is vízálló, tehát egy ilyen párás és vizes környezetben óhatatlan, hogy előbb-utóbb a nedvesség bejut a készülékházba, és az elektronikus alkatrészeket rövid időn belül tönkreteszi. Az elektronikákat csak jól átszellőztetett aknába, épületen belül vagy kívül lehet felszerelni, de még az is jobb, ha a Jumbo akna helyett a szabad levegőn, a föld felett kerül beépítésre, mert a ház védettsége erre megfelelő.
   
   
2. A presscontrollok mindegyikébe egy visszacsapó szelepet építenek be, ezért vízteleníteni csak kifúvatással lehet, de úgy, hogy a kompresszor csatlakozó pontját az elektronika előtt kell beépíteni. Ezt ugyan nem javasolják a gyártók, de még mindig jobb megoldás, mintha nem víztelenítjük a készüléket. Ha lefúvató/ürítő csapot építünk be a szivattyúvezérlő elé, járjunk el gondosan, mert ha az elektronikus nyomáskapcsolók előtt szivárgás van, akkor az szárazon futásnak minősül, és a készülék letilt. A képen látható prescontroll előtt semmiféle víztelenítési mód nincs, és a kiszerelése a bemenő oldalról kissé körülményesnek látszik, ezért garantált a szétfagyás.
   
   
3. A villamos bekötés is hibás, mert nem könnyen bontható lengőaljzat és villásdugó van a kábelek végén (természetesen vízmentes kivitelben), pedig ez a kiszerelést és a szervizelést is megkönnyítené. A másik gond, és ez okozta a készülék vesztét, hogy a tömszelencébe a szivattyú lapos kábele kerül, így az nem tudta ellátni a feladatát, a nyíláson kis túlzással át is köphetnénk. Ennek az lett az eredménye, hogy a készülékházban fél centi mélységben áll a víz (még most is) és a második képen jól látható, hogy a fémalkatrészek elkorrodáltak, az elektronikára szerelt kis relé beégett.A képen látható prescontroll előtt semmiféle víztelenítési mód nincs, és a kiszerelése a bemenő oldalról kissé körülményesnek látszik, ezért garantált a szétfagyás.
   
   
4. Nem túl nagy hiba, de mindenképpen javasoljuk, hogy az elektronikus nyomáskapcsolók után építsenek be egy főcsapot. Ennek az az előnye, hogy csőtörés esetén könnyen elzárható a rendszer, nem folyik a víz folyamatosan. A másik oka, amiért javasoljuk a beépítést, hogy gyakori hiba a presscontrollok esetében, hogy a szivattyút ki-be kapcsolják. Ilyenkor gondolkodás helyett mindig telefonálásba kezd a telepítő. Ha lenne ilyenkor csap beépítve, akkor azt elzárva rögtön kiderülne, hogy a készülék vagy valamelyik további alkatrész a hibás. Egy rosszul összeszerelt T-idom, egy csepegő menettömítés, egy meghibásodott mágnesszelep mind okozhat ilyen hibát, és legritkább esetben a szivattyúvezérlő elektronika a ludas.

---